A budapesti hidak vámszedőházai

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A budapesti hidak vámszedőházai
(16 épület)
Szabadság híd pesti hídfő, északi vámszedőház (egyike a megmaradt két vámszedőháznak)
Szabadság híd pesti hídfő, északi vámszedőház (egyike a megmaradt két vámszedőháznak)
TelepülésBudapest
Építési adatok
Építés éve1840-es évek és 1903 között
Lebontás éve1945 után
Lebontás okafunkciójukat vesztették
Építési stíluseklektikus építészet
Hasznosítása
Felhasználási területépület
Elhelyezkedése
A budapesti hidak vámszedőházai (Budapest)
A budapesti hidak vámszedőházai
A budapesti hidak vámszedőházai
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 12″, k. h. 19° 03′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 12″, k. h. 19° 03′ 23″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz A budapesti hidak vámszedőházai témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A budapesti hidak vámszedőházai kiszolgálóépületek voltak, amelyek a hídvámok beszedésére szolgáltak. Többségüket a 20. század folyamán elbontották.

Történetük[szerkesztés]

Budapesten a 19. század első felében merült fel állandó Duna-híd gondolata. A tervet megvalósítás követte, és 1839 és 1849 között felépült az első Duna-híd, a Széchenyi lánchíd. Ezt 1872–1876-ban a Margit híd, 1873–1877-ben a (népnyelven: déli) Összekötő vasúti híd, 1894–1896-ban a Szabadság híd, majd 1898–1903-ban a (régi) Erzsébet híd felépítése követte. 1903 után hosszú időre leálltak a budapesti hídépítkezések, és csak az 1930-as években folytatódtak.

Mivel a Dunán való átkelésért már 1703 óta vámot kellett fizetni, ez a jog 1849 után átszállt a hídhasználatra is. Ezért érthető volt, hogy a hidak építésekor minden híd két oldalára 2 vámházat építettek. (A vasúti hídhoz épült vámházakról nincs ismeret.) Ezek a hidak hasonlóan a korabeli művészet elvárásai szerint díszes historizáló stílusban épültek ki. A Margit-hídhoz csatlakozó vámházak csak 9 évvel a híd átadása után, 1884-ben készültek el.

A hídvámokat 1918-ban törölték el, a vámházakat pedig ezt követően szolgálati lakások, kisebb boltok céljára használták. A második világháború során a német csapatok felrobbantották Budapest hídjait. A háború utáni helyreállítások során a vámházak, illetve azok maradványai elbontásra kerültek. Két épület kerülte el ezt a sorsot: a Szabadság-híd pesti oldalán álló két vámszedőház. Ezek egyikében a hídmester kapott helyet, a másikában az 1990-es években hídtörténeti kiállítást alakítottak ki, amely azóta megszűnt.

Lista[szerkesztés]

Az alábbi lista röviden összefoglalja az egyes vámszedőházak csoportjait.

Híd neve Csatlakozó
vámházak száma 		Építési idejük Elbontási idejük Korabeli kép (Pesti oldal) Korabeli kép (Budai oldal)
Széchenyi lánchíd
4
 1839–1849 körül 1945 után
Margit híd
4
 1884 1945 után
Szabadság híd
4
 1894–1896 1945 után (két épület)
régi Erzsébet híd
4
 1898–1903 1945 után

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_budapesti_hidak_vámszedőházai&oldid=25834823”