A katolikus hit allegóriája (festmény)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
A katolikus hit allegóriája vagy A hit allegóriája
Allegory of the Catholic Faith - Painting of Vermeer, with frame.jpg
Művész Jan Vermeer van Delft (1670-72 körül)
Típus olajfestmény
Műfaj Allegória
Mozgalom Dutch Golden Age painting
Magasság 114,3 cm
Szélesség 88,9 cm
Múzeum Metropolitan Művészeti Múzeum
Gyűjtemény Metropolitan Művészeti Múzeum
Település New York
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz A katolikus hit allegóriája témájú médiaállományokat.

A katolikus hit allegóriája vagy A hit allegórája az egyike Vermeer összesen két fennmaradt allegorikus festményének. (A másik a Műterem vagy A festészet allegóriája.) 1931 óta New Yorkban, a Metropolitan Művészeti Múzeumban látható.[1]

A két allegória szerkezete hasonlít egymáshoz és Vermeer ismert zsánerképeihez is: egy-egy alak szerepel rajtuk belső térben. A hit allegóriája azonban a zsánerképek bensőséges hangulatától eltérőn barokkosan drámai jellegű.

A festmény leírása[szerkesztés]

A fehér-kék szaténruhába öltözött főalak egy emelvényen ül a márványpadló felett, jobb lábát színpadiasan egy földgömbre helyezi, jobbkezét a szíve felett tartja, és imádó tekintettel néz fel a mennyezetről egy kék szalagon függő üveggömbre. Bal karja egy asztal szélén nyugszik, amelyen egy kehely, egy nagy könyv, és feszület látható.[2] A könyv alól egy hosszú ruhadarab tűnik ki, valószínűleg egy pap stólája.[1] Az asztal lábánál egy töviskorona hever. A kép alján, a nézőhöz közelebb, egy alma, valamint egy kő által szétzúzott kígyó látható. A távolabbi, homályos falon egy nagy festmény tűnik fel, a keresztrefeszítés jelenetét ábrázolja.

Ikonográfia[szerkesztés]

Vermeer a kép ikonográfiáját a kor egyházi irodalmának egyik fontos alkotásából, Cesare Ripa Iconologia című művéből vette át, amelyet 1644-ben holland nyelvre is lefordítottak. Az ebben a könyvben szereplő két illusztráció a hitről általában, valamint a katolikus hitről tartalmazza a festmény számos utalását, beleértve a nőalak ruhájának színét, kéztartását, valamint a szétzúzott kígyót és az almát is.[2]

A ruha fehér színe természetesen a fényt és a tisztaságot, a kék a mennyeket jelképezi. A kígyó az ördögre, az alma az eredendő bűnre utal. Ripa könyvében a hitet úgy írja le, mint amely a lába alatt tartja az egész világot – ezt Vermeer meglehetősen betű szerint értelmezi a földgömbbel. Művészettörténészek még a földgömböt is azonosították a rajta látható kartus alapján, mégpedig a kor egyik jelentős térképésze, Henricus Hondius II (Jodocus Hondius fia) munkájaként.[2]

A feszület, a keresztrefeszítést ábrázoló festmény és az üveggömb nem szerepelnek Ripa könyvében. A mű számos tudós elemzőjének egyike, Selena Cant a kehely, a könyv és a feszület együttes szerepeltetését a katolikus mise ábrázolásának tartja.[3]

A nő fej- és kéztartása megint Ripa könyvének illusztrációit követi. Ez a póz meglehetősen idegen a holland festészettől, de Vermeer jól ismerte az itáliai kortárs művészetet, különösen Guido Reni (1575–1642) munkáit, amelyek eljutottak Hollandiába is.[2] A képen szereplő könyvet többen a Bibliának tartják, de a Metropolitan honlapja szerint ez inkább egy katolikus misekönyv lehet.[1]

A mű ikonográfiája nem csak katolikus, hanem ezen belül erősen jezsuita elemeket is tartalmaz. Ilyen a keresztrefeszítést ábrázoló festmény a háttérben, amely Jacob Jordaens (1593–1678) 1620-ban készült festménye után készülhetett.[2] Ennek egy másolata Vermeer birtokában lehetett, erről tanúskodhat a halálakor felvett leltár is, amelyben szerepel egy a Krisztust a kereszten ábrázoló nagy festmény is. A leltár másik két tárgya is visszaköszön a festményről: az aranyozott bőrtapéta és az ébenfa feszület.[3]

Vermeer egyik kutatója, Eddy De Johgh szerint az üveggömb, amelyre a nőalak tekintetét emeli, szintén jezsuita szimbólum, mégpedig egy 1636-ban a jezsuita Willem Hesius által kiadott Emblemata sacra de fide, spe, charitate című könyvből való.[4] Selena Cant szerint az üveggömb az emberi szellem visszatükröző, és egyben a végtelenséget magába foglaló képességét szimbolizálja.[3]

A gyöngy nyaklánc általában a szüzességet jelképezi. A nő ruhájára eső fénynek nincs forrása a festményen, ez valószínűleg arra utal, hogy „belső fény” világítja meg.[3][5]

A mű fogadtatása[szerkesztés]

Sok kritikus szerint a festmény Vermeer kevésbé sikeres alkotásai közé tartozik. Cant szerint a kép „kemény, törékeny, kevéssé meggyőző. A Hit maga kényelmetlen pózban van; fényes öltözete túlságosan világi ahhoz, hogy lelki szimbólum legyen, alakja túlságosan szilárd ahhoz, hogy átszellemültséget fejezzen ki, intimitása erőltetett, arckifejezése mesterkélt”.[3]

Wheelock szerint „a festmény tárgyának ikonográfiai követelményei szétfeszítették a realisztikus megközelítés kereteit. A nőalak eksztatikus beállítása és a szétzúzott kígyó nem illik ebbe a holland környezetbe”[2]

A mű birtoklásának története[szerkesztés]

A festmény szimbolikája kétségtelenné teszi, hogy az egy – mindeddig ismeretlen – gazdag katolikus, esetleg jezsuita megrendelő számára készült. Mint ismeretes, ebben a korban a katolicizmus Hollandiában erős kisebbségben volt, gyakran az illegalitás határán. A képen ábrázolt belső tér elrendezése is hasonlít az akkori holland köztársaságban megtűrt „titkos” katolikus házi templomok berendezéséhez. A Metropolitan honlapja szerint a megrendelő minden bizonnyal nemcsak erősen hívő, hanem nagyon művelt személy lehetett.[1]

A festmény első ismert tulajdonosa Herman Stoffelsz van Swoll (1632–1698) volt, egy protestáns postamester. Az ő halála után a képet elárverezték Amszterdamban. Az árverés katalógusa így írta le a művet: „Ülő nőalak mély gondolatokkal, az Újtestamentumot ábrázolva”.

A mű későbbi története jól tükrözi Vermeer megítélésének ingadozását a 18. században, az árveréseken elért árakon keresztül: 1699-ben 400, 1718-ban 500, 1735-ben 53, 1749-ben 70 gulden.[2]

A 19. század elején a festmény Ausztriába került, és szerepelt egy 1824-ben Ferdinand Georg Waldmüller által festett kép hátterében.[2] A század végén a festmény, amit akkoriban tévesen Eglon van der Neer munkájának tartottak, Dmitrij Csukin tulajdonában volt Moszkvában, és ezzel az egyetlen Vermeer kép lett, ami valaha orosz tulajdonba került.

1899-ben Berlinben kínálta eladásra egy műkereskedő, és Abraham Bredius vette meg 700 német márkáért. Egy korabeli holland újság szerint Bredius nagyon jó szemmel fedezte fel az Eglon van der Neer neve alatt kínált képben Vermeer munkáját. Bredius kölcsönadta a képet a Mauritshuisnak, és az ott is maradt 24 évig. 1923-ban Bredius a rotterdami Boijmans Van Beuningen Múzeumnak adta hosszú távú kölcsönbe.[2]

Bredius nem szerette a festményt, 1907-ben „egy nagy, de kellemetlen Vermeer-képnek” titulálta. 1928-ban eladta Kleinberger műkereskedőn keresztül Michael Friedsam számára New Yorkba,[2] aki aztán végrendeletileg a Metropolitan Múzeum Friedsam kollekciójára hagyományozta, ahol azóta is van.[1]

Biztosan Vermeer képei
Sorszám Kép Cím Készült Méret, anyag Kiállítóhely
1
Johannes (Jan) Vermeer - Christ in the House of Martha and Mary - Google Art Project.jpg Krisztus Mária és Márta házában 1654/1655 160 × 142 cm, olaj, lenvászon National Gallery of Scotland, Edinburgh
2
Vermeer - Diana and Her Companions.jpg Diana pihenője vagy Diana és a nimfák 1655/1656 98,5 × 105 cm, olaj, lenvászon Mauritshuis, Hága
3
Jan Vermeer van Delft 002.jpg A kerítőnő 1656 143 × 130 cm, olaj, lenvászon Gemäldegalerie Alte Meister, Drezda
4
Vermeer young women sleeping.jpg Alvó lány 1657 87,6 × 76,5 cm, olaj, lenvászon Metropolitan Művészeti Múzeum, New York
5
Jan Vermeer - Girl Reading a Letter at an Open Window.JPG Olvasó nő vagy Levelet olvasó lány nyitott ablaknál 1657 83 × 64,5 cm, olaj, lenvászon Gemäldegalerie Alte Meister, Drezda
6
Jan Vermeer van Delft 025.jpg Delfti utca, Kis utca vagy Utca Delftben 1657/1658 54,3 × 44 cm, olaj, lenvászon Rijksmuseum, Amszterdam
7
Jan Vermeer van Delft 023.jpg A katona és a nevető lány 1658 49,2 × 44,4 cm, olaj, lenvászon Frick Collection, New York
8
Jan Vermeer van Delft 018.jpg Lovag és ivó hölgy 16581660 66,3 × 76,5 cm, olaj, lenvászon Gemäldegalerie, Berlin
9
Jan Vermeer van Delft 021.jpg Tejet öntő nő 16581660 45,4 × 41 cm, olaj, lenvászon Rijksmuseum, Amszterdam
10
Jan Vermeer van Delft 006.jpg Hölgy két udvarlóval 1659/1660 78 × 67,5 cm, olaj, lenvászon Herzog Anton Ulrich-Museum, Braunschweig
11
Vermeer-view-of-delft.jpg Delft látképe 1660/1661 98,5 × 117,5 cm, olaj, lenvászon Mauritshuis, Hága
12
Vermeer Girl Interrupted at Her Music.jpg A félbeszakadt zenelecke 1660/1661 38,7 × 43,9 cm, olaj, lenvászon Frick Collection, New York
13
Vermeer, Johannes - Woman reading a letter - ca. 1662-1663.jpg Levelet olvasó nő kékben 16621664 46,5 × 39 cm, olaj, lenvászon Rijksmuseum, Amszterdam
14
Johannes Vermeer - Lady at the Virginal with a Gentleman, 'The Music Lesson' - Google Art Project.jpg A zenelecke 16621665 74,6 × 64,1 cm, olaj, lenvászon Buckingham-palota, London
15
Woman-with-a-balance-by-Vermeer.jpg Gyöngymérő nő 16621664 42,5 × 38 cm, olaj, lenvászon National Gallery of Art, Washington D.C.
16
Vermeer - Woman with a Lute near a window.jpg Lanton játszó hölgy ablak mellett 1664 51,4 × 45,7 cm, olaj, lenvászon Metropolitan Művészeti Múzeum, New York
17
Jan Vermeer van Delft 008.jpg A gyöngysor 1664 55 × 45 cm, olaj, lenvászon Gemäldegalerie, Berlin
18
Jan Vermeer van Delft 019.jpg Nő vizeskancsóval 1664/1665 45,7 × 40,6 cm, olaj, lenvászon Metropolitan Művészeti Múzeum, New York
19
Johannes Vermeer (1632-1675) - The Girl With The Pearl Earring (1665).jpg Leány gyöngy fülbevalóval vagy Turbános nő 1665 45 × 40 cm, olaj, lenvászon Mauritshuis, Hága
20
Vermeer The Concert.jpg A koncert 1665/1666 69 × 63 cm, olaj, lenvászon Isabella Stewart Gardner Museum, Boston (1990-ben ellopták)
21
Vermeer A Lady Writing.jpg Levelet író sárga ruhás hölgy 16651670 45 × 39,9 cm, olaj, lenvászon National Gallery of Art, Washington D.C.
22
Vermeer Lady Maidservant Holding Letter.jpg Hölgy és komornája 1667/1668 89,5 × 78,1 cm, olaj, lenvászon Frick Collection, New York
23
Jan Vermeer - The Astronomer.JPG Az asztronómus 1668 50,8 × 46,3 cm, olaj, lenvászon Louvre, Párizs
24
Jan Vermeer - The Geographer.JPG A geográfus 1668/1669 53 × 46,6 cm, olaj, lenvászon Städelsches Kunstinstitut, Frankfurt am Main
25
Vermeer, Johannes - The Loveletter.jpg A szerelmeslevél 1669/1670 44 × 38,5 cm, olaj, lenvászon Rijksmuseum, Amszterdam
26
Jan Vermeer van Delft 016.jpg A csipkeverőnő 1669/1670 24,5 × 21 cm, olaj, lenvászon (fatáblára feszítve) Louvre, Párizs
27
DublinVermeer.jpg Levelet író hölgy és komornája 1670 71 × 59 cm, olaj, lenvászon National Gallery of Ireland, Dublin
28
Vermeer The Allegory of the Faith.jpg A katolikus hit allegóriája vagy A hit allegóriája 16711674 114,3 × 88,9 cm, olaj, lenvászon Metropolitan Művészeti Múzeum, New York
29
Jan Vermeer van Delft 013.jpg Gitáron játszó nő 1672 53 × 46,3 cm, olaj, lenvászon Kenwood House, London
30
Jan Vermeer - The Art of Painting - Google Art Project.jpg Műterem vagy A festészet allegóriája 1673 130 × 110 cm, olaj, lenvászon Kunsthistorisches Museum, Bécs
31
Jan Vermeer van Delft - Lady Standing at a Virginal - National Gallery, London.jpg Virginál mellett álló hölgy 16731675 51,7 × 45,2 cm, olaj, lenvászon National Gallery, London
32
Vermeer Lady Seated at a Virginal.jpg Hölgy virginálnál 16731675 51,5 × 45,5 cm, olaj, lenvászon National Gallery, London
Vermeer kérdéses képei
Sorszám Kép Cím Készült Méret, anyag Kiállítóhely
1
Vermeer saint praxedis.jpg Szent Praxedis 1655 101,6 × 82,6 cm, olaj, lenvászon Musée de la Chapelle de la Visitation, Monaco (Barbara Piasecka Johnson Collection)
2
Vermeer-Portrait of a Young Woman.jpg Leány portréja 1666/1667 44,5 × 40 cm, olaj, lenvászon Metropolitan Művészeti Múzeum, New York
3
Jan Vermeer van Delft 020.jpg Fuvolás lány 1666/1667 20 × 17,8 cm, olaj, lenvászon National Gallery of Art, Washington D.C.
4
Vermeer - Girl with a Red Hat.JPG Leány vörös kalapban 1666/1667 23,2 × 18,1 cm, olaj, fatábla National Gallery of Art, Washington D.C.
5
Vermeer - A young Woman seated at the Virginals.jpg Virginál mellett ülő hölgy 1670 25,5 × 20 cm, olaj, lenvászon Sammlung Wynn, Las Vegas

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e "Vermeer's Masterpiece The Milkmaid/Allegory of the Catholic Faith, about 1670–72". Metropolitan Museum of Art web site. (Hozzáférés: 2009. szeptember 20.)
  2. ^ a b c d e f g h i j Arthur K. Wheelock, Jr., editor, Johannes Vermeer, catalogue of an exhibition of the same name organized by the National Gallery of Art, Washington, and the Royal Cabinet of Paintings Mauritshuis, The Hague; pp 190-195, New Haven: Yale University Press, 1995
  3. ^ a b c d e Cant, Serena. Vermeer and His World 1632–1675. Quercus Publishing Plc (2009). ISBN 9781848660014 
  4. Arthur K. Wheelock, Jr., editor, Johannes Vermeer, catalogue of an exhibition of the same name organized by the National Gallery of Art, Washington, and the Royal Cabinet of Paintings Mauritshuis, p 192, citing Eddy De Jongh, "Pearls of Virtue and Pearls of Vice", Simiolus 8: 69-97, 1975/1976, The Hague; pp 190-195, New Haven: Yale University Press, 1995
  5. Liedtke, Walter, with Michael C. Plomp and Axel Rüger, Vermeer and the Delft School, pp 399-402; New York: The Metropolitan Museum of Art and New Haven and London: Yale University Press, 2001 (catalogue of an exhibition of the same name New York, March 8-May 27, 2001 and at the National Gallery, London, June 20-September 16, 2001

Külső hivatkozás[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz A katolikus hit allegóriája (festmény) témájú médiaállományokat.