A martfűi rém

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a filmről szól. Hasonló címmel lásd még: martfűi rém.
A martfűi rém
2016-os magyar film
RendezőSopsits Árpád
ProducerFerenczy Gábor
Tőzsér Attila
Takó Sándor[2]
Műfaj
ForgatókönyvíróSopsits Árpád
Főszerepben
ZeneMoldvai Márk
OperatőrSzabó Gábor
VágóKovács Zoltán
HangmérnökCsászár Gábor
JelmeztervezőSzakács Györgyi
DíszlettervezőDévényi Rita
Sopsits Árpád
Gyártás
GyártóFocus-Fox Stúdió
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Játékidő118 perc
Képarány2,35:1
Forgalmazás
Forgalmazó
Bemutató
  • 2016. október 9. (Varsói Nemzetközi Filmfesztivál)
  • 2016. november 10. (Magyarország)[3]
Díj(ak)Magyar Filmdíj: legjobb játékfilm (2017)
Korhatár18 V. kategória (NFT/23926/2016)
További információk
Sablon • Wikidata • Segítség

A martfűi rém 2016-ban bemutatott színes magyar pszicho-thriller, Sopsits Árpád alkotása. A film, melynek alapötletét egy 1957-ben, majd az 1960-as évek elején az akkor még község Martfűn és környékén kéjvágyból elkövetett gyilkosságsorozat adta, felkavaró képekben idézi fel az eseményeket, s a bűntett háttérben feszülő politikai és emberi ellentéteket. Bár a cselekmény az eredeti történésektől eltér – emiatt a szereplők nevét is megváltoztatták; például a gyilkos Kovács Péter neve Bognár Pál lett –, a film lényege és magva valódi: egy rosszul működő, az igazság keresése helyett az erőszakos igazságszolgáltatásra kihegyezett rendszert bemutatva, kíméletlenül rántja le a leplet Magyarország bűnügyi történetének egyik legemlékezetesebb nyomozásáról.

Cselekménye[szerkesztés]

1957-ben halálra ítéltek egy férfit a martfűi cipőgyár egyik fiatal munkásnőjének brutális meggyilkolásáért. A forradalom utáni politikai légkörben a megtorlás lázában égő rendőrség és ügyészség minden áron eredményt akartak produkálni, s bár hamar bebizonyosodott, hogy nem politikai ügyről van szó, a hatóságok (beleértve a bíróságokat is) ezt az ügyet is a bizonyítékok figyelembe vétele nélkül, erőből akarták megoldani. A rendőrségtől gyors eredményt vártak, és ők nem is okoztak csalódást: gyors beismerő vallomást csikartak ki, melyet gyors halálos ítélet követett, bár azt másodfokon életfogytiglanra változtatták. Az ítéletet akkor senki sem kérdőjelezte meg.

Hét évvel később azonban újra kezdődtek a gyilkosságok, amelyek mind a körülményeket illetően, mind módszereiben kísértetiesen hasonlítottak a korábbiakhoz. A „rém” hol kalapáccsal, hol fojtással végzett áldozataival, megcsonkította őket, és volt, akiket meg is erőszakolt. Egyre több lett az áldozat egy olyan országban, ahol a hivatalos politika szerint ez a bűncselekménytípus nem létezik, hiszen a nemi erőszaktevők, pszichopaták, sorozatgyilkosok, szadisták és egyéb deviánsok kizárólag az „imperializmus betegei” lehetnek; pedig az esetek közötti összefüggés csak azok számára nem egyértelmű, akik azt nem akarják észrevenni.

Bóta, a helyi megkeseredett, enyhén alkoholista nyomozó, aki évekkel korábban lezárta az ügyet, valamint a kirendelt, lelkiismeretes és eltökélt ifjú ügyész együtt próbálják kideríteni a szexuálisan aberrált gyilkos kilétét. Csakhogy a hivatalos politika ellenében nehéz megtalálni az összefüggéseket és újra felvenni a nyomozás fonalát; főként úgy, hogy kettejük között is ellentét feszül. A növekvő nyomás alatt az egyik önmaga ellen, a másik az igazságszolgáltatás egész rendszere ellen nyomoz, miközben rejtőzik az igazság és egyre több a halott. A nyomozás hosszú ideig tartott és csak nehezen sikerült kideríteni, hogy ki a valódi gyilkos. A tizenegy évet ártatlanul börtönben töltő, tönkre tett életű Réti semmiféle elégtételt nem kap, még csak elnézést sem kérnek tőle.

Szereplők[szerkesztés]

Szereplő Színész
Bognár Pál Hajduk Károly
Bóta nyomozó Anger Zsolt
Szigeti Nóra (Pál felesége) Balsai Móni
Szirmai Zoltán Bárnai Péter
Réti Ákos Jászberényi Gábor
Katona Gábor ügyész Trill Zsolt
Sóskuti Ibolya Csépai Eszter
Rita (Réti nővére) Szamosi Zsófia
Patai Erzsébet Mészöly Anna
bíró Barbinek Péter
Juhász Réthelyi András
Ági Sztarenki Dóra
Marika Móga Piroska
Rostás Venczel Valentin
Kovács Olga
Dér Zsolt
Szőke Abigél
Katona ügyész lánya Rea Izabella
Katona ügyész lánya Rea Rebeka
Pál fia Varga Zétény
orvos Kaszás Gergő
orvosszakértő Molnár Csaba
cellatárs Törköly Levente

Közreműködők[szerkesztés]

  • rendező: Sopsits Árpád
  • producer: Ferenczy Gábor, Tőzsér Attila, Takó Sándor[2]
  • forgatókönyvíró: Sopsits Árpád
  • operatőr: Szabó Gábor
  • dramaturg: Szeredás András
  • írói konzultáns: Cziglényi Boglárka, Benkő Orsolya
  • zeneszerző: Moldvai Márk
  • látványtervező: Dévényi Rita, Sopsits Árpád
  • jelmeztervező: Szakács Györgyi
  • gyártásvezető: Valkony Zsolt
  • vágó: Kovács Zoltán

Így készült a film[szerkesztés]

Sopsits Árpád, aki először az 1970-es években, főiskolásként hallott az esetről, hosszan érlelte a filmötletet. A rendszerváltás előtt egyáltalán nem kapott volna engedélyt megvalósítására. Az 1990-es években a hitelesség érdekében mintegy 3500-4000 oldal bírósági iratot olvasott át, fotókat készített a tetthelyekről, szemtanúkkal beszélt, s végül elkezdte keresni a forgatási helyszíneket. A 2000-es években filmsorozatot szeretett volna készíteni, de elutasították, mivel valóságábrázolását túlságosan erőszakosnak, brutálisnak találták. 2013-ban vette elő ismét a filmtervet, s két év forgatókönyv-fejlesztés után kezdhette meg a forgatást.[4]

A thriller a Magyar Nemzeti Filmalap 531 321 902 Ft[6] támogatásával készült, mely összeg teljesen fedezte a költségvetést, ezért nem kellett partnert keresni a produkcióhoz. A film a gyilkosságsorozat mind a hat esetét feldolgozta, három szál összefűzésével: a gyilkos, Kovács Péter (a filmben Bognár Pál) életét és sorsát, az ártatlanul bebörtönzött Kirják János (Réti Ákos) életét kiszabadulásáig, valamint a gyilkosságokat és a nyomozók munkáját az adott társadalmi-politikai miliőben.

A leforgatott anyagot fokozatosan húzták meg, 3 óra 10 perc helyett végül mintegy kétórás (118 perces) lett – ez a forgalmazás szempontjából volt fontos.

A fokozatosan megőrülő gyilkos egyre brutálisabb rémtetteit bemutató jelenetek miatt az alkotók 21-es korhatár-besorolást szerettek volna elérni, de ez jogilag nem volt lehetséges, így került a filmre a 18-as karika.[4]

A filmet alapvetően öt helyszínen forgatták: Martfűn, Szolnokon (egyes rövidebb jeleneteket), Mezőtúron (a cipőgyári belső felvételeket), Vácott (a börtön jeleneteket) és Pécelen (a tavas jeleneteket). A filmben az eredeti helyszínek és a hiteles dokumentáció mellett több igen különleges jelenet is látható, gázolás, sok éjszakai felvétel és víz alatti epizód is; ez utóbbit a hitelesség kedvéért igazi tóban és nem medencében forgatták.

A filmet nem digitális hordozókra, hanem filmre forgatták, emiatt több lámpára és fénymérőre is szükség volt.

Fogadtatás[szerkesztés]

Ősbemutatója 2016. október 9-én volt a 32. Varsói Filmfesztiválon, Magyarországon egy hónappal később, 2016. november 10-én mutatták be, de a hazai ősbemutatóra egy héttel korábban 2016. november 3-án került sor Martfűn.[7] Hazai vetítésének első hetében 13 976 néző vett rá jegyet;[8] ezzel a 2016-ban bemutatott nagyjátékfilmek közül az első helyen végzett.[9]

A több szálon futó, feszült, sokkoló és megrázó alkotás mind a szakma, mind a közönség részéről többnyire pozitív kritikákat kapott; kegyetlen, nyomasztó, torokszorító, de jó filmnek tartják. Majdnem minden kritika kiemeli a remek történetvezetést, valamint az operatőri munkát, a történeti hátteret adó ötvenes-hatvanas évek lehangoló Magyarországa hiteles képi világának megteremtését.

A filmet 2016 novemberében bemutatták a 38. Kairói Nemzetközi Filmfesztivál versenyen kívüli Nemzetközi Panoráma szekciójában.

Sorozat[szerkesztés]

A filmből 2020-ban új főcímmel, s további 30-35 percnyi – a nagyjátékfilmből kimaradt – jelenettel megtoldva négyrészes minisorozat készült a Focus-Fox Stúdió, a FilmHungary és a Romis Film gyártásában. A sorozat író-rendezője Sopsits Árpád, producerei Ferenczy Gábor, Takó Sándor és Tőzsér Attila. A sorozat a Netflix platformján debütált 2020. augusztus 1-jén.[1] A produkció 2021-ben elnyerte a legjobb tévésorozat díját a Magyar Mozgókép Fesztiválon.[10]

Díjak, jelölések[szerkesztés]

Magyar Filmkritikusok Díja (2017)
Magyar Filmdíj (2017)
32. Varsói Nemzetközi Filmfesztivál (2016)
  • jelölés: Warsaw Grand Prix
11. Liège-i Krimifilmfesztivál (2017)
  • díj: közönségdíj

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Minisorozat 2020.
  2. ↑ a b A minisorozat egyik producere.[1]
  3. ↑ http://nmhh.hu/dokumentum/198182/terjesztett_filmalkotasok_art_filmek_nyilvantartasa.xlsx
  4. ↑ a b A SzegedMa.hu információi.
  5. ↑ MNF-pályázatok 2013-2015.
  6. ↑ Forgatókönyv fejlesztés: 1 500 000 + 2 500 000 Ft, gyártás előkészítés: 17 500 000 Ft, filmgyártás: 509 821 902 Ft. Lásd: MNF-pályázatok 2013-2015[5]
  7. ↑ A martfűiek láthatták először a Martfűi rémet.
  8. ↑ Lemercier 2016.
  9. ↑ Varga 2016.
  10. ↑ Átadták a Magyar Mozgókép Fesztivál díjait (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2021. október 26.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_martfűi_rém&oldid=26777566”