A tanulásban akadályozott gyermekek gyógypedagógiai ellátásának kialakulása

Az értelmi fogyatékosság olyan szellemi állapot, amelyben az egyén intelligenciaszintje jóval átlag alatti.

Az értelmi fogyatékosság kategóriái[szerkesztés]

Az értelmi fogyatékosságon belül súlyosság szerint három csoportot különböztetünk meg az intelligenciaszint szerint:

50-69 IQ tartományban enyhe értelmi fogyatékosságról,
35-49 IQ tartományban középsúlyos értelmi fogyatékosságról,
34 IQ szint esetén és ez alatt súlyos értelmi fogyatékosságról beszélünk.

(A történelem folyamán más-más fogalommal nevezték meg őket, azonban ezek legtöbbje ma már sértő kifejezés. Ma az előbb említett kifejezéseket használjuk a megnevezésükre.)

Gyógypedagógiai ellátásuk[szerkesztés]

A különböző súlyosságú csoportok képességeiben nagyok a különbségek, ezért más követelményeket kell feléjük megfogalmazni és más módszereket kell a tanításukban alkalmazni. A középsúlyos és súlyos értelmi fogyatékosságot összefoglaló néven értelmi akadályozottságnak nevezzük. Ma az értelmileg akadályozott embereket az értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógus látja el.

„ A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer biológiai és / vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézséget, tanulási képességzavart mutatnak.” (Mesterházi, 1998, 54. o.) Tehát a tanulásban akadályozottak körébe tartoznak az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek, és azok a gyermekek, akiknek az intelligenciaszintje 70, vagy a fölötti, de az általános iskolában gyengén tanulnak, nem tudnak megfelelni a követelményeknek. Ezt a két csoportot a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógus segíti meg.

A tanulásban akadályozottak pedagógiájának kialakulása[szerkesztés]

1897-ben jött létre a gyengeelméjűek tanítóit képző tanfolyam Budán, a Képezhető Hülyék és Gyengeelméjűek Budapesti Országos Magyar Királyi Nevelő- és Tanintézetéhez kapcsoltan. A képzési idő eredetileg két évre tervezett, egy elméleti és egy gyakorlati évre, de a tanárgyakornokok már rendelkeztek pedagógiai előképzettséggel és gyakorlati tapasztalatokkal, így csak az elméleti évre voltak kötelezettek. E képzésnek a tanterve volt az első ismert speciális elméleti képzési tematika az értelmi fogyatékosok szakterületén.

1928-tól a gyógypedagógus a gyengetehetségű gyermekeket is elláthatja, a kisegítő iskolákban folyó gyógyító-nevelésre és oktatásra is kiterjed már a képzés, így a külön tanfolyamok meg is szűnnek. A szakosodás 1963-ban indult meg. Kezdetben az értelmi fogyatékosok ill. később az oligofrénpedagógia szakos gyógypedagógus látta el az enyhe értelmi fogyatékos gyermekeket. 1992-től az oligofrénpedagógia szakon belül lehetősége volt a hallgatóknak specializációra: tanulásban akadályozottak pedagógiáját, vagy az értelmileg akadályozottak pedagógiáját választani. 1998-tól már külön szakok az értelmileg akadályozottak és a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakok.

Egyéb képzőintézmények[szerkesztés]

Az országban a következő egyetemeken képeznek tanulásban akadályozottak szakos gyógypedagógusokat:

Források[szerkesztés]

https://web.archive.org/web/20111028084616/http://www.barczi.hu/?page_ID=2&attr_ID=0 (Hozzáférés: 2011. november 20.)

https://web.archive.org/web/20110902152541/http://www.barczi.hu/letoltesek/felveteli/Roviden_Barczirol_2011.pdf (Hozzáférés: 2011. november 20.)

Gyógypedagógiai Szemle 2010/4: Gordosné Szabó Anna: 110 éves a gyógypedagógus-képzés Magyarországon https://web.archive.org/web/20120529092620/http://prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102 (Hozzáférés: 2011. november 21.)

http://www.ajk.elte.hu/file/KT_hat_090616.pdf (Hozzáférés: 2011. november 24.)

Irodalom[szerkesztés]

Gordosné Dr. Szabó Anna (2000): A magyar gyógypedagógus-képzés története. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest.