A majmok kastélya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
A majmok kastélya
(Le Château des singes)
1999-es francia–magyar animációs film
Rendező Jean-François Laguionie
Producer
  • Gerd Hecker
  • Patrick Moine
  • Steve Walsh
Vezető producer Craig Hemmings
Műfaj kaland
Forgatókönyvíró
  • Norman Hudis
  • Jean-François Laguionie
Hang
Narrátor
Zene Alexandre Desplat
Operatőr Jean-Paul Rossard
Vágó
  • Ludovic Cassou
  • Yves Françon
  • Anke Schmidt
  • Soazic Veillon
Gyártás
Gyártó
  • Cologne Cartoon
  • Les Films du Triangle
  • Steve Walsh Productions
Ország
Nyelv
Játékidő 75 perc
Képarány 1,85:1
Forgalmazás
Forgalmazó
  • Franciaország MK2 Diffusion
  • Egyesült Királyság Harvey Entertainment
Bemutató
Korhatár
  • Egyesült Királyság G
  • Magyarország Korhatár nélkül megtekinthető.
Bevétel
Franciaország
26 829
EUR
További információk

A majmok kastélya (eredeti cím: Le château des singes) 1999-ben bemutatott franciabritnémetmagyar 2D-s számítógépes animációs film, amelynek rendezője Jean-François Laguionie. A producerei Gerd Hecker Patrick Moine Steve Walsh, a forgatókönyvírói Norman Hudis és Jean-François Laguionie, a zeneszerzője Alexandre Desplat. A mozifilm a Cologne Cartoon, a Les Films du Triangle és a Steve Walsh Productions gyártásában készült, a MK2 Diffusion és a Harvey Entertainment forgalmazásában jelent meg. Műfaját tekintve kalandfilm. Franciaországban 1999. június 2-án mutattak be a mozikban, Magyarországon 2001. december 26-án a M1-en vetítették le a televízióban.

Cselekmény[szerkesztés]

Az idők kezdetén a majomtársadalom békésen éldegélt a szavannákon, mígnem egy szörnyűséges árhullám két nemzetségre szakította őket. Néhányan úgy élték túl, hogy sikerült a közelben lévő erdő óriás fáira kapaszkodniuk, mások a vízből kiálló sziklákra menekültek. Hosszú évek elteltével az ily módon kettészakadt majomtársadalom különböző fejlődési folyamaton ment át. A fankók a fenti világ majomtársadalma, akik a magas fák, az égig érő fák lombozatán tanyáznak, és nincs nagyobb félelmük, mint alázuhanni a "lenti világba", melyben hatalmas veszélyek és rosszindulatú szörnyek lakoznak.

A fiatal Kom ennek ellenére kíváncsi a lenti világra, ezért túl alacsonyra ereszkedik, és a leesik a lankók világába. A zuhanás során elveszíti eszméletét, és a lankók jóságos királya találja meg, aki - tanulmányozás céljából - a kastélyába hozatja. Miután felébred, Kom érdekes új világgal találja szemben magát: hozzá alakban és beszédben igen hasonló majmok különböző szöveteket aggatnak magukra, könyveket bújnak és hiábavalóságokat cselekszenek. Hamarosan azonban jön az öreg Flavius mester, aki nem csak a tudományokra tanítja meg, hanem a civilizált viselkedésre és az etikettre is, cserébe Kom józan paraszti eszével nyűgözi le az idős tudóst. A tanulás során megismerkedik egy kedves szolgálólánnyal, Ginával is, akit vonz Kom merészsége, és hamarosan egymásba szeretnek. A tanítás végeztével bemutatják Komot az udvar népének, aki a nemesekben megrökönyödést kelt őszinteségével, vidámságával és szabad beszédével (illetve üvöltésével), ám a királynak pont ez tetszik meg benne, így udvari bolondjává fogadja.

A király hamarosan megmutatja Komnak a találmányait, melyek közül eggyel a majmok is képesek repülni, egy másikkal pedig - aminek célját még Serignol, a kancellárja előtt is titkolja - át tudnak kelni az elátkozott tavon, melynek túloldalán az ígéret földje várja őket. Mikor a kancellár kiszagolja, hogy mire készül a király, megretten, hogy meghiúsul hosszú ideje dédelgetett terve, - aminek érdekében elhitette a néppel, hogy a király gyengekezű uralkodó, és folyamatosan mérgezi lányát, Ida hercegnőt - hogy átvegye a hatalmat, így szolgájával Gorinnal felgyújtatja a hajót.

Egy nap hó esik a királyságban, az elátkozott tó pedig befagy, így a jég természetét nem ismerő majmok az istenek üzenetének veszik, és elindulnak a túlpartra, azonban a jégpáncél beszakad, és a vonuló seregből csak Kom, és a király elsőtisztje, Ludovik éli túl. Serignol közben már saját koronázását tervezi, és miután többé már nincs szüksége a királylányra, halálos adag mérget akar beadni neki. A szemfüles Gina azonban kifigyeli őket, és elmondja Komnak, hogy mit látott, mire ő visszaemlékszik népe legendáira egy virágról, ami segíthet. Kom megszerzi az ellenszert, és így a hercegnő még időben felépül, hogy megakadályozhassák Serignol koronázását.

Ida királynő személyében bölcs uralkodónőt kap a majmok kastélya, aki a túlpart elérése helyett a jelenlegi élet boldogságát tűzi ki célul, Kom és Gina pedig kibékítik az idők hajnalán kettészakított majomnemzetséget.[1]

Szereplők[szerkesztés]

Szereplő Eredeti hang Magyar hang
Francia hang Angol hang
Kom Tara Römer Matt Hill
Paul Holmes (ének)
Miller Zoltán
Gina Nadia Farès Sally Ann Marsh Németh Borbála
Király Pierre Arditi Michael York Papp János
Kancellár (Sebastian) Jean Piat John Hurt Reviczky Gábor
Gorine (Gerard) Patrick Préjean Rik Mayall Kerekes József
Flavius (Martin) mester Michael Lonsdale Michael Gambon
Robert Henry (ének)
Makay Sándor
Komorna Janine Souchon Shirley Anne Field Martin Márta
Korkonak Janine Souchon French Tickner Gruber Hugó
Ida hercegnő Ivana Coppola Diana Quick Major Melinda
Ludovik (Lionel) Bruno Choël William Vanderpuye Pusztaszeri Kornél
Gavin Lionel Melet Paul Dobson Selmeczi Roland
Mama Laurence Jeanneret Janyse Jaud Pálos Zsuzsa
Narrátor Paul Barge Miles Laddie Mihályi Győző

További magyar hangok: Csuha Lajos, F. Nagy Zoltán, Faragó András, Kapácsy Miklós, Koncz István, Palóczy Frigyes, Pusztai Péter, Tardy Balázs, Vizy György

Betétdalok[szerkesztés]

Magyar Angol
Dal Előadó Dal Előadó
Az évszak fő Miller Zoltán
Makay Sándor
Németh Borbála
Assimilate Paul Holmes
Robert Henry
Sally Ann Marsh
Kom dala Miller Zoltán Kom's song Paul Holmes
Én leszek a király Reviczky Gábor To Be King John Hurt
Egyek vagyunk (eredeti nyelven) We Are One Westlife

Televíziós megjelenések[szerkesztés]

M1, Minimax, M2

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A majmok kastélya. PORT.hu. (Hozzáférés: 2016. április 4.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]