A berni követ

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A berni követ
2014-es magyar televíziós film

Kulka János a túszul ejtett nagykövet szerepében
Kulka János a túszul ejtett nagykövet szerepében
Rendező Szász Attila
Producer Lajos Tamás
Mink Tamás
Forgatókönyvíró Köbli Norbert
Főszerepben Kulka János
Kádas József
Szabó Kimmel Tamás
Szikszai Rémusz
Lovas Rozi
Balsai Móni
Takátsy Péter
Zene Parádi Gergely
Vágó Hargittai László
Gyártás
Ország Magyarország
Nyelv magyar
Játékidő 76 perc
Forgalmazás
BemutatóMagyarország 2014. február 25.
KorhatárTizenkét éven aluliak számára nem ajánlott
További információk

A berni követ 2014-ben bemutatott, valós történelmi eseményeken alapuló, de részben fikciós, magyar thriller Szász Attila rendezésében. A film egy néhány órás túszdráma története, amely 1958-ban zajlott a svájci főváros, Bern magyar nagykövetségén. A 76 perces film premierje 2014. február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján volt az M1-es csatornán.

Cselekménye[szerkesztés]

Bános Tibor és Takács Ábel magyarországi emigráns fiatalok, akik az 1956-os forradalom leverését követően hagyták el az országot, és menekültek Nyugatra. Napra pontosan két hónappal Nagy Imre kivégzését követően úgy döntöttek, hogy bejutnak a berni magyar nagykövetségre, kihasználva több követségi alkalmazott szabadságát vagy pillanatnyi távollétét, és fegyverrel arra kényszerítik a nagykövetet, hogy adja át számukra a követségi üzenetek titkosításához használt kódkönyvet.

Az akcióról viszonylag hamar tudomást szereznek a svájci rendőrök is, de jó ideig nem avatkoznak be; közben a két fiatal emigráns egyre kétségbeesettebben igyekszik a páncélszekrényt nyitó kód megadására, vagy a kódkönyv átadására kényszeríteni Koroknai Mihály nagykövetet, de úgy tűnik, hogy a kódot, illetve a könyv rejtekhelyét ő maga sem ismeri. Időközben kiderül az emigránsok szándéka is: a Szabad Európa Rádió élő adásában akarják beolvasni a titkos kódokat. Be is kapcsolják őket az adásba, de a kódokat nem tudják beolvastatni, csak annyit sikerül elérniük, hogy egy élő „interjú” keretében belehajszolják a nagykövetet néhány, a forradalom leverését és Nagy Imre kivégzését elítélő kijelentés megtételébe.

Az utcán rekedt követségi alkalmazottak nyomására a berni rendőrök végül beavatkoznak az akcióba, melynek végén tűzharc alakul ki, melyben Bános Tibor életét veszti, Takács Ábelt pedig elfogják. A fiatalok akciója ettől függetlenül végső soron eléri a célját, mert az eset miatt hosszabb időre hatalmas médiaérdeklődés középpontjába kerül Magyarország. Az eseménysorozat a nagykövet számára is hasznot hoz: bár a film elején még úgy tűnik, hogy leáldozik a karrierje, és az „ávós” kereskedelmi attasé kapja meg a nagyköveti széket, de Koroknait a bátor helytállásáért a felettesei megerősítik a posztján, később pedig még feljebb emelkedik a politikai ranglétrán. Takács Ábel a tettéért rövid időtartamú szabadságvesztést kap, ami után Nyugaton alapít családot, Magyarországra először csak a rendszerváltás után tér majd haza.

A film valóságalapja[szerkesztés]

1958. augusztus 16-án valóban történt egy hasonló támadás a berni magyar nagykövetség ellen, melynek két végrehajtója Nagy Sándor és Papp Endre 1956-os magyar emigránsok voltak. A követségre némi szerencsével jutottak be, illetve annak köszönhetően, hogy az őket beengedő Gottman követségi alkalmazott figyelmen kívül hagyott egy olyan, érvényben lévő biztonsági előírást, mely szerint két civil férfi egyidejűleg nem léphet be a követség épületébe. Nagy és Papp valós indítékai nem tisztázódtak kellőképpen, de a helyi sajtó úgy tudta, hogy Nagy és Papp a svájci magyar kommunista ügynökök aktáit akarta megszerezni, Marjai József követ túszul ejtésével, de a támadást egyúttal figyelemfelkeltő, demonstratív akciónak is szánták. A valós eseménysorozatról fennmaradt információkból arra lehet következtetni, hogy Marjai valójában keményebben szállt szembe a túszejtőkkel, mint filmbéli hasonmása, az viszont megfelel a valóságnak, hogy Marjai az esetet követő évtizedekben komoly diplomáciai és politikai karriert futott be, a minisztertanács elnökhelyetteseként vonult nyugdíjba. Érdekesség, hogy Marjai elvileg még láthatta is a filmet, hiszen megérte annak 2014. február 25-i bemutatóját, néhány hónappal azt követően hunyt el.

Alkotók[szerkesztés]

Szereplők[szerkesztés]

Közreműködők[szerkesztés]

  • rendező: Szász Attila
  • forgatókönyvíró: Köbli Norbert
  • zeneszerző: Parádi Gergely
  • operatőr: Nagy András
  • producer: Lajos Tamás, Mink Tamás
  • jelmeztervező: Kemenesi Tünde
  • gyártásvezető: Valkony Zsolt
  • vágó: Hargittai László

Díjak[szerkesztés]

  • Bronz Zenit Díj – Montreal World Filmfesztivál, 2014.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]