A méltányosságként felfogott igazságosság
A méltányosságként felfogott igazság John Rawls, amerikai filozófus, államelméleti gondolkodó egyik alapfogalma. A fogalom fontos szerepet kap leghíresebb művében, Az igazságosság elméletében.[1] Rawls a méltányosságként felfogott igazságosságot a társadalmi igazságosság filozófiai fogalmának olyan újraértelmezésének tartja, mely a korábbiaknál magasabb szinten elvonatkoztatva, általánosítva fogalmazza meg a társadalmi szerződés hagyományos eszmekörét.[2]
A méltányosságként felfogott igazság elvei[szerkesztés]
A méltányosságként felfogott igazság két fő elven alapul, az elveket szigorúan ebben a sorrendben kell alkalmazni egy igazságos államban:
1. Az első elv az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását jelenti, vagyis olyanokat, mint a vallás- és gondolatszabadság, a szólásszabadság. 2. A második elv alapvetően a szociális és gazdasági egyenlőség kérdését vizsgálja. Rawls ezen belül is két fontos szabályt ír elő. Egyrészről azt, hogy igazságosnak olyan elosztás tekinthető, mely a társadalomban mindenki számára előnyös, ugyanakkor olyan pozíciókhoz kötődjön, melyek mindenki előtt nyitva állnak.[3]
A méltányosságként felfogott igazságosság a alapvetően úgy foglalható össze, hogy a társadalomban minden értéknek (például a szabadságnak, jövedelemnek, valamint az önbecsülés alapjának) egyenlően kell eloszlania a társadalomban, kivéve, ha az egyenlőtlenség mindenki számára hasznos.[4]
Az alábbi táblázat a gyakorlatban szemlélteti Rawls elképzelését:
| A gazdaság alapszerkezete | A leghátrányosabb helyzetben lévők | Átlagos helyzetben lévők | Legjobb helyzetben lévők |
|---|---|---|---|
| A | 10000 | 10000 | 10000 |
| B | 12000 | 15000 | 20000 |
| C | 20000 | 30000 | 50000 |
| D | 17000 | 50000 | 100000 |
Rawls elveit figyelembe véve a javak elosztásánál a C változatot kell választani egy igazságos államban, szemben a javak egyenlőbb elosztásával (A helyzet), a kisebb differenciákkal (B helyzet), vagy a jobb helyzetben lévő társadalmi csoportoknak lényegesen nagyobb anyagi javakat biztosító D-vel szemben. Utóbbinak elutasítása alapvetően azt jelenti, hogy a gazdagok nem lehetnek az igazságos államban gazdagabbak azáltal, hogy a szegényebbek helyzetét rosszabbá tennék.[5]
Az eredeti helyzet[szerkesztés]
Rawls igyekszik a méltányosságként felfogott igazságosságot egyfajta társadalmi szerződés keretein belül elhelyezni. Szerinte az igazságosság alapelveire egy jól meghatározott kiinduló állapot alatti megegyezés révén teszünk szert. Ezt a kiindulópontot nevezi eredeti helyzetnek.[6] Az eredeti helyzetben a szereplők a tudatlanság fátyla mögött vannak, nem tudják, mely pozíciót fognak betölteni a leendő társadalomban, milyen értékeket fognak fontosnak tartani.[7] Rawls szerint ilyen helyzetben a maximin szabályt alkalmaznák, ami alapján azt választanák, ahol a legrosszabb eredménye jobb, mint a többi legrosszabbé, vagyis ebben az esetben a szereplők a méltányosságként felfogott igazságosság elvei szerint választanának a felkínált társadalmak közül.[8]
A méltányosságként felfogott igazságosság elméletének kritikái[szerkesztés]
Rawls elképzeléseit több oldalról is érték kritikai megjegyzések. Charles Taylor kritikával illeti azt, hogy Rawls az eredeti helyzetet értéksemlegesnek tekinti. Taylor szerint a rawlsi eredeti helyzet ugyanis a liberalizmus alapértékeinek foglalata. Ezentúl támadja a maximin szabály alkalmazását is.[9] Robert Nozick ezzel szemben azt bírálja, hogy az igazság rawlsi felfogása mindenképpen az állampolgárok tulajdonhoz való jogának megsértéséhez fog vezetni.[10]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bayer József, A politikai gondolkodás története : bevezetés, Bp., 2005. 298. o.
- ↑ Rawls, John, Az igazságosság elmélete, Bp., 1997., 21. o.
- ↑ Stanford Encyclopedia of Philosophy John Rawls szócikke
- ↑ Rawls, John, Az igazságosság elmélete, Bp., 1997., 88. o.
- ↑ a b Stanford Encyclopedia of Philosophy John Rawls szócikke
- ↑ Rawls, John, Az igazságosság elmélete, Bp., 1997. 152. o.
- ↑ Stanford Encyclopedia of Philosophy Original Position szócikke
- ↑ Rawls, John, Az igazságosság elmélete, Bp., 1997. 192. o.
- ↑ Pogonyi Szabolcs, Charles Taylor Rawls-kritikája, Phronesis, 2. évfolyam, 1. szám [1] Archiválva 2016. június 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Wolff, Jonathan, Robert Nozick: property, justice, and the minimal state, Cambridge, 1997., 31. o.