A biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelésével foglalkozó kormányközi testület
A biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelésével foglalkozó kormányközi testület (IPBES) egy független szervezet, amelyet azért hoztak létre, hogy javítsa a tudomány és a politika közötti párbeszédet a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdésekben. Szerepe az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületéhez (IPCC) hasonló.[1]
Az IPBES Bureau a titkárság javaslata alapján megállapodott az 'IPBES' betűszó elfogadott kiejtéséről, melynek értelmében a hivatalos kiejtés "ip-besz".
Kezdetek
[szerkesztés]Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Közgyűlésének 65. ülésszaka 2010-ben határozatban hívta fel az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programját (UNEP), hogy hívjon össze egy plenáris ülést az IPBES létrehozására,[2][3] majd 2013-ban elfogadásra került az IPBES leendő plenáris ülésének elméleti keretrendszere is.[3]
Első Globális Értékelés (2019)
[szerkesztés]2019. április 29. és május 4. között az IPBES 132 tagországának képviselői Párizsban találkoztak az IPBES első globális jelentésének[4] megvitatása céljából, ahol elfogadták annak a döntéshozók számára készült összefoglalóját (Summary for Policymakers, SPM).
2019. május 6-án megjelent az IPBES globális jelentésének 40 oldalas összefoglalója a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások állapotáról, amelynek célja, hogy a politikai döntéshozók számára olyan ismereteket és tényeket nyújtson, amelyek segítségével jobb szakpolitikai döntések születhetnek az emberek és a természet javára.[5][6]
IPBES 11 (2024)
[szerkesztés]2024 decemberében két régóta várt, mérföldkőnek számító tudományos jelentést fogadott el az IPBES 11. plenáris ülése: a Nexus jelentés[7] a biológiai sokféleség, a víz, az élelmiszer és az egészség közötti összefüggéseket mutatja be, azaz azt, hogy milyen területeken kell változtatnunk egy igazságos és fenntartható világ érdekében, az átalakító erejű változásokról szóló jelentés (Transformative Change Assessment)[8] pedig a biológiai sokféleség csökkenésének alapvető okairól, az átalakító erejű változások meghatározó tényezőiről és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos 2050-es jövőkép megvalósításának lehetőségeiről szól.
Nexus jelentés
[szerkesztés]A biológiai sokféleség, a víz, az élelmiszer és az egészség közötti összefüggésekről szóló értékelő IPBES jelentés (röviden Nexus-jelentés) az eddigi legátfogóbb tudományos értékelés ebben a témában. Az értékelés, amelyet 2024. december 16-án hagytak jóvá és165 vezető nemzetközi szakértő hároméves munkájának eredménye, egyértelművé tette, hogy a biológiai sokféleség csökkenése, a vízhiány, az élelmezésbiztonság, az emberi egészség és az éghajlatváltozás nem elszigetelt kérdések, hanem elválaszthatatlanul összekapcsolódnak, és különálló kérdésként való kezelésük nem működik.[9]
A Nexus-jelentés szintén kiemeli, hogy a biológiai sokféleség a világ minden régiójában és a globálistól a lokálisig minden szinten csökken, ami hatással van az ökoszisztémák működésére, a víz elérhetőségére és minőségére, az élelmezésbiztonságra és táplálkozásra, az emberi, növényi és állati egészségre, valamint az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenállóképességre.[9]
A jelentés szerint a kormányok alábecsülik vagy figyelmen kívül hagyják az öt Nexus elem - a biológiai sokféleség, a víz, az élelmiszer, az egészség és az éghajlatváltozás - közötti kapcsolatokat. Az öt kulcsfontosságú terület kezelésére vonatkozó döntéseket a kormányok gyakran elszigetelten hozzák meg, ami nem tervezett, vagy nem szándékolt következményeket és más Nexus elemekre gyakorolt káros hatásokat eredményezhet. A jelentés továbbá hangsúlyozza, hogy a közvetett társadalmi-gazdasági tényezők, mint például a növekvő hulladék-termelés, a túlfogyasztás és a népességnövekedés, súlyosbítják a biológiai sokféleség csökkenésének a Nexus elemekre gyakorolt kedvezőtlen hatásait.[9]
A szerzők kiemelik, hogy a globális GDP több mint fele (több mint 50 ezer milliárd dollárnyi éves gazdasági tevékenység világszerte) mérsékelten vagy erősen függ a természettől. A természetből származó előnyök nélkül a vállalatok nem tudnának működni, azonban az ilyen jellegű függőségeiket, valamint a biológiai sokféleségre gyakorolt és hatásaikat a jelenlegi gazdasági gyakorlat nem mindig veszi figyelembe. Becslések szerint a gazdasági tevékenység el nem számolt hatásai évente 10-25 ezer milliárd dollárt tesznek ki.[9]
A jelenlegi döntéshozatal a rövid távú pénzügyi megtérülést helyezi előtérbe, miközben figyelmen kívül hagyja a természetet érintő költségeket. Többek között ennek következtében a jelenlegi gazdasági és pénzügyi rendszerek 35-ször több erőforrást fordítanak a biológiai sokféleséget közvetlenül károsító gazdasági tevékenységekre, mint amennyivel a természetet szolgáló akciókat finanszírozzák.[9]
Egyes becslések szerint a biológiai sokféleséggel kapcsolatos politikai célok megvalósításának 2030-ig történő késleltetése megduplázhatja a cselekvés esetleges költségeit, miközben növelheti a pótolhatatlan veszteségek, például a fajok kipusztulásának valószínűségét.[9]
A jelentésben 52 nemzetközi tanulmányból származó több mint 180, Nexus elemeket érintő forgatókönyvet értékeltek. Az elemzés azt mutatta, hogy azok a forgatókönyvek, amelyek kizárólag a biológiai sokféleség szempontjából pozitív eredményeket helyezik előtérbe a területalapú természetvédelem révén, csupán mérsékelten pozitív hatást gyakorolnak a biodiverzitásra. Ugyanakkor azok a forgatókönyvek, amelyek mind az öt Nexus elemet célzó intézkedéseket tartalmaznak, jelentős pozitív hatást gyakorolnak a biológiai sokféleségre, és nagyjából pozitív hatást gyakorolnak egyidejűleg a többi kapcsolati elemre is.[9]
A szerzők a jelentésben több mint 70 „válaszlehetőséget” mutatnak be, amelyek segítik a Nexus elemek összehangolt kezelését a hozzájuk kapcsolódó válságok és kihívások elkerülése érdekében. A válaszlehetőségek közé tartozik többek között az integrált tájgazdálkodás, a hatékony vízhasználat a mezőgazdaságban, az állatról emberre terjedő fertőzések megelőzését célzó természetvédelmi intézkedések, valamint az ökoszisztémák helyreállítása, amely hozzájárul az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez és az azokhoz való alkalmazkodáshoz is. A jelentés kiemelte, hogy a válaszlehetőségek együttes vagy egymást követő végrehajtása tovább javíthatja azok pozitív hatásait, valamint költségmegtakarítást is eredményezhet.[9]
Az átalakító erejű változásokról szóló jelentés (Transformative Change Assessment)
[szerkesztés]Az azonnali cselekvés 2030-ig 10 ezer milliárd dollár üzleti értéket teremthet és 395 millió munkahelyet támogathat.[10]
[szerkesztés]Az átalakító erejű változásokról szóló jelentés (Transformative Change Assessment), melyet 42 ország több mint 100 vezető szakértője készített három éven keresztül, a biológiai sokféleség válságának kiváltó okaira, a változás mozgatórugóira és az igazságos és fenntartható jövő érdekében az egész rendszerre kiterjedő átszervezés megvalósításának lehetőségeire összpontosít. A jelentés konkrét stratégiákat fogalmaz meg a kormányok, a civil társadalom, az üzleti szféra és a magánszektor számára a fenntartható fejlődési célok, a Biológiai sokféleség egyezmény és az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodás hosszú távú céljainak elérése érdekében meghozandó döntéseket és intézkedéseket illetően.[10]
A jelentés az IPBES 2019-es globális értékelésére épül, amely megállapította, hogy a globális fejlődési célok csak átalakító erejű változásokon keresztül érhetők el.[11]
A szerzők figyelmeztetnek, hogy a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, valamint a földi élet megőrzéséhez sürgősen mélyreható, rendszerszintű változásokra van szükség abban, ahogyan az emberek a természeti világra tekintenek és azzal kapcsolatba kerülnek. A jelentés elmagyarázza továbbá, hogy mi az átalakító erejű változás, hogyan megy végbe, és hogyan lehet felgyorsítani azt egy igazságos és fenntartható világ megteremtése érdekében.[10]
A jelentés azt is megállapítja, hogy a biológiai sokféleség csökkenésének és a természet pusztulásának megállítására és visszafordítására irányuló intézkedések akár csak egy évtizeddel való késleltetése a költségek megduplázódását jelentik az azonnali cselekvés költségeihez képest. Az azonnali cselekvés hatalmas üzleti és innovációs lehetőségeket is felszabadíthat a fenntartható gazdasági megközelítések, például a természetpozitív gazdaság, a fenntartható ökológiai gazdaság és a Földanya-központú gazdaság révén. A legújabb becslések szerint azonnali cselekvéssel 2030-ig több mint 10 ezer milliárd dollár értékű üzleti lehetőséget lehetne teremteni, és 395 millió munkahelyet lehetne támogatni világszerte.[10]
Az átalakító erejű változásokról szóló jelentés felöleli a különböző tudásrendszerek, tudományágak és megközelítések meglátásait és bizonyítékait, és öt kulcsfontosságú stratégiát emel ki, amelyek egymást kiegészítő hatással bírnak, és amelyek segíthetnek a globális fenntarthatóságot célzó szándékos átalakító erejű változások előmozdítása érdekében:[10]
- Az emberek és a természet számára értékes, a biokulturális sokszínűséget példázó helyek megőrzése, helyreállítása és megújítása;
- Rendszerszintű változás és a biológiai sokféleség megőrzése szempontjainak általános érvényesítése a természet pusztulásáért leginkább felelős ágazatokban;
- A gazdasági rendszerek átalakítása a természet és a méltányosság érdekében;
- A kormányzási rendszerek átalakítása egy befogadó, elszámoltatható és alkalmazkodóképes működési módra;
- Az igazságos és fenntartható jövőképpel ellentétes társadalmi nézetek és értékek megváltoztatása az ember és a természet összefüggéseinek felismerése érdekében.
Díjak
[szerkesztés]Gulbenkian-díj az emberiségért (2022)
[szerkesztés]2022 októberében az IPBES és az IPCC megosztva kapta a Gulbenkian Prize for Humanity díját, mivel mindkét kormányközi szervezet "tudományos ismeretekkel tájékoztatja a társadalmat és a politikusokat, hogy jobb döntéseket hozzanak az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenésének leküzdésére".[12]
Blue Planet-díj (2024)
[szerkesztés]A Blue Planet-díj a legfontosabb globális fenntarthatósági díjak közé tartozik, melyet évente ítélnek oda magánszemélyeknek és szervezeteknek az olyan tudományos kutatásban és annak alkalmazásában elért kiemelkedő eredmények elismeréseként, amelyek hozzájárultak a globális környezeti problémák megoldásához. 2024-ben a díjat az IPBES nyerte el, mint "a biológiai sokféleséggel, az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal és a természetnek az emberi élethez való hozzájárulásával kapcsolatos ismeretek és tudomány vezető globális tekintélye", kiemelve az IPBES-nek a környezetvédelmi szakpolitikák tájékoztatásában és alakításában játszott kulcsfontosságú szerepét.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Biodiversity crisis is worse than climate change, experts say. ScienceDaily, 2012. január 20. (Hozzáférés: 2019. szeptember 11.)
- ↑ Vadrot (2018. március 1.). „Why are social sciences and humanities needed in the works of IPBES? A systematic review of the literature”. Innovation: The European Journal of Social Science Research 31 (Suppl 1), 78–100. o. DOI:10.1080/13511610.2018.1443799. ISSN 1351-1610. PMID 29706803. PMC 5898424.
- 1 2 Duraiappah (2011. szeptember 1.). „The Intergovernmental Platform on Biodiversity and Ecosystem Services: opportunities for the social sciences” (angol nyelven). Innovation: The European Journal of Social Science Research 24 (3), 217–224. o. DOI:10.1080/13511610.2011.592052. ISSN 1351-1610.
- ↑ Global Assessment Report on Biodiversity and Ecosystem Services. IPBES, 2019 [2022. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 6.)
- ↑ Media Release: Nature's Dangerous Decline 'Unprecedented'; Species Extinction Rates 'Accelerating'. IPBES, 2019. május 5. (Hozzáférés: 2019. május 6.)
- ↑ Nature's decline 'unprecedented' in human history: 1 million species threatened with extinction. Radboud University. [2021. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 28.)
- ↑ https://www.ipbes.net/nexus/media-release
- ↑ https://www.ipbes.net/transformative-change/media-release
- 1 2 3 4 5 6 7 8 https://zenodo.org/records/13850290
- 1 2 3 4 5 https://zenodo.org/records/11382231
- ↑ https://www.ipbes.net/global-assessment
- ↑ 2022 Gulbenkian Prize for Humanity distinguishes IPBES and IPCC, 2022. október 13. (Hozzáférés: 2022. október 13.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.