A magyarországi németek elhurcolásának emléknapja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A magyarországi németek elhurcolásának emléknapja
A kitelepített németek emlékműve Eleken
A kitelepített németek emlékműve Eleken

Alternatív neve A magyarországi németek elűzetésének emléknapja
Ünneplik magyarországi németek
Ideje január 19.
Kapcsolódó ünnep A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja, Totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja

A magyarországi németek elhurcolásának emléknapja hivatalos magyar állami emléknap, melynek létesítéséről 2012-ben hozott határozatot az Országgyűlés.[1] Az emléknap dátuma január 19., utalva arra, hogy 1946-ban ezen a napon kezdődött meg a magyarországi németek szervezett elűzetése, az otthonaikból kényszerrel nyugatra telepítendő első budaörsi lakosokat szállító vonatszerelvény elindításával.

Története[szerkesztés]

A 2010-2014-es parlamenti ciklusban a Kereszténydemokrata Néppárt kezdeményezte először, még 2012 őszén, hogy szülessen hazánkban hivatalos emléknap a hazájukból kitelepített magyarországi németek emlékére, ők javasolták ennek dátumaként január 19-ét is, azt a napot, amellyel kezdetét vette a magyarországi településeken élő német nemzetiségű lakosok túlnyomó részének Németországba történő kényszerű áttelepítése. A kormányoldali párt egyebek közt azzal indokolta az emléknap létrehozatalának fontosságát, hogy az egykor kitelepítettek mind a kollektív bűnösség elvének áldozatai voltak, ezen igaztalan vád nyomán fosztották meg őket vagyonuktól, lakóhelyüktől és állampolgárságuktól. A konkrét beadványt négy KDNP-s és három Fideszes képviselő írta alá, s az indoklásban szót ejtettek a magyarok és az itt élő nemzetiségek egymást gazdagító együttélésének fontosságáról is.[2]

Az indítványt 2012. decemberében tárgyalta az Országgyűlés és még az év utolsó heteiben meg is alkotta az ezzel kapcsolatos jogszabályt, annak érdekében, hogy a továbbiakban méltó módon lehessen megemlékezni a magyarországi németek elhurcolásáról és elűzetéséről.[3]

Megemlékezések[szerkesztés]

Központi megemlékezések[szerkesztés]

2013[szerkesztés]

Az emléknap keretében megtartott első országos megemlékezés Solymáron, a római katolikus templom nyugati végénél elhelyezett, 1996-ban felavatott kitelepítési emlékműnél zajlott, 2013. január 19-én, az ünnepség két főszónoka Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Ritter Imre, a Pest Megyei Német Önkormányzat, valamint az Észak-Magyarországi Német Önkormányzatok Szövetsége elnöke volt.

Emlékmű Dunabogdányban

2014[szerkesztés]

A második évben a központi megemlékezés színhelye Budaörs volt, az a település, ahol az egész országban elsőként kezdték meg a németek kényszertelepítését 1946-ban. A 2014. január 19-i rendezvény helyszíne a budaörsi ótemetőben felállított elűzési emlékmű volt, a főszónokok Hölvényi György egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester és Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke volt.

2015[szerkesztés]

A harmadik évben Dunabogdány kitelepítési emlékművénél zajlott az emléknap központi megemlékezése, egy nappal a tényleges emléknap dátuma előtt, 2015. január 18-án. Az emlékező beszédeket ezúttal Balog Zoltán, Heinek Ottó és Hartmut Koschyk, a német szövetségi kormány nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosa mondta el, Szegő János dandártábornok, Áder János köztársasági elnök főhadsegédje pedig az államfő üdvözlő beszédét olvasta fel.

2016[szerkesztés]

A negyedik évben – mely egyben a magyarországi németek elhurcolásának 70. évfordulója is volt – a Budaörs régi temetőjében álló elűzetési emlékmű és a város római katolikus temploma volt a koszorúzás, illetve a megemlékezések színhelye január 19-én. Az emlékező beszédeket ezúttal Wittinghoff Tamás polgármester, Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke, Hartmut Koschyk, a német szövetségi kormány nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosa, valamint Orbán Viktor miniszterelnök mondta el; a rendezvényen az Alkotmánybíróság három tagja is részt vett, képviseltette magát továbbá a magyar Országgyűlés elnöksége és a Köztársasági Elnöki Hivatal is.[4]

Egyéb megemlékezések[szerkesztés]

Az emléknaphoz kapcsolódva, a központi ünnepségeken felül az ország több más településén is szerveznek kisebb-nagyobb megemlékezéseket. 2013 óta – a teljesség igénye nélkül – többek között Budapesten (Csepelen, Soroksáron, Nagytétényben és Óbudán), Ceglédbercelen, Pakson, Pilisvörösváron és Pilisszentivánon is megemlékeztek e naphoz kapcsolódva a magyarországi németeket ért jogtalanságokról.

A kitelepítéssel érintett települések jelentős részén természetesen ezen felül önálló, helyi kitelepítési emléknapok is léteznek (sok helyen már az 1990-es évek óta), ezek időpontja általában valamely olyan dátumhoz kötődik, ami közvetlenül kapcsolatos az adott településen lefolytatott kényszertelepítéssel; sok esetben annak kezdőnapja, vagy más, a témakörhöz kapcsolódó dátum. Az ilyen települések a saját emléknapjukon rendszeresen (a legtöbb helyen évente) szerveznek különféle jellegű megemlékezéseket, de legalábbis koszorúzásokat.

A svábok elűzetéséről a szépirodalomban[szerkesztés]

Lázár Ervin 1996-ban a Csillagmajor c. elbeszélésciklusában külön novellát szentelt a györkönyi svábok elűzetésének. [5] A keserűfű c. műben egy idős sváb házaspárt rejtegetnek a falu lakói, akik mindenüket elveszítve, Györkönyből menekülnek az elhurcolás elől.

Források[szerkesztés]