A magyar autópálya-hálózat története

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A magyar autópálya-hálózat hossza (az adatok kilométerben értendők)

A magyarországi gyorsforgalmi utak fejlődésének kronológiája.

1980 előtt[szerkesztés]

Magyarországon az első autópályát - az M1-M7 közös szakaszát - 1964-ben építették. Két évvel később elkészült az M7-es Balaton felé vezető sávja Martonvásárig. 1967-ben már a jobb pálya Velencéig tartott. 1968-ban már Székesfehérvárig ért az M7-es balatoni sávja. 1970-ben - egy év kihagyás után - már a Balaton partjainál, Balatonaliga határánál tartott a jobb sáv. 1971-ben a 112-es kilométernél található kijáratig, Zamárdiig ért a Budapesttől távolodó oldal. 1972-ben nem folytatták az M7-est, hanem Budaörs és Martonvásár közt megépítették a főváros irányába is a pályát. 1973-ban Székesfehérvártól, majd 1975-ben Balatonaligától utazhattunk a főváros felé 2x2 sávon. Még ebben az évben elkészült az M1-es autópálya Tatabányától Komáromig a Budapest felé tartó sáv, majd 1977-ben pedig Győr-keletig (ma az M19-es csomópontja) ért a félautópálya. Az M1-M7-es 1964-ben épült budaörsi közös szakaszát 1977-78-ban középen kibővítették még két-két sávval a jelenlegi szélességére, tehát ezen a 12 kilométeren már 2x3 sávon utazhattunk. Még abban az évben elkészült az M3-as Budapesttől Gödöllőig. Ennek az autópályának érdekessége, hogy az építése során, végig megépítették a 2x2 sávot. 1979-ben az M1-es Budaörs-Budakeszi bal szakasz került átadásra.

1980 és 1989 között[szerkesztés]

1980-ban az M3-as építői már Hatvannál tartottak. 1981-ben a Budaörs és Budakeszi között haladó M1-est autópályává bővítették, majd 1982-ben elkészült a Bicskétől Tatabányáig érő 2x2 sávos szakasz. 1983-ban az M3-as már Gyöngyös határában tartott. Az út 70 kilométer hosszú volt. 1985-ben Zsámbék és Bicske között is elkészült az M1-es, eközben az M5-ös a fővárostól Ócsáig 2x2 sávon, míg Ócsától Újhartyánig pedig a bal pályán üzemelt. 1986-ban az M1-es Budaörstől Zsámbékig tartó szakaszának jobb oldali pályáját adták át a forgalom számára. Az M5-t Ócsától Inárcsig 2x2 sávosra bővítették. 1988-ban az M0-s - közkeletű nevén M0a, vagy M51 - első szakasza is elkészült, ami az M5-től Dunaharasztiig tart. 1989-ben az M5-ös Újhartyán és Kecskemét-észak között a Budapest felé vezető oldalon is használható volt a járművek számára.

1990 és 1999 között[szerkesztés]

1990-ben - a rendszerváltást követően - az M1-es Tatabányától Győr-keletig tartott. Elkészült a Tatabányától hiányzó jobb pálya is. A fővárosi körgyűrű déli szektora, Dunaharaszti és 6-os főút közötti szakasza is elkészült a két Duna híddal. Még szintén ebben az évben adták át az Inárcs Újhartyán közé eső M5-ös autópálya jobb oldalát. 1994-ben adták át az M0-s 6-os út és M1-es autópálya közötti szakaszát és elkészült az M1-es Győrt délről elkerülő része is. 1996-ban az M1-es autópálya építése befejeződött. A még hiányzó Győrtől a hegyeshalmi határátlépőig tartó szakaszt is üzembe helyezték. A várva várt Újhartyán-Kecskemét-észak jobb oldali pályáját is birtokukba vehették az M5-ön közlekedők. 1998-ban az M15-ös út jobb pályája készült el. A bal oldali sáv 2019 végére készült el. Az M3-ast Füzesabonyig, az M5-öst pedig Kiskunfélegyházáig bővítették ki. 1999-ben az M0-s körgyűrű az M3-astól a 2-es főútig ért el. Még ebben az évben nyitották meg az autósok előtt a 2A jelzésű utat, amit gyakran M2-es autópályának is neveznek, ám csak Dunakesziig 2x2 sávos.

Autópálya-építés 2000-től[szerkesztés]

Felüljáróépítés az M86-os autóúton Ölbő közelében

2001-ben az M7-es autópálya Martonvásár és Székesfehérvár közötti bal oldali pályáját bővítették 3 sávosra, 2002-ben pedig a Balatonaligától Zamárdiig tartó autóutat fejlesztették 2x2 sávos autópályává. Még 2002 októberében átadták a 61 kilométeres Füzesabonytól Polgárig tartó M3-t és ennek a 151-es csomópontjánál kezdődő M30-t, Emődig. 2003-ban az M9-es autóút Szekszárd és Dusnok közötti szakaszának az átadására került sor. Ezen a szakaszon található a Szent László Duna-híd. Az M30-t Nyékládházáig bővítették. 2004-ben a Polgár és Görbeháza közötti rövidke szakaszát adták át az M3-nak. Az M30-ból szintén adtak át egy darabot, Nyékládháza és Miskolc között. Az M7-es Becsehely és Letenye közötti darabját és az M70-es Tornyiszentmiklósig érő részét is birtokukba vehették az autósok. 2005-ben az M0-s M5-M4-ig érő része készült el. Az M5-ös autópálya már Szegedig ért. Ezzel egyidejűleg a 3 kilométeres M43-as is átadásra került. Még 2005-ben avatták fel az M7-es Balatonszárszó és Ordacsehi közötti szakaszát. A 2006-os esztendőben megnyitották a Nyíregyházát elkerülő M3-t, és a „debreceni autópályát”, az M35-öt. Az M6-os Érd és Dunaújváros közé eső darabját is birtokukba vehették az autópályán közlekedők. Az M7-es elhagyta a Balatont. Elkészült az Ordacsehi és Balatonkeresztúr közötti szakasz is. Még ezek mellett a Szegedtől Röszkéig tartó M5-ös autópálya hiányzó darabját is átadták, a magyar-szerb határátlépővel együtt. 2007-ben sor került az M8-as Pentele hídjának, az M7-es Kőröshegyi völgyhídjának az átadására. Az M7-es még Nagykanizsa és Sormás közt is megnyílt és a már régóta várt Görbeháza-Nyíregyháza közötti M3-as is az autósok birtokába került. 2008-ban pedig a fővárosi körgyűrű keleti szektora és a Megyeri hídja is megnyílt a forgalom számára. A még hiányzó úgynevezett Érdi-tetőt is átadták, ami az M6-os autópálya része. A hiányzó Balatonkeresztúrtól Nagykanizsáig érő M7-t is átadták két részben, 2008 nyarán. Ezek mellett még két autópályás országhatár - M7 és M70 - is elkészült.[1]

Gyorforgalmi utak építéstörténete[szerkesztés]

Az M0-s autóút déli szektora Diósdnál
Az M1-es autópálya Bicske közelében
Az M3-as autópálya egyik csomópontja
Az M5-ös autópálya Pusztavacs térségében
A Kőröshegyi völgyhíd, az M7-es autópálya része
A Pentele híd, a későbbi M8-as autópálya része
A Móra Ferenc híd a Tisza folyó fölött
Az M86-os autóút Szombathelytől nem messze
M0-s autóút108 km / 79 km – (Budapest körgyűrű)
  • 1990 / Budaörs – Érd (J) : 15 km
  • 1990 / Érd – Dunaharaszti (J) : 15 km
  • 1988 / Dunaharaszti – Budapest (XX. ker.) (J) : 6 km – ez az útszakasz -es autóút néven szerepel
  • 2013. augusztus 31. / – M0 keleti szakasz csomópontja közötti új 2x3 sávos szakasz : 6,3 km
  • 2005 / -es autópálya – -es autóút közötti pályaszakasz : 12 km
  • 2008. szeptember 16. / -es autóút – -as autópálya közötti pályaszakasz : 30 km
  • 1998 / Újpalota – Dunakeszi : 6 km
  • 2008 / Dunakeszi – Budakalász (Megyeri híd) : 3 km
M1-es autópálya167 km
  • 1964 / Budapest – Budaörs : 7 km – -es autópályával közös szakasz
    • 1978 / Budapest – Budaörs (a pályaszakasz 2x3 sávossá bővítése)
  • 1981 / Budaörs – Budakeszi (J)
    • 1986 / Budaörs – Zsámbék : 8 km
  • 1985 / Zsámbék – Bicske : 13 km
  • 1982 / Bicske – Tatabánya : 17 km
  • 1975 / Tatabánya – Komárom (B) : 29 km
  • 1977 / Komárom – Győr-kelet + -es út (B) : 32 km
    • 1990 / Tatabánya – Győr-kelet (J)
  • 1994 / Győr-kelet – Ménfőcsanak : 8 km
  • 1994 / Ménfőcsanak – Győr-nyugat : 14 km
  • 1996 / Győr-nyugat – Hegyeshalom / Ausztria -es autópálya : 42 km
M2-es autóút70 km / 32 km
  • 1998 / Budapest – Vác (J) : 32 km (átadásakor 2A-s út)
M3-as autópálya307 km / 280 km
M4-es autópálya233 km / 38 km
  • 2005. december 17. / Budapest – Üllő : 12 km – átadásakor 4-es főútvonal része
  • 1974 / Albertirsa – Cegléd : 17 km – átadásakor 4-es főútvonal része
    • 2004 és 2005 / Ceglédbercel és Cegléd közelében két rövidebb szakaszon 2x2 sávra bővítés
    • 2018. augusztus 16. / Ceglédbercel - Cegléd: 8 km[2]
  • 2003 / Törökszentmiklós elkerülő (J) : 7 km
  • 2011. július 6. / Kisújszállás elkerülő (B) : 11 km
  • 2018. december 20. / Berettyóújfalu - 47. sz. főút : 4 km[3]
M5173 km / 173 km
  • 1985 / Budapest – Ócsa (2x2 sáv) + Ócsa – Örkény (B) : 44 km
    • 1986 / Ócsa – Inárcs (J) : 5 km
    • 1990 / Inárcs – Újhartyán (J) : 9 km
  • 1989 / Örkény – Kecskemét-észak (B) : 30 km
    • 1996 / Újhartyán – Kecskemét-észak (J) : 30 km
  • 1997 / Kecskemét-észak – Kecskemét-dél : 16 km
  • 1998 / Kecskemét-dél – Kiskunfélegyháza : 19 km
  • 2005 / Kiskunfélegyháza – Szeged : 51 km
  • 2006 / Szeged – Röszke / Szerbia  : 14 km

M6212 km / 193 km

M7225 km / 225 km

  • 1964 / Budapest – Budaörs : 7 km – -es autópályával közös szakasz
    • 1978 / Budapest – Budaörs : 7 km – az autópályaszakasz 2x3 sávossá bővítése
  • 1966 / Budaörs – Martonvásár (J) : 18 km
    • 1972 / Budaörs – Martonvásár (B) : 18 km
  • 1967 / Martonvásár – Velence (J) : 15 km
  • 1973 / Martonvásár – Székesfehérvár (B) : 27 km
    • 2001 / Martonvásár – Székesfehérvár (B-3 sáv) : 30 km
    • 1968 / Velence – Székesfehérvár (J) : 12 km
  • 1970 / Székesfehérvár – Balatonaliga (J) : 33 km
    • 1975 / Székesfehérvár – Balatonaliga (B) : 33 km
  • 1971 / Balatonaliga – Zamárdi (J) : 22 km
    • 2001 / Balatonaliga – Zamárdi (B) : 22 km
  • 2007 / Zamárdi – Balatonszárszó (Kőröshegyi völgyhíd) : 13 km
  • 2005 / Balatonszárszó – Ordacsehi : 20 km
  • 2006 / Ordacsehi – Balatonkeresztúr : 25 km
  • 2008 / Balatonkeresztúr – Nagykanizsa : 37 km
  • 2007 / Nagykanizsa – Becsehely : 11 km
  • 2004 / Becsehely – Letenye : 6 km
  • 2008 / Letenye – Zrínyi Miklós híd / Horvátország  : 800 m

M8330,2 km / 34,5 km

M9335 km / 20,6 km

M1514 km / 14 km

  • 1998 / Levél – Rajka (J) / Szlovákia  : 15 km
  • 2019 / Levél – Rajka a pályas 2x2 sávossá bővítése / Szlovákia  : 15 km

M2518,5 km / 4 km

M3087 km / 30 km

  • 2002 / Igrici – Emőd : 6 km
  • 2003 / Emőd – Nyékládháza : 8 km
  • 2004 / Nyékládháza – Miskolc : 15 km
  • 2018. január 16. / Tornyosnémeti - országhatár / Szlovákia  : 1,7 km[5]

M3112 km / 12 km – M3 és az M0-s közötti tranzitkapcsolat

M3566 km / 66 km

M4357,7 km / 57,7 km

M6056 km / 30,2 km

M7021 km / 21 km

  • 2004 / Letenye – Tornyiszentmiklós (B) : 18 km
  • 2008 / Tornyiszentmiklós / Szlovénia  : 3 km

M85 - 89 km / 83 km

M86115 km / 70,96 km

Források[szerkesztés]

  • Origo [1]
  • Németh Nándor: Miért építünk autópályákat [2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. NIF Zrt: A gyorsforgalmi úthálózat kiépítése (magyar nyelven) (PPT). www.nif.hu, 1998. [2008. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 7.)
  2. Átadták a forgalomnak az M4 gyorsforgalmi út egy szakaszát Ceglédbercel és Cegléd között (magyar nyelven) (html). NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.. (Hozzáférés: 2018. december 24.)
  3. a b Két új autópálya-szakaszt adták át Hajdú-Bihar megyében (magyar nyelven) (html). NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.. (Hozzáférés: 2018. december 24.)
  4. Átadták a forgalomnak az M25 autóút északi ütemét (magyar nyelven) (html). NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.. (Hozzáférés: 2018. december 24.)
  5. Átadták az M30 Tornyosnémeti – országhatár közötti szakaszát (magyar nyelven) (html). NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.. (Hozzáférés: 2018. április 2.)
  6. Átadták a forgalomnak az M35 autópálya 4. sz. főút– 481. sz. főút közötti szakaszát (magyar nyelven) (html). NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.. (Hozzáférés: 2018. április 2.)
  7. Gyorsforgalmi úton Győr és Csorna között (magyar nyelven) (html). NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.. (Hozzáférés: 2018. április 3.)
  8. Átadták az M85 Csorna elkerülő II. ütemét (magyar nyelven) (html). NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.. (Hozzáférés: 2018. április 2.)
  9. Már használható az M86 újabb szakasza Szeleste és Hegyfalu között (magyar nyelven) (html). NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.. (Hozzáférés: 2018. április 3.)
  10. Megnyílt az M86 Hegyfalu és Csorna közötti szakasza (magyar nyelven) (html). NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.. (Hozzáférés: 2018. április 3.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]