A merénylet (film, 2018)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A merénylet
2018-as magyar film
RendezőPajer Róbert
ProducerHábermann Jenő
Műfajfilmdráma
Forgatókönyvíró
Főszerepben
ZeneBarabás Béla
OperatőrCsukás Sándor
Markert Károly
VágóPoós A. Márton
HangmérnökOláh Ottó
JelmeztervezőPártényi Zsuzsa
DíszlettervezőSárdi Zoltán
GyártásvezetőHorváth Attila
Gyártás
GyártóFILM-ART Stúdió Kft.
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Játékidő52 perc
Költségvetés120 000 000 Ft
Képarány16:9
Forgalmazás
Bemutató2018. szeptember 10. (Magyarország)
Eredeti adóDuna Televízió
KorhatárTizenkét éven aluliak számára nem ajánlott
További információk
SablonWikidataSegítség

A merénylet Pajer Róbert 2018-ban készült televíziós történelmi filmdrámája, amely a tragikus sorsú osztrák császárné és magyar királyné, Erzsébet elleni végzetes merénylet témáját dolgozza fel, Kováts Adéllal és Csőre Gáborral a főszerepben.[1]

Cselekménye[szerkesztés]

1898. szeptember 10-én fél kettőkor a genfi Beau Rivage Szállóból két feketeruhás hölgy lépett ki. Hirtelen egy fiatalember nagy lendülettel neki szaladt az egyiknek, aki az ütközés következtében el is esett. A járókelők felsegítették a hölgyet, aki több nyelven is köszönetet mondott. Az incidens után sietősen tovább mentek a száz lépésre lévő hajóállomásra és felszálltak a hajóra, ahol a hölgy elájult. Társa bevitte a kabinba, levetette a fűzőjét és akkor látta, hogy bal melléből vér szivárog – szúrás érte. A hajó visszafordult, s a kikötés után a hölgyet hordágyon visszavitték a szállodába, ahol elhunyt.

Az áldozat nem más volt, mint az inkognitóban Genfben pihenő Erzsébet magyar királyné, kísérője pedig társalkodónője, gróf Sztáray Irma. A merénylő – mint később kiderült – Luigi Lucheni olasz anarchista, aki előre megfontolt szándékkal, egy élesre köszörült reszelővel szúrta szíven Erzsébetet.

A film bemutatja a két főhős útját a gyilkosságig; az előkelő származású, luxus körülmények között élő, romantikus lelkű uralkodóné és az árvaként felnövő, nélkülöző, gyilkos indulatú, zavaros ideológiájú férfi tragikus találkozását. Megeleveníti a századforduló látszólag békés, ám belülről forrongó, társadalmi feszültségekkel terhes fojtott hangulatát, melyben a veszélyes anarchista gondolatok lábra kaphattak. Megkísérel választ keresni arra, miért kellett a királynénak meghalnia, ki volt valójában a gyilkos, s elkerülhető lett volna-e a tragédia. A társalkodónő visszaemlékezésein alapuló, korhű díszletekkel és jelmezekkel forgatott tévéfilm dramatikus jelenetekkel, korabeli felvételek montázsával és narrációval mutatja be a merénylet közvetlen előzményeit, körülményeit és lefolyását, valamint azokat az érzelmeket, amelyeket a gyilkosság világszerte kiváltott.[1]

Szereplők[szerkesztés]

A filmről[szerkesztés]

A tévéfilm a Magyar Média Mecenatúra 120 000 000 forintos támogatásával készült.[2] Bemutatójára a merénylet 120. évfordulóján, 2018. szeptember 10-én, főműsoridőben került sor a Duna Televízióban.[3]

A film jeleneteit Budapesten, Fóton, Etyeken, Gödöllőn és Ráckeresztúron vették fel.

Díjak, elismerések[szerkesztés]

  • 2019 – Kovács László és Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díj (Csukás Sándor)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]