Ugrás a tartalomhoz

A görög ábécé átírása

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A görög romanizációja a görög ábécével írt görög nyelvű szövegek átírása a latin ábécére. Erre több különböző módszer létezik. Az átírás függően attól, hogy a forrásszöveg ó- vagy modern görög nyelvű; vagy fonetikus, esetleg grafémikus átírásra van szükségünk.

Ismertebb átírások

[szerkesztés]
nagybetű kisbetű magyaros átírás[1] ELOT 743[2] UN[3] ISO 843[4] ALA-LC[5] BGN/PCGN[6] Cirill[7]
ógörög középgörög újgörög transz-
literáció
transz-
kripció
magyaros tudományos
Ααaaaa,[8] á[9]aaaaaaа
 αιaiaieeaiaiaiaiaieе
 άιaiaiéáiáiáiáiaiéе
 αϊaiaiaiaiаи
 αυayau, avaf,[10] av[11]af,[10] av[11]af,[10] av[11]ayaf,[10] av[11]auavав
 αϋayaiayayayayauauаи
Ββbbvv[12]vvvvv,[13] b[14]vб,[15] в[16]
Γγgggj,[17] g[18]gggggy,[17] g[18]г
 γγngngngngngngggngngngнг
 γιgigijij,[19] ji,[8][9]gigigigigiyiги
 γεgegeje
 γκnknknkg,[20] ng,[21] nk[22]nknkgknknkg,[23] nk[21]нк
 γκιnkinkigy,[19] ngi,[8] ngí[9]nkinkigkinginkinkiнки
 γξnxnxnksznxnxgxnxnxnxнкс
 γυgyj,[19] ji,[8][9]gigigygygyyiги
 γχnkhnchnhnhnchnchgchnchnchnkhнх
Δδdddddddddd,[24] dh[25]д
Εεeeee,[8] é[9]eeeeeeе/э
 ειeieiiieieieieieiiи
 έιeieiíéiéiéiéieiíи
 εϊeieieieiеи
 ευeyeu, evef,[10] ev[11]ef,[10] ev[11]ef,[10] ev[11]eyef,[10] ev[11]euevев
 εϋeyeieyeyeyeyeyеи
Ζζzzzzzzzzzzз
Ηηéééi,[8] í[9]iiīiēiе/э,[15] и[16]
 ηυéüéyif,[10] iv[11]if,[10] iv[11]if,[10] iv[11]īyif,[10] iv[11]ēuivев/эв,[15] ив[16]
 ηϋéüéyiiiyiyīyiyēuеи/эи,[15] ии[16]
Θθththththththththththт,[15] ф[16]
Ιιiiii,[8] í[9]iiiiiiи
Κκkkkk[12]kkkkkkк
Λλllll[12]llllllл
Μμmmmm[12]mmmmmmм
 μπmpmpmb, bb,[20] mb,[21] mp[22]b,[26] mp[21]b,[23] mp[21]mpb,[23] mp[21]b,[23] mp[27]b,[23] mp[27]мп
Ννnnnn[12]nnnnnnн
 ντntntndd,[20] nd,[21] nt[22]ntntntntd,[23] nt[27]d,[23] nd,[27] nt[28]нт
Ξξxxkszxxxxxxxкс
Οοoooo,[8] ó[9]ooooooо
 οιoioiiioioioioioiiи
 όιoioiíóióióióioiíи
 οϊoioioioiои
 ουuuuuououoyouououу
 οϋouououoyoyoyoyoyои
Ππpppp[12]ppppppп
Ρρrrrr[12]rrrrrrр
Σσ/ςszsszsz,[10] z[11]ssssssс
Ττtttt[12]ttttttт
 τζdztzdztztztztztzdzтз
 τσ/τςtsztstsztstststststsтс
Υυüyii,[8] í[9]yyyyyiи/ю
 υιüiyiii,[8] í[9]yiyiyiyiyiiии
Φφphphffffffphfф
Χχkhchhhchchchchchkhх
Ψψpszpspszpszpspspspspspsпс
Ωωóóóo,[8] ó[9]ooōoōoо

Források

[szerkesztés]
  1. Erről lásd még a magyar Wikipédia egyik irányelvét
  2. Greek Standardization Organization, 1987
  3. United Nations Group of Experts on Geographical Names (UNGEGN). (www.eki.ee/wgrs), 2003
  4. ISO 843:1997 International Organisation for Standardisation. (www.iso.ch), 1997
  5. American Library Association/Library of Congress, Transliteration Schemes for Non-Roman Scripts. Randal K. Barry (ed.). (lcweb.loc.gov/catdir/cpso/roman.html), 1997
  6. United States Board on Geographic Names and the Permanent Committee on Geographical Names for British Official Use, 1962
  7. Az orosz Wikipédia alapján.
  8. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Hangsúlytalan helyzetben
  9. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Hangsúlyos helyzetben
  10. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 Zöngétlen mássalhangzó (θ, κ, ξ, π, σ, τ, φ, χ, ψ) és magánhangzók előtt
  11. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 Zöngés mássalhangzó (β, γ, δ, ζ, λ, μ, ν, ρ) előtt és szó végén
  12. 1 2 3 4 5 6 7 8 Kettőzött betűket nem írjuk át duplán
  13. Újgörög forrásból (1453 után)
  14. 1453 előtti forrásban
  15. 1 2 3 4 5 A latin nyelv alapján
  16. 1 2 3 4 5 Az egyházi szláv nyelv alapján
  17. 1 2 Magas magánhangzó (αι, ε, ει, η, ι, οι, υ) előtt
  18. 1 2 Mély magánhangzó, mássalhangzó előtt, valamint szó végén
  19. 1 2 3 Hangúlytalanul, magánhangzók előtt
  20. 1 2 3 Szó elején és nem görög eredetű szavakban
  21. 1 2 3 4 5 6 7 Szó belsejében
  22. 1 2 3 Ógörög eredetű szavakban, valamint szótaghatáron
  23. 1 2 3 4 5 6 7 Szó elején
  24. Az νδρ kapcsolatban
  25. Minden más esetben
  26. Szó elején és végén
  27. 1 2 3 4 Szó belsejében és végén
  28. Az ντζ kapcsolatban