A szépség és a szörnyeteg (mese)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Walter Crane illusztrációja

A szépség és a szörnyeteg vagy Világszépe és a szörnyeteg (franciául: La belle et la béte) egy európai népmese, melyet először Gabrielle-Suzanne Barbot de Villeneuve írta le és jelentette meg 1740-ben.[1] A legismertebb változatot Jeanne-Marie Le Prince de Beaumont jegyezte le és először 1756-ban jelent meg és egy évvel később lefordították angolra. A történetnek rengeteg változata van, köztük megtalálható Benedek Elek A rózsa című meséje és a Grimm fivérek egyik meséje is.[2]

Cselekmény[szerkesztés]

Jeanne-Marie Le Prince de Beaumont változata[szerkesztés]

Egy gazdag kereskedő boldogan él három lányával, akik mind szépek, de a legkisebb, aki még nem töltötte be a tizennegyedik életévét a legszebb és a legtisztább szívű a nővérei pedig gonoszak és önzőek voltak. A kereskedő hajói egy nagy viharban elsüllyednek, ezért elszegényednek és kénytelenek leköltözni egy falusi házba vidékre és dolgozni a megélhetésért. Pár év múlva az apa meghallja, hogy az egyik hajója talán megmenekült és feléled a remény, hogy újra gazdagok lehetnek. Mielőtt elindul a kikötőbe megkérdezi lányait, mit kérnek, mit hozzon nekik. A két idősebb szép ruhákat és ékszereket kér, a legkisebb pedig egy olyan rózsát, amely sehol másutt nem terem. Ámde a kereskedő adósságai miatt a hajó rakományát elkobozzák, emiatt üres kézzel kell hazatérnie. Eltéved az erdőben és egy ismeretlen kastélyra lel, ahol a kastély láthatatlan ura ad neki szállást és élelmet. Reggel mikor elindul, meglát egy nagy rózsakertet, ahol gyönyörű rózsák teremnek. Leszakít egyet, ekkor megjelenik a hely ura: egy szörnyeteg. Dühében, mert leszakította a rózsát meg akarja ölni a kereskedőt, de az könyörög és elmondja: csupán a lányának szedte le a rózsát. A szörny megkíméli az életét, de cserébe a lányának el kell jönnie a kastélyba és a szörnyeteggel kell élnie. Ad az embernek ruhákat és ékszereket, majd hangsúlyozza, hogy a lánynak önként kell eljönnie. Mikor az apa hazatét próbálja eltitkolni lánya elől a dolgot, de az kiszedi belőle és végül önszántából elmegy a szörnyhöz. A szörny jóindulatú hozzá, közli vele mostantól ő a vár úrnője. Sok ruhával és étellel halmozza el. Minden este együtt esznek és a szörny mindig megkérdezi a lánytól, hozzá megy-e. A lány minden alkalommal elutasítja, mert csak barátként szereti a szörnyet. Ilyenkor minden este álmában egy jóképű herceg jelenik meg neki, aki megkérdezi őt, miért mond nemet a szörnynek. A lány nem veszi észre az összefüggést a szörny és a herceg között. Azt hiszi a szörny fogva tartja herceget, ezért végignézi a palota valamennyi szobáját, de nem talál senkit. Hosszú ideg pompás életet él a kastélyban, olyan szolgák szolgálják ki, akik csak a kezük és a lábuk látszik, a gazdagság pedig végtelen. A lánynak honvágya lesz és megkéri a szörnyet, had menjen haza. Az elengedi, de egy hét múlva haza kell a lánynak térnie. Ad neki egy varázstükröt, melyben látja, mi történik éppen a várban és egy gyűrűt, melyet, ha háromszor körbeteker az ujján rögtön a várban terem. A nővérek látják, húguk milyen nagyszerű körülmények közt él, irigyek lesznek, majd hagyma segítségével elérik, hogy még maradjon náluk. A lánynak bűntudata lesz, emiatt belenéz a tükörbe és meglátja a szörnyet, aki fájdalmában a rózsabokrok alatt fekszik és haldoklik. A gyűrűvel visszatér és ott sírni kezd és elmondja, mennyire szereti őt. Ekkor a szörnyből szép herceg lesz. Elmondja a lánynak, hogy egy tündér változtatta szörnyé, mert nem akarta beengedni az eső elől. Az átok, pedig csak akkor törik meg, ha megtalálja a szerelmet. Összeházasodnak és boldogan élnek együtt.

Gabrielle-Suzanne Barbot de Villeneuve változata[szerkesztés]

Villeneuve változata több elemet tartalmaz, mint Beaumont-é. A szörny és a szépség háttértörténetéről többet tár fel. A Szörny egy királyfi volt, aki elvesztette az apját fiatal korában, és az anyjának háborúba kellett mennie, hogy megvédje országát. A királynő egy gonosz tündérre hagyta őt, aki megpróbálta elcsábítani, amikor felnőtt amikor ellenállt, szörnyeteggé változtatta. A szépség története felfedi, hogy ő igazából nem egy kereskedő lánya, hanem egy király és egy jó tündér gyermeke. Egy gonosz tündér meg akarta gyilkolni a lány-t, ezért összeházasodott a királlyal, és a szépséget a kereskedő halott lányának a helyére tették, hogy megvédjék. Beaumont nagyon lefaragta a karakterek jellemét és leegyszerűsítette a mesét egy ősi mesetípusba.

Feldolgozások[szerkesztés]

A mesét rengetegszer dolgozták fel filmen, színházban, zenében egyaránt. Köztük az egyik leghíresebb Jean Cocteau 1946-os filmje, mely hűen dolgozza fel Beaumont meséjét.[3] A másik az 1991-ben bemutatott Disney film, amely szintén Beaumont meséjén alapul, de attól sok pontban eltér.[4] 2014-ben Léa Seydoux és Vincent Cassel szereplésével készült film, amelyet Christophe Gans rendezett.[5][6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gabrielle-Suzanne Barbot Gallon Villeneuve: La Belle et la Bête (franciául)
  2. A Simsala Grimm német televíziós rajzfilmsorozat 36. epizódjának a címe: A szépség és a szörnyeteg (Die Schöne und das Biest).
  3. A szépség és a szörnyeteg (1946) a PORT.hu-n (magyarul)
  4. A szépség és a szörnyeteg (1991) a PORT.hu-n (magyarul)
  5. A szépség és a szörnyeteg (2014) a PORT.hu-n (magyarul)
  6. Vég Csaba: A Szépség és a Szörnyeteg - La Belle et la Bête (2014) 2015. február 24.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]