A Wikipédia megbízhatósága

Dél-amerikai koati. 2008 júliusában egy 17 éves tanuló a koatiról szóló angol Wikipédia-cikkbe egy kitalált népi nevet („brazil földimalac”) adott hozzá. Az információ 6 évig szerepelt az oldalon, és több száz weboldal, több újság és még néhány egyetemi kiadók által kiadott könyv is leírta.

A Wikipédia – különösen annak angol változatának – és annak önkéntesek által működtetett, a közösség által szabályzott szerkesztési modelljének megbízhatósága több kutatásnak is témája volt. A Wikipédiát önkéntes szerkesztők – a wikipédisták – írják és szerkesztik, akik online tartalmat hoznak létre más önkéntes szerkesztők felügyelete mellett a közösség által létrehozott irányelvek és útmutatók alapján. A projekt megbízhatóságát statisztikailag vizsgálták összehasonlítással, történelmi minták elemzésével és a szerkesztési folyamat erősségei és gyengeségei alapján is. Az internetes enciklopédiát kritizálták tények terén mutatott megbízhatatlanságáért, különösen tartalma, annak bemutatása és szerkesztési folyamatai miatt. Több, a Wikipédia megbízhatóságát mérni kívánó tanulmány és felmérés vegyes eredményeket adott. A Wikipédia megbízhatóságát gyakran kritizálták a 2000-es években, de javult: angol nyelvű változatát a 2010-es és 2020-as években gyakran dicsérték.

A cikkek instabilitása és kognitív torzításokra való hajlama a Wikipédiához hasonlóan tömegek által írt művekben két lehetséges probléma.

Néhány megbízhatósági vizsgálat arról szólt, milyen gyorsan távolítják el a vandalizmust – a szerkesztők által hamisnak vagy megtévesztőnek tartott tartalmakat. A projekt kezdete után 2 évvel, 2003-ban egy IBM-tanulmány kimutatta, hogy „a vandalizmust általában rendkívül gyorsan eltávolítják – így a legtöbb felhasználó sose látja hatását”. A hamis vagy hamisított tartalmak alkalmanként azonban évekig fennmaradtak önkéntes szerkesztősége miatt. Szerkesztési modellje több rendszerszintű torzítást könnyít meg – ilyenek például a kiválasztási torzítás, a megtartási torzítás, a részvételi torzítás, a csoportgondolkodás. Az enciklopédiát nagyrészt férfi szerkesztők írják, nemi torzítást okozva, és a szerkesztői közösség összetétele etnikai torzítás, közvélemény-torzítás, céges torzítás és nemzeti torzítás miatti vitákat is okozott. Azonosítható ideológiai torzítás a Wikipédián tudatos és tudat alatti szinten: egy, a Harvard Business School által 2012-ben és 2014-ben végzett tanulmánysorozat szerint a Wikipédia „igazolhatóan jobban torzít”, mint az Encyclopædia Britannica, de ezt sokkal inkább a Wikipédia terjedelmének tulajdonította, nem a szerkesztési torzításoknak.

A nem semleges vagy összeférhetetlen szerkesztések és a Wikipédia „bosszúszerkesztés” végett való használata a cikkekben – különösen élő személyek életrajzaiban – szereplő hamis, torz vagy lejárató tartalmakra irányította a figyelmet. A kevésbé szakmai – társadalomtudományi, humán tudományos vagy kulturális – témájú cikkekben ismert, hogy előfordulnak félretájékoztatási ciklusok, kognitív torzítások, lefedettségi különbségek és szerkesztői viták. Az online enciklopédia nem garantálja információi érvényességét. A kutatók számára azonban értékes „kezdőpont” a felsorolt hivatkozások, források megtekintéséhez. A tudósok javasolják a megbízható források megtekintését a szócikkminőség ellenőrzéséhez.

Orvosi és tudományos téren, például patológia, toxikológia, onkológia, gyógyszerészet és pszichiátria terén egy 2005-ös Nature-tanulmány összehasonlította referált szakforrásokkal. 1 évvel később az Encyclopædia Britannica vitatni kezdte a Nature tanulmányát, melynek szerzői ezekre válaszoltak. Az érthetőség és a szaknyelvtúlhasználat terén lehetséges problémákról írt az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság 2011-ben, a Psychological Medicine 2012-ben és az European Journal of Gastroenterology and Hepatology 2014-ben. Az egyszerűsített angol Wikipédia a cikkek egyszerűbb változatait tartalmazza, melyek lehetővé teszik a bonyolultabb cikkek elérhetőbbé tételét egyszerűsített angol nyelven. A Wikipédia népszerűsége, olvasottsága és szabad elérhetősége révén az enciklopédia jelentős másodkézből származó dokumentummá lett a világban.

A Wikipédia szerkesztői modellje

A Wikipédia megengedi az anonim szerkesztést: a közreműködőknek (szerkesztők) nem szükséges azonosításra alkalmas adatot vagy e-mail-címet megadniuk. A Dartmouthi Egyetem 2009-es tanulmánya az angol Wikipédiáról kimutatta, hogy a társadalmi elvárásokkal szemben az anonim szerkesztők közt volt a Wikipédiához hozzájáruló legproduktívabb szerkesztők egy része is. A tanulmányt John Timmer, az Ars Technica szerzője módszertani hibák miatt kritizálta.

A Wikipédia ugyanabban a közösségben bízik meg, melynek célja az önszabályzás és minőség-ellenőrzési hatékonysága növekedése egyaránt. A Wikipédia több millió ember munkáját használta fel a legnagyobb tudásalapú oldal és az ahhoz készült szoftver létrehozásában, melynek eredménye, hogy kevesebb mint 12 év alatt több mint 280 nyelven összesen több mint 19 000 000, 25 év alatt pedig több mint 65 000 000 cikk jött létre. Ezért a projekt tudományos, információtechnológiai, üzleti, projektmenedzsment-, tudásszerzési, programozási, szociológiai szempontokból és más összefogás-alapú projektek terén is jelentős érdeklődést mutat, melyek célja annak vizsgálata, hogy a Wikipédia modellje minőségi eredményeket tud-e adni, mit tud az összefogás megmutatni az emberekről, és hogy az érdeklődés mértéke az egyéni korlátok és a rossz szerkesztőség korlátait, melyek máskülönben fellépnének, le tudja-e küzdeni.

A Wikipédia igazságtartalma a technológiájából, irányelveiből és szerkesztői kultúrájából fakad. A laptörténetek nyilvánosak. A lábjegyzetek az állítások forrásait mutatják. A szerkesztők az ellenőrizhetetlen állításokat eltávolítják, a nem semleges nézőpontból írtakat átírják. A Wikipédia-szerkesztők önellenőrzést is végeznek, és elismerik a Wikipédia hibáit. Nyílt modellje megengedi azonban a vandalizmust mind rövid életű viccekként, mind hosszabb hoaxokként. Egyesek trollkodásba (vandalizmus, spam, zaklatás), míg mások az enciklopédia javításába fektetnek sok időt. Az angol Wikipédia szerkesztői – kb. 40 000 aktív (legalább havi 5 szerkesztést végző) szerkesztő jobbára férfi és európai származású, a lefedettségben jelentkező rendszerszintű torzítást okozva. Emiatt lehet a Wikipédia – ahogy Amy S. Bruckman, az online közösségek professzora írta – egésze „az ember által valaha készült legpontosabb információforrás”, miközben benne a rövid cikkek „szemetek”.

Több tudós szerint a Wikipédia „megegyezéses igazságot” reprezentál, ahol az olvasók a vitatott tények korában ellenőrizhetik a valóságtartalmat. Például mikor a Covid19-világjárványról szóló tények gyorsan változtak, vagy vitatottak voltak, a szerkesztők eltávolítottak az ellenőrizhetőségnek vagy a semleges nézőpontnak nem megfelelő állításokat.

Tényellenőrzés

A Wikipédia tényellenőrzése az a folyamat, melynek révén a Wikipédia szerkesztői az ott megjelent tartalmak tényellenőrzését végzik, míg a Wikipédiával történő tényellenőrzés más publikációk tényellenőrzése a Wikipédia segítségével. A Wikipédia kontextusában történő tényellenőrzés tágabb témája ezenkívül tartalmazza a Wikipédia tényellenőrzésben elfoglalt helyéről szóló kulturális beszélgetést. Nagy platformok – például a YouTube és a Facebook – is használják a Wikipédia tartalmát a médiagyűjteményeikben lévő információ pontosságának ellenőrzésére. A közbizalom keresése a Wikipédia közlési filozófiájának jelentős részét teszi ki.

A Wikipédia az egyszerű enciklopédiából idővel a The New York Times szerint „a digitális világot összetartó tényhálóvá” nőtt. A keresőknek feltett gyakori kérdéseket gyakran a Wikipédiából származó ismeretekkel válaszolja, és gyakran hivatkoznak a Wikipédiára mint forrásra. A Wikipédia az egyik legfontosabb forrás, melyet a generatív mesterséges intelligencia (AI) nagy nyelvi modelljeinek – például a ChatGPT – tanítására használnak, ezért a Wikipédia értéke abban is rejlik, hogy jól karbantartott adatkészlet jól strukturált formátummal. Az AI-modellek pontossága a tanításra használt adatok minőségén alapul, de e modellek alapvetően nem tudnak tudásuk eredeti forrására hivatkozni, ezért az AI-felhasználók a Wikipédián lévő ismeretet anélkül használják fel, hogy tudják, hogy a Wikipédia a forrásuk. Az AI-felhasználók ezenkívül olyan eredményeket is kapnak, ahol a Wikipédiáról származó tények fiktív adatpontokkal (AI-hallucináció) keverednek, csökkentve az információ minőségét az információszerzés során történő valós idejű tényellenőrzés hiánya esetén.

Kutatások

Megbízhatósági kritériumok

A Wikipédia-szócikkek megbízhatósága a következő kritériumokkal mérhető:

Vandalizmus egy Wikipédia-cikken. Baloldalt az eredeti, jobboldalt a vandalizmus utáni változat található.

• A szócikkben szereplő információ pontossága
• A szócikk képeinek megfelelősége
• A szócikk stílusának és fókuszának megfelelősége
• Hamis információkra való hajlam és azok eltávolítása és kizárása
• A szócikkek és azok csoportjainak teljessége az általuk lefedett témák területén
• Megbízható független források azonosítása hivatkozásokkal
• Állítások ellenőrizhetősége megbízható források által
• Szócikkek stabilitása
• Szerkesztői és rendszerszintű torzításra való hajlam
• Írás minősége

Több „piacorientált” külső felmérés kimutatta, hogy sokan megbíznak valamilyen módon a Wikipédiában. Például az IMS Institute for Healthcare Informatics egy 2014-es kutatása szerint „az [amerikai] orvosok 50%-a mondta, hogy felkeresték […] [a Wikipédiát] egészségügyi információkért”.

Egy 2025-ös tanulmány szerint a Wikipédia megbízhatósága az információhoz való szabad hozzáférés mellett két, látszólag egymásnak ellentmondó megoldást – a tömeges hozzájárulást és a megfelelő vezetést – egyaránt igényel. A Wikipédia szerkezete a tanítás, az irányelvek és a gyakorlat terén egyaránt alkalmazhatónak bizonyult eszerint.

Összehasonlító tanulmányok

A brit The Guardian 2005. október 24-i Can you trust Wikipedia? című kutatásában több szakértőt megkért 7, tudományterületükhöz kapcsolódó szócikk értékelésére 0–10 közötti skálán. A legtöbb szócikk 5–8 közötti értékelést kapott, negatív kritikaként pedig a rossz megfogalmazás és a nehezen érthető szöveg, a (gyakran kicsi, de alkalmanként fontosnak bizonyuló) kihagyások vagy pontatlanságok (3 említés) és a nem megfelelő súllyal szereplő témák (a kevésbé fontos területeknek több figyelem adása és fordítva) (1) szerepeltek. A leggyakoribb dicséretek a tényeknek való megfelelés és helyesség, a pontatlanságok hiánya (4) és a sok hasznos információ, beleértve a megfelelően választott linkeket, melyek lehetővé teszik „sok információ gyors elérését” (3) voltak.

2005 decemberében a Nature vakteszt eredményeit közölte, melyben Wikipédia- és Encyclopædia Britannica-cikkek értékelését hasonlították össze. A nem referált kutatás a Nature által kiválasztott 42 tudományos témájú cikkből álló listán alapult, melynek részei voltak ismert tudósok életrajzai is. A Wikipédiában ténybeli hibából, kihagyásból és félrevezető állításból összesen 162-t, 39-cel többet találtak, mint a Britannicában. Súlyos hibából, például a fontos fogalmak nem megfelelő értelmezéséből mindkét enciklopédiában 4-et találtak. A tanulmány kimutatta, hogy „a Wikipédia a tudományos cikkek pontossága terén a Britannicához közel van”, bár előbbi szócikkei gyakran „rossz szerkezetűek” voltak.

Az Encyclopædia Britannica kérdéseket közölt, ezért a Nature további dokumentációt adott ki a módszertanról. Ez alapján az Encyclopædia Britannica elutasította a Nature-tanulmány érvényességét, azt állítva, hogy „súlyosan hibás”. A Britannica kritikái közt volt, hogy egyes cikkeinek csak egy kivonatát használta fel, hogy egyes kivonatok a fiataloknak szóló változat szócikkeiből származnak, hogy a Nature nem ellenőrizte az elemzők tényleges állításait, és hogy sok, az elemzők által hibaként leírt pont a szerkesztői vélemények különbsége volt. Ezenkívül azt is állította, hogy „míg a cím szerint »a Wikipédia közel olyan pontos, mint a Britannica«, a cikk szövegében elrejtett számok ezzel ellentétes állítást közölnek: a Wikipédia mintegy harmadával több pontatlanságot tartalmaz, mint a Britannica”. (A Nature kutatásában a Britannica pontatlanságairól szóló adatok valóban jelentősen túlzónak bizonyultak.) A Nature elismerte a Britannica-kivonatok tömörítettségét, de tagadta, hogy ez érvénytelenítette volna a tanulmány eredményeit. Az Encyclopædia Britannica azzal is érvelt, hogy a Wikipédia legtöbb hibája hamis állítások szerepeltetése volt, míg a Britannica hibája gyakran kihagyás volt, így „a Britannica sokkal pontosabb a Wikipédiánál a számok alapján”. A Nature elutasította a Britannica válaszát, kijelentve, hogy az elemzők által leírt hibák egyik enciklopédia felé se torzítanak, hogy alkalmanként valóban használt kivonatokat mindkét enciklopédiából, és hogy a Britannica nem osztott meg konkrét kérdéseket a Nature-rel nyílt levele előtt.

A két oldal nézeteltérését a kivonatkészítésről és a kis mintáról – melyek az eredményt a Wikipédia felé torzították a teljes cikkekből álló, nagy mintájú tanulmánnyal szemben, mely a Britannica minőség-ellenőrzéssel rendelkező formátumának kedveztek – internetes megbeszélésekben is leírták, beleértve a Nature-tanulmányra hivatkozó cikkeket, ahol kifogásolták a hibás tanulmánytervezést a cikkek és részleteik kézi választásával, a statisztikai erő hiányát a több mint 100 000 Britannica- és 1 000 000 angol Wikipédia-cikkből kiválasztott 40 cikk miatt és a statisztikai elemzések (például konfidenciaintervallumok feltüntetése) hiányát is. Jonathan Jarry, tudományos kommunikátor 2024-ben ezt történetileg fontos tanulmánynak tartotta, melyre a Wikipédia megbízhatóságáról szóló legtöbb tanulmány hivatkozott, de amely csak egy „pillanatképet” mutat meg, és gyorsan elavul.

2006 júniusában Roy Rosenzweig, az Amerikai Egyesült Államok történelmének professzora 25 amerikai ember Wikipédián, Encartán és az American National Biography Online-on lévő életrajzait hasonlította össze. A Wikipédiát „meglepően pontosnak” tartotta a nevek, dátumok és az amerikai történelmi események terén, néhány hibát pedig mint „gyakori, de téves hiedelemként” írt le. Azonban szerinte a Wikipédia gyakran nem különböztette meg a fontos és a triviális részleteket, és nem a legjobb hivatkozásokkal szolgált. További hibájaként írta le, hogy a Wikipédiából hiányoznak a „megfelelő elemzések és értelmezések, valamint az egyértelmű folyószöveg”.

Egy Larry Press, a Kaliforniai Állami Egyetem professzora által információs rendszerek témájában által 2005 decembere és 2006 májusa közt végzett webalapú felmérés a Wikipédia-szócikkek pontosságát és teljességét vizsgálta. 50 ember fogadta el a felkérést egy szócikk értékelésére. Ebből a Wikipédia-szócikk pontosságában 38-an, a teljességében 23-an egyetértettek vagy erősen egyetértettek. 18-an az értékelt cikket az Encyclopædia Britannica azonos témájú cikkével hasonlították össze. A pontosság terén a vélemények közel egyenlően oszlottak meg a 2 enciklopédia közt (6-an a Britannica, 7-en a Wikipédia cikkét tartották pontosabbnak, 5-en közel ugyanolyan pontosnak ítélték meg a két cikket), és 11-en a Wikipédia, 7-en a Britannica cikkét tartották teljesebbnek. A felmérésben a résztvevőket nem véletlenszerűen választották ki, és nem ismert a résztvevők felkérésének módja.

A német c't 2004 októberében szintén összehasonlította a Brockhaus Multimedialt, az Encartát és a német Wikipédiátin: szakértők 66 cikket elemeztek különböző területekből. A Wikipédia összesített pontszáma 3,6 pont volt az 5-ből (B-). A 2007. februári második teszt 150 keresőfogalmat használt 4 digitális enciklopédia (Bertelsmann Enzyklopädie 2007, Brockhaus Multimedial premium 2007, Encarta 2007 Enzyklopädie | Wikipédia) összehasonlítására. Kimutatta: „Nem találtunk több hibát a szabad enciklopédiában, mint kereskedelmi versenytársaiban”.

A Wikipédiát a tökéletesen kompetitív ötletbörze közgazdaságtani definíciójának megfelelőnek tekintő George Bragues (Guelph-Humber Egyetem), a 7 legismertebb nyugati filozófusról szóló Wikipédia-szócikket (Platón, Arisztotelész, Immanuel Kant, René Descartes, Georg Wilhelm Friedrich Hegel, Aquinói Szent Tamás, John Locke) vizsgálta. Ezt 4 filozófiai referenciamunka közös témáival hasonlította össze. Bragues kimutatta, hogy a Wikipédia e témák 52%-át fedte le. Bár hibát nem talált, jelentős kihagyásokat igen.

A PC Pro 2007. augusztusi számában szakértőket kért meg 4, tudományos területükben jelentős szócikk összehasonlítására a Wikipédián, a Britannicában és az Encartában. A Wikipédiát mindegyikük „nagyrészt elfogadhatónak”, „jól teljesítőnek”, „az alapvető tényekhez jónak” és „nagyvonalakban pontosnak” tartották. 1 szócikk végén „jelentős romlás” volt, egy másiknak „tisztább és elegánsabb” volt a megszövegezése, egy harmadik „kevésbé volt jól írva, de részletesebb volt a többinél”, a negyedik „hasznosabb volt, mint az Encarta- vagy Britannica-megfelelői”. Nem találtak súlyos hibát egyik Wikipédia-cikkben sem, míg 1 Encarta- és 1 Britannica-cikkben találtak ilyeneket.

2007 októberében az ausztrál PC Authority magazin a Wikipédia pontosságáról közölt cikket. A cikkben a Wikipédia tartalmát hasonlították össze más népszerű internetes enciklopédiákkal, például a Britannicával és az Encartával. Szakértőket kértek fel a területükhöz kapcsolódó cikkek értékelésére. 4 cikket értékelt 3 szakértő. A Wikipédia a többi enciklopédiához hasonló pontosságot mutatott, kémia területén pedig a legpontosabbnak bizonyult.

2007 decemberében a német Stern a német Wikipédiát a 15 kötetes Brockhaus Enzyklopädie internetes változatával mérte össze. A tesztet egy kutatóintézet, a kölni WIND GmbH végezte, melynek elemzői mindkét enciklopédiából 50 cikket vizsgált – köztük politikai, üzleti, sport-, tudományos, kulturális, szórakoztatóipari, földrajzi, orvosi, tudományos és vallási témájúakat – 4 kritérium (pontosság, teljesség, időszerűség és érthetőség) alapján, és a Wikipédia szócikkeit pontosabbnak értékelték (1,6-es átlaggal egy 1–6 közti skálán, ahol 1 a legjobb, 6 a legrosszabb értékelés, szemben a Brockhaus 2,3-es átlagával). A Wikipédia lefedettségét teljesebbnek és frissebbnek találták, azonban a Brockhaust érthetőbbnek értékelték, míg néhány Wikipédia-szócikket a laikusok számára túl bonyolultnak, sokat túl hosszúnak ítéltek.

2008. áprilisi számában a brit PC Plus az angol Wikipédiát a World Book Encyclopedia és az Encyclopædia Britannica DVD-kiadásaival hasonlította össze, véletlenszerűen kiválasztott témák lefedettségét összehasonlította. A tartalom minőségét mindhárom esetben jónak találta, és a Wikipédia-felhasználóknak azt tanácsolta, hogy „figyeljen arra, hogy előfordulnak hibás szerkesztések, és ellenőrizzenek külső forrással mindent, mi abszurdnak tűnhet. De a Wikipédia nagy része értékes és pontos információkkal van tele”.

Egy, a Reference Services Review-ban megjelent 2008-as tanulmány 9 történelmi témájú Wikipédia-szócikket hasonlított össze az Encyclopædia Britannica, a The Dictionary of American History és az American National Biography Online megfelelő cikkeivel. A tanulmány szerint a Wikipédia cikkeinek átlagos pontossága mintegy 80%, míg a többi enciklopédiáé 95–96% volt.

Egy 2010-es tanulmány az országok történelméről szóló Wikipédia-oldalak ellenőrizhetőségi irányelvnek való megfelelőségét vizsgálta. Kimutatta, hogy sok állítás a cikkekben nem volt forrásolt, és azok, melyek igen, újságokra és kormányzati oldalakra, nem pedig tudományos folyóiratokra való hivatkozásokat tartalmaztak.

2011 áprilisában Adam Brown, a Brigham Young Egyetem kutatója a PS Political Science & Politicsban közölt tanulmányt, ahol több ezer Wikipédia-szócikket vizsgált jelöltekről, választásokról és hivatalnokokról. Kimutatta, hogy bár az információk jellemzően pontosak, a cikkekben sok kihagyás volt.

Egy 2012-es tanulmány, melynek egyik szerzője Shane Greenstein, 10 év Wikipédia-szócikkeit vizsgálta az Amerikai Egyesült Államok politikájáról, és kimutatta, hogy minél több szerkesztője van egy cikknek, általában annál semlegesebb, Linus törvénye egy szűkebb értelmezésének megfelelően.

Reavley et al. 2012-ben mentális egészségügyi témájú Wikipédia- és Encyclopædia Britannica-cikkek és egy pszichiátriai szaktankönyv adott témájú írásait hasonlította össze. Szakértőket kértek fel a pontosság, lefedettség, hivatkozások és érthetőség értékelésére. A Wikipédia értékelése volt a legjobb az érthetőség kivételével minden kategóriában, és a szerzők arra következtettek, hogy a Wikipédia legalább olyan jó, mint a Britannica vagy egy tankönyv.

Egy 2014-es cikk a New England Journal of Medicine-ben 22 vényköteles gyógyszer Wikipédia-cikkét vizsgálta annak meghatározására, hogy a legfrissebb FDA-figyelmeztetések szerepeltek-e benne. 9 cikket a figyelmeztetés után 2 héten belül, 5-öt 2 héten túl frissítették, a fennmaradó 8-at 2014 januárjáig nem frissítették.

A Journal of the American Pharmacists Association egy 2014-es tanulmánya 19 Wikipédia-cikket vizsgált növényi készítményekről, eszerint minden cikkben volt információ a terápiás használatról és a mellékhatásokról, de egyes cikkekben nem volt információ a gyógyszerkölcsönhatásokról, a terhességi kategóriáról és az ellenjavallatokról. Ezért a szerzők javasolják, hogy a betegek ne csak a Wikipédiát használják a készítményekről szóló információk forrásaként.

Egy, a PLoS One-ban 2014-ben közölt tanulmány szerint a Wikipédia farmakológiai cikkeinek pontossága 99,7%, teljessége 83,8% volt farmakológiai tankönyvekkel összehasonlítva. A tanulmány kimutatta, hogy a farmakokinetika kategóriájában volt a legkevésbé teljes (68%), míg a javallatok kategóriájában a legteljesebbnek (91,3%) bizonyult. A szerzők kimutatták, hogy „a Wikipédia a gyógyszerekkel kapcsolatos információk pontos és komprehenzív forrása az orvostudomány egyetemi oktatásához”.

Egy, a BMJ Openben 2015-ben megjelent tanulmányban 47 kardiovaszkuláris betegségről szóló angol szócikk pontosságát és érthetőségét hasonlították össze orvosi tankönyvekkel, és kimutatták, hogy érthetősége a tankönyvekéhez hasonló, de kevesebb hivatkozás, több táblázat és közel azonos számú grafikon és illusztráció volt. Bár az etiológiára és a kórképre a cikkek kiterjedtek, jelentős hiányosságok voltak patofiziológia, tünetek, diagnosztika és kezelés területén, valamint a hivatkozáslistákban.

Nowrouzi et al. a The International Journal of Communication and Healthben 2015-ben megjelent tanulmányukban a Wikipédiát a WebMD-vel és a Mayo Clinic weboldalaival hasonlították össze. A Wikipédia mindkét oldalnál teljesebbnek bizonyult: a kutatók által az egészségügyi, táplálkozási és orvostudományi irodalom alapján összeállított 92 egészségügyi kérdés 91,3%-ára válaszolt, míg a WebMD-n ugyanez az arány 89,1%, a Mayo Clinic esetén 81,5% volt. A Wikipédia Flesch-féle érthetőségi értékelése (FRES) jóval alacsonyabbnak bizonyult, mint a WebMD-é vagy a Mayo Clinicé, míg a Flesch–Kincaid-osztályértékelés magasabb volt: előbbi a Wikipédia esetén 26,7, a Mayo Clinic esetén 40,9, a WebMD esetén 43,9 volt, míg utóbbi a Wikipédia esetén 14,5, a WebMD és a Mayo Clinic esetén 10,2 volt. A Wikipédia a FRES alapján az egészségügyi kérdések minden kategóriájában a legnehezebben érthetőnek bizonyult.

2016-ban Amer és Abd-Elfattah több Wikipédia orvosi témájú megbízhatóságát vizsgálta. A nyelvközi információszerzéshez az általuk létrehozott Wiki-Transpose-t használták annak vizsgálatára, hogy speciális lekérdezések alapján mennyire ad pontos és helyes fordítást. A Wikipédia teljessége a lekérdezés méretével fordítottan arányosnak bizonyult, azonban a fordítások helyessége terén kiemelték az angol–portugál nyelv közti fordítást: angolról portugálra az egyszerű lekérdezések mintegy 60%-át, portugálról angolra 88%-át tudták lefordítani.

2025-ben David Orban a Wikipédia és a Grokipédia 0.1 tartalmait hasonlította össze, és kimutatta, hogy pontosság terén mindkettő egyenlően teljesített, azonban a szerző az általa összehasonlított cikkekben a többi téren a Grokipédia javára mutatott ki előnyt: időszerűbbnek, több hivatkozással ellátottnak, kiegyensúlyozottabbnak, jobban meghatározott rendszerűnek, könnyebben olvashatónak és alaposabbnak találta, mint a Wikipédia hasonló témájú cikkeit. Azonban arról is írt, hogy a két enciklopédia egymást kiegészítő, nem pedig egymással versengő erősségekkel rendelkezik: a Wikipédia erősségeként szerepel például a meglévő tudományos hitelesség, a történeti stabilitás és a közösségi konszenzus, míg a Grokipédiáéként a rendszerszintű szerkezeti konzisztencia, az információaktualitás és a gyors frissítés, a hivatkozások kiterjedése.

Szintén 2025-ben Eid alaposabb összehasonlítást végzett, a Wikipédia előnyeként említve többek közt átláthatóságát és az önkéntesek közreműködését és cikkellenőrzését, melyet automatikus moderáció is kiegészít, és tudományos pontosságát, nehézségeként pedig például a témák eltérő részletezettségét, a vandalizmusra és torzításokra való hajlamot. A mesterséges intelligencia működése részeként írt többek közt a szemantikus természetesnyelv-feldolgozásról, a gépi tanulás ajánlásra és hibajavításra való használatáról és a kapcsolatokat mutató tudásgráfokról, de az algoritmusok torzítása és a hibák terjedése jelentős nehézség. A Grokipédia korlátai közé tartozik csekélyebb emberi felügyelete és a korlátozott ellenőrzés, előnye lehet a gyorsabb tartalomfelfedezés, a személyre szabott tanulási élmény és a tudásban lévő hiányosságok hatékony felismerésére való lehetőség. A Wikipédia hivatkozásai megbízhatóbbak, lektorálása erősebb, adatellenőrzése emberi alapú, amit gyakran botok is kiegészítenek. Hibajavítása gyorsabb, szerkeszthetősége nyíltabb, laptörténetei átláthatóbbak, a közreműködés univerzálisabb.

Szakértői vélemények

Könyvtárosok véleményei

Egy 2004-es The Guardian-interjúban Philip Bradley, blogja szerint információspecialista és internetes tanácsadó elmondta: nem használná a Wikipédiát, és „nem tud könyvtárosról, aki használná”. Ezután elmagyarázta, hogy „a fő probléma a felelősség hiánya. A nyomtatott publikációk esetén a kiadóknak kell biztosítaniuk adataik megbízhatóságát, minthogy megélhetésük függ tőle. De egy ehhez hasonló mű esetén ez nincs így.”

2005-ben az ontariói Trent Egyetem könyvtára leírta: a Wikipédia sok hosszú, teljes cikket tartalmaz, de sok hely jut a félretájékoztatásnak és torzításnak, [és] cikkei alapossága és minősége igen változó. Megjegyezte, hogy a Wikipédia előnyökkel és korlátokkal egyaránt rendelkezik, hogy a szaktémákról kiválóan ír, ennek eredményeként az új eseményekről sok cikk szól, szemben a hagyományos forrásokkal, melyek e feladatot nem tudják betölteni. A konklúzió szerint a helyzet alapján fontos a kritikus gondolkodás és a források megfelelőségének vizsgálata függetlenül attól, hogy tényt vagy véleményt keres a felhasználó, hogy milyen alaposan kíván egy témát megismerni, és hogy fontos a megbízhatóság, a pontosság és az időszerű információ, továbbá megjegyzi, hogy a Wikipédia bármely eseményben kiindulópontként használható.

A Library Journal 2006-os Wikipédia-elemzésében több könyvtárost – „formátumtól függetlenül az általános művek legszigorúbb kritikusait” és „régóta tevékenykedő elemzőket” kért fel a Wikipédia 3 területének – a populáris kultúra, az aktuális események és a tudomány – elemzésére, aminek eredményeképp elmondták: bár voltak még okok az óvatosságra olyan forrás használatakor, mely büszke a korlátozott szakszerű kezelésre, sok bátorító jel mutatott arra, hogy a Wikipédia 2006-ban megszerezheti a könyvtáros elismerő pecsétjét. Egy vitatott történelmi és aktuális eseményeket az egyértelmű visszaélések megismerésének reményében kereső elemző elmondta, hogy elégedett volt azzal, hogy a Wikipédia vitatott témákról is objektíven ír, de ahogy a kibertérben lévő sok információval, itt is szükséges megfelelő mértékű szkepticizmus és a tény és a vélemény elválasztására való képesség. Más elemzők jelentős különbségekről, de jó tartalmi keretekről számoltak be.

2007-ben Michael Gorman, az Amerikai Könyvtárosok Egyesülete (ALA) korábbi vezetője az Encyclopædia Britannica egy blogjában leírta: „az a professzor, aki a Wikipédia használatát ajánlja, olyan dietetikus szellemi megfelelője, aki folyamatos Big Mac-diétát ajánl”.

Az Information Today 2006 márciusában a Santa Monica-i Nyilvános Könyvtári Rendszer Referenciaszolgáltatójának főkönyvtárosát, Nancy O'Neillt idézte, aki szerint „nagy mennyiségű szkepticizmus van a Wikipédiáról a könyvtárosközösségben”, de „elismeri, hogy a Wikipédia a kereséshez jó kiindulópont: szakfogalmak, nevek és a témakör ismerete is megtalálhatók ott”.

2007 augusztusában a PC Pro a British Library Európai és Amerikai Gyűjteményének vezetőjét, Stephen Buryt idézte, aki szerint „a Wikipédia jó dolog lehet – gyorsabban válaszol az új eseményekre és a régi eseményekhez megjelent új bizonyítékokra”. A cikk következtetése: „[Bury] számára a probléma nem a Wikipédia tartalmainak megbízhatósága, hanem annak felhasználási módja”. Bury szerint „az első keresési hellyé vált a kutató számára, ami nem probléma, kivéve, ha nem mennek tovább”. A Wikipédia használatában fontos annak megértése, hogy „csak abból, hogy enciklopédia (legyen az szabad, webes vagy nyomtatott), nem következik, hogy tartalma igaz. Kérj bizonyítékot […], és működj közre”.

Šárka Erben Johansson szakdolgozatában a tudomány és az áltudomány Wikipédia alapján történő megkülönböztetését kutatta 114 – humán, alkalmazott és természettudományos – Wikipédia-szócikk 469 hivatkozásának bibliometriai elemzésével publikációtípus, tudományterület, kiadó, tulajdonos, intézettípus alapján, valamint szógyakoriság-alapú vizsgálattal. Bár a legtöbb forrás alkalmazott tudományos – ezen belül orvosi – témájú volt, az alkalmazott tudományos cikkeken több volt a humán és társadalomtudományos forrás, mint fordítva.

Kathleen de la Peña McCook, a Floridai Egyetem professzora a 2013–2014-es tanévben létrehozott „Wikipédia és tudásmenedzsment” tanegységet, és meglévő „Könyvtártörténet” tanegységét úgy szervezte át, hogy felvevőinek a Wikipédián kell beadniuk munkájukat, minthogy így a hallgatók amellett, hogy a kritikus gondolkodást Wikipédia-szócikkek javítására és a könyvtárakról és könyvtártudományról ott elérhető információ bővítésére használhatják, megtanulhatják a Wikipédia működését, szerkesztését. 2025-re többen Wikipédia-szerkesztőkké is váltak.

Vitatott témák szócikkei

Egy, a Kanadai Könyvtárosok Szövetsége (CLA) számára 2006-ban készült cikk a Wikipédia megközelítéséről, folyamatáról és alapossági eredményéről írt, megjegyezve példaként, hogy vitatott témákban „ami a legszembeötlőbb, hogy a két oldal egymással olyan cikkváltozatról tárgyalt, mellyel mindketten élhetnek”. A szerző megjegyezte:

Mi több, a Wikipédia sokkal intézményesebb szerkezetű, mint elsőre tűnik. Mintegy 800 tapasztalt szerkesztő adminisztrátor kötésre és lazításra képes speciális képességekkel: védhetnek és feloldhatnak, törölhetnek és helyreállíthatnak, visszaállíthatnak cikkeket, és blokkolhatnak és feloldhatnak szerkesztőket. Elvárás velük szemben e képességek a közösség megegyezését formáló és létrehozó semleges célú használata. Közreműködésük megmutatkozik a legtöbb vitatott témájú cikk vitalapján is. A Wikipédia azért élt ennyit, mert könnyebb visszavonni a vandalizmust, mint elkövetni…

Shi et al. az elemzést 2017-ben a The wisdom of polarized crowdsban kiterjesztették az összes politikai, társadalom- és természettudományi témájú angol Wikipédia-cikkre annak kezdetétől 2016. december 1-ig. Ez mintegy 233 000 cikket jelentett, az angol Wikipédia 5%-át. Ez alapján arról számoltak be, hogy a politikai beszéd – legalábbis az Amerikai Egyesült Államokban – sokkal polarizáltabb lett a 2010-es években. A világháló a sokszínű információelérés demokratizálására tett korai ígéretével szemben a nagyobb médiakínálat és a közösségi hálózatok visszhangkamrákat hoztak létre, melyek az egyéni döntések minőségét rontják, az identitásnak nem megfelelő véleményeket leértékelik, stimulálják és erősítik a polarizáló információt, növelik a konfliktusokat, a kommunikációt akár kontraproduktívvá is tehetik. Azonban sok tanulmány a társadalmi különbségek kooperatív információ-, áru- és szolgáltatástermelésre gyakorolt nagyrészt pozitív hatásáról számol be. Kutatások igazolják, hogy a különböző társadalmi csoportok tagjai különböző kognitív erőforrásokat és perspektívákat mutatnak meg, melyek kooperációja a homogén csoportoknál jobb eredményt ad. Több millió Wikipédia-szerkesztő szerkesztési történetét 7 pontos politikai skálára vetítették, és összehasonlították azt az angol Wikipédia 6 pontos cikkértékelési skálájával (stub, start, C, B, good, featured) gépi tanulásos algoritmus alapján. Kimutatták, hogy a több figyelmet szerző cikkekben jellemzően kiegyensúlyozottabb az érintettség, és a magasabb polarizáció magasabb minőséggel függ össze. Ellenőrizték azt is, hogy a politikai diverzitásnak van-e felső határa, melyen túl a polarizáció gátolja a teljesítményt a minőség regressziós modelljeinek másodfokú polarizációs taggal való újrabecslésével. Becsléseik alapján a minőség bár a növekvő polarizáció hatására csökkenhet végül, az optimális polarizációs szint a tanulmányba bevont cikkek 95%-áénál magasabb, és a legpolarizáltabb 5% esetén a polarizáció és a minőség közt nem mutattak ki szignifikáns összefüggést, azaz nem találtak bizonyítékot arra, hogy a politikai polarizáció a Wikipédián mutatott teljesítményt gátolná.

Tudományos hozzáállás

A Wikipédia első 18 éve (2001–2019)

A tudósok a Wikipédiát kritizálták a megbízható forrásokhoz képest feltételezett sikertelenségéért és azért, mert Wikipédia-szerkesztők lehetnek olyanok is, akiknek nincs szakértelmük, kompetenciájuk vagy tanulmányuk a témában, amelyről szóló lapot szerkesztenek. Adrian Riskin, a Whittier College matematikusa szerint míg a nagyon magas szintű cikkeket matematikusok írhatják matematikusoknak, az általánosabb matematikai témák, például a polinomokról szóló cikk, nagyon amatőr módon vannak írva számos egyértelmű hibával.

Mivel a Wikipédia nem számít megbízható forrásnak, használatát sok iskola és egyetem nem tartja elfogadhatónak dolgozatokhoz, és míg több oktatási intézmény tiltotta, mások csak korlátozták használatát a benne szereplő külső forrásokra való hivatkozásra. A megbízhatóság hiánya mint kritika azonban nem korlátozódik a Wikipédiára, hanem általában az enciklopédiáknál jelentkezhet – egyes egyetemi professzorok nem tartják jó gyakorlatnak a nyomtatott enciklopédiákra való hivatkozást se a hallgatók beadott munkáiban. Azonban az oktatók alulbecsülhették a Wikipédia használatát az oktatásban e kérdések miatt. A kutatók szerint bár a Wikipédia nem 100%-ban pontos forrás a vizsgákhoz, értékes kutatási pont lehet, mely megfelelő megközelítéssel sok lehetőséget biztosíthat. Ami hiányozhat az oktatásból, az a kritikus gondolkodás kiemelése a Wikipédia közép- és felsőfokú oktatásban való használata terén. Polk, Johnston és Evers szerint nem érdemes teljesen tiltani a Wikipédiát (kevesebb a pontatlanság, mint a kihagyás), hanem támogatni kell azt, és megtanítani oktatási célú használatát a kritikus gondolkodással egy időben, mely lehetővé teszi a tanulók számára az internetes enciklopédián talált információk kiszűrését és eredményeik kritikus elemzését.

Egy, a Nottinghami Egyetem üzleti iskoláján információs rendszerek témakörben tanító előadó egy, az Ars Technica oldalon közölt elemzésben értékelt tanulmányban 55 akadémikus kért fel szakterületükhöz tartozó (1. csoport) vagy véletlenszerűen választott (2. csoport) témájú meghatározott Wikipédia-szócikkek értékelésére, ez alapján kimutatta, hogy „a szakértők a Wikipédia szócikkeit megbízhatóbbnak tartották, mint a nem szakértők. Ez alapján a Wikipédia pontossága magas. De az eredmények nem jelentik azt, hogy a Wikipédia teljesen pontos forrás, mivel a szakértők szerint a cikkek 13%-a tartalmaz hibát (10% meg nem határozott fokú tartalmi hibákról, 3% formai hibákról számolt be)”.

A minnesotai Carleton College Gould könyvtára a Wikipédia tanulási célú használatáról szóló írással is rendelkezik. Eszerint „a Wikipédia egyértelműen értékes és informatív forrás”, de cikkei „alapvetően nem megbízhatók vagy stabilak”, más forrásokhoz hasonló előnyöket és korlátokat bemutatva. Más elemzésekhez hasonlóan megjegyzi a források és az elvárásokat velük szemben, és hogy „a Wikipédia egyes vizsgákhoz jó forrás lehet, másokhoz nem”. Idézte a Wikipédia társalapítójának, Jimmy Walesnek a nézetét, miszerint a Wikipédia nem minden tanulmányi célhoz megfelelő forrás, és hogy legalábbis egyik erőssége, hogy a naprakész információkhoz hasznos kiindulópont számos témában.

2007-ben a Chronicle of Higher Education Cathy Davidson, a Duke Egyetem interdiszciplináris és angol nyelvi professzorának cikkét közölte, ahol a Wikipédiát alkalmasnak tartotta a megbízhatóság és hihetőség fogalmának tanítására.

2008-ban Hamlet Isakhanli, a Kazár Egyetem alapítója és vezetője az Encyclopædia Britannica és az angol Wikipédia Azerbajdzsánról és ahhoz kapcsolódó témákról szóló cikkeit hasonlította össze. Kimutatta, hogy a Wikipédia sokkal több témában tartalmaz információkat, melyek pontosabbnak és részletesebbnek is bizonyultak, de néhány nézőpont-semlegességi hibát is talált, és a Wikipédia ezen eredmények szerint a legjobb kiinduló forrás.

2011-ben Karl Kehm, a Washingtoni Egyetem fizikaprofesszora elmondta: „Bátorítom [hallgatóimat] a [Wikipédia] használatára az eredeti forrásanyagok keresése végett kiindulópontként. A legjobb Wikipédia-témák jól kutatottak számos hivatkozással”.

Egyes tudományos folyóiratok hivatkoznak a Wikipédia cikkeire, de nem emelik a hagyományos forrásokkal egy szintre. Például a Science „kiegészített jövőképeiben” Wikipédia-szócikkekre hivatkozott. A Wikipédiára hivatkozó első ilyen cikk az A White Collar Protein Senses Blue Light (2002), később több tucat kiegészített jövőkép jelent meg ilyen hivatkozásokkal. A Science kiadója szerint a kiegészített jövőképek „hiperjegyzeteket tartalmaznak más online elérhető releváns információk weboldalaira való közvetlen hivatkozással a hagyományos bibliográfiai hivatkozások mellett”.

A Wikipédia kritikusai a hagyományos enciklopédiákra jellemző mechanizmusok hiányát emelik ki – például Valenza 2019-ben arról írt, hogy „nem rendelkezik a cikkei minőségét irányító referálási folyamattal a tudományos publikációkkal szemben”, Luyt és Tan szerint pedig a nyíltság hátránya, hogy a cikkírók képzettségét gyakran lehetetlen meghatározni, ezért kétséges pontossága, teljessége és hitelessége. Ezzel szemben támogatói szerint a Wikipédia minősége számos témában kiváló, és a pontatlanságáról alkotott nézeteket gyakran látványos hibák, hoaxok formálják: Harrison 2019-ben például kiemelte, hogy hamis állítások általában néhány óránál tovább nem maradnak fenn a közösségi oldalakkal ellentétben, ahol akár évekig is megmaradhatnak.

A 2020-as évektől

Sverrir Steinsson, a Torontói Egyetem professzora az angol Wikipédia hitelességét befolyásoló tényezőket vizsgált, és azt találta, hogy „a Wikipédia a korai vitatott információforrásból egyre megbízhatóbbá vált”. Ennek oka, hogy „aktív tényellenőrzővé és margináliselmélet-ellenzővé vált”, miután a marginális elméleteket támogató szerkesztők elhagyták az oldalt a semleges nézőpont értelmezésének változásával és a félrevezető tartalmak „áltudomány”, „összeesküvés-elmélet” stb. címkékkel való pontosabb megjelölésével a tartalom forráshivatkozásainak megfelelően. A semleges nézőpont ezen újraértelmezése „jelentős következményekkel járt, az áltudományoknak, összeesküvés-elméleteknek és szélsőségeknek való hitet és hamis egyensúlyt biztosító szervezetet proaktív cáfolóvá, tényellenőrzővé és marginális viták azonosítójává tette”.

Nicholson et al. 2020-ban a Wikipédia hivatkozásjegyzékeiben szereplő kutatási cikkeket vizsgáltak, és ezek idézettségét összehasonlítva határozták meg a hivatkozások minőségét. Kimutatták, hogy a Wikipédia megbízhatósága javítható – az ott szereplő tudományos cikkek több mint 50%-ára a tudományos irodalom nem hivatkozott, vagy eredményeit nem ellenőrizték újabb tanulmányok. A többi forrásnak vizsgálták a kontextusát – az eredeti állításokat cáfoló vagy alátámasztó bizonyítékokban jelentős különbségek voltak. Azonosítottak és elemeztek visszavont tanulmányokra való hivatkozásokat is, és kimutatták, hogy ezek javát a cikkekben visszavontként azonosították, vagyis a szerkesztők jobbára cáfolt elméletek vagy áltudományok kontextusba helyezésére használták.

Sam Wineburg, oktató és kognitív pszichológus 2024-ben kijelentette: „Nem, a Wikipédia nem egy bárki által szerkeszthető, kerülendő megbízhatatlan forrás. 2024-ben igen rigorózus önellenőrző forrássá vált, melyet mindenkinek gyakrabban kellene használnia”.

Újságírás és Wikipédia-használat

2014-es Virtual Unreality című könyvében Charles Seife, a New York-i Egyetem médiaprofesszora megjegyezte a Wikipédia hoax- és hamisinformáció-hajlamát, beleértve az „embereknek maszkírozott” kereskedelmi és politikai szervezetek Wikipédián való jelenlétét. A közvetkező tanácsot adta ennek összegzéseként:

A Wikipédia olyan, mint egy idős, excentrikus nagybácsi.

Sok örömet lehet benne lelni – az évek során sokat látott, és jó történeteket tud mesélni. És nem is buta – sok információt összegyűjtött, és azokról alkalmanként erős véleményei vannak. Sokat lehet tőle tanulni. De nem szabad az információit készpénznek venni. Sok olyan dolog, melyről azt hiszi, tudja biztosan, hamis, vagy gyakran van kontextusából kiragadva. És amikor arról van szó, alkalmanként kissé szélsőséges dolgokat hisz el.

Ha fontos számodra, hogy valami, amit mond, igaz vagy hamis, fontos azt megbízható forrással ellenőrizni.

Seife megfigyelte, hogy a Wikipédián szereplő hamis információ más publikációkba kerülése megváltoztatja néha a valóságot. 2012. június 28-án egy anonim Wikipédia-szerkesztő a saját maga által kitalált „Millville-i Meteor” becenevet adta hozzá Mike Trout baseballjátékos életrajzához. Néhány héttel később a Newsday egy sportújságírója ezt leírta egy cikkben, „ezzel a hamis becenév valóssá vált”. Seife kiemelte, hogy bár a Wikipédia bizonyos mércékkel „közel olyan pontosként” írható le, mint a hagyományos publikációk, és frissebb, „különbség van a Wikipédiában és a Britannicában, a Collier'sben vagy akár a már megszűnt Microsoft Encarta enciklopédiában található hibatípusok közt […] a Wikipédiában szereplő legtöbb hoax sose jelenhetett volna meg a régi enciklopédiákban”. Dwight Garner Seife könyvének a The New York Timesban megjelent elemzésében leírta: őt magát is „elégszer gúnyolták rossz internetes információval, beleértve a Wikipédia hibáit”, hogy igen szkeptikus legyen.

2012 novemberében Brian Leveson bírót azzal vádolták, hogy „az újságírás egyik alapszabályát” felejtette el, mikor Brett Straubot a The Independent egyik alapítójának nevezte a brit sajtó kultúrájáról, gyakorlatáról és etikájáról szóló Leveson-jelentésben. A névről kiderült, hogy egy 25 éves kaliforniai lakosé, akinek nevét barátja számos Wikipédia-szócikkben helyezte el tréfaként. Ezután a The Telegraph interjút készített Straubbal, aki megjegyezte: „A tény, hogy valaki, különösen egy bíró, valamit elhitt a Wikipédián, megdöbbentő. Barátom sok Wikipédia-oldalt szerkesztett, elhelyezve bennük a nevemet. […] Tudtam, hogy a barátom tette, de nem tudtam, hogy vonjam vissza, és gondoltam, valaki megteszi. Egyszer engem nevezett meg a Coca-Cola vagy valami hasonló készítőjének. Tudod, milyen könnyű a Wikipédián változtatni. Mindig, amikor egy piros linkben lévő nevet látott, lecserélte a nevemre”.

Ciaran McCauley egy 2016-os BBC-cikkben megjegyezte, hogy „sok rossz szándékkal létrehozott információnak jutott zöld út” a Wikipédián, és hogy „sokukat nem szűrték ki, és sokan szentírásnak vették az egyetemi tanároktól a fontos újságokig és hírközlőkig”. Több, a Wikipédiáról származó álhírek és egyéb hamisítások – például a Maurice Jarre és Ronnie Hazlehurst nagy hírszerző cégek által közölt halálhíreiben szereplő hamis információk – írásaikban való szereplése miatt zavarba hozott újságírót felsorolva megjegyezte: „Valószínűleg bármely hírszerző cég bármely újságíróját súlyosan megverné a szerkesztő, ha a Wikipédiával szemben nem teljesen szkeptikus (elképzelhető a rúgás, melyet e cikk miatt kaptam)”.

Az angol Wikipédián megbízhatatlansága miatt 2017-ben forrástiltólistára tett Daily Mail nyilvánosan közölte, hogy „újságíróit 2014-ben eltiltotta a Wikipédia kizárólagos forráskénti használatától annak megbízhatatlansága miatt”.

A Slate 2022-ben cikket írt arról, hogy „a vandalizált Wikipédia-cikkek a perceken belüli visszaállítás után is gyakran sokkal hosszabb utóélettel rendelkeznek a hírekben és a közösségi médiában, azt a benyomást keltve, hogy a platform jóval kitettebb a visszaéléseknek, mint amennyire valójában az”.

Tudomány és orvostudomány

A tudományok – különösen az orvostudomány – olyan területek, ahol a pontosság rendkívül fontos, és a referálás alapvető. Bár a Wikipédia tartalmának egy része átment referáláson, nagy része nem.

Egy 2008-as tanulmány 80, gyógyszerekről szóló Wikipédia-szócikket vizsgált. A kutatók kevés ténybeli hibát találtak a cikkekben, de ezek gyakran fontos információk – például ellenjavallatok és gyógyszerkölcsönhatások – hiányának bizonyultak. Egy kutató megjegyezte, hogy „ha egyetlen vagy hiteles forrásként használnák az emberek orvos felkeresése nélkül, ezek a káros hatások történhetnek”. A kutatók összehasonlították a Medscape Drug Reference-szel (MDR) 80, összesen 8 gyógyszerinformáció-kategóriát – például káros hatásokat, adagolást és hatásmechanizmust – lefedő kérdésre adott válaszok keresésével. Kimutatták, hogy az MDR a kérdések 82,5%-ára válaszolt, míg a Wikipédia csak 40%-ra, és a Wikipédia válaszai gyakrabban voltak hiányosak. A Wikipédia által adott válaszok egyike sem bizonyult pontatlannak, míg 4 pontatlan válasz volt az MDR-ben. Azonban a Wikipédiában 48 kihagyás volt, szemben az MDR 14 kihagyásával. A vezetőkutató szerint azonban „e kihagyások épp olyan veszélyesek lehetnek[, mint a pontatlanságok]”, és kiemelte, hogy a gyógyszergyártók képviselői sokszor töröltek a Wikipédia-bejegyzésekből olyan információkat, melyek a gyógyszereik veszélyességének látszatát keltik.

Egy 2009-es felmérésben amerikai toxikológusokat kérdeztek meg, hogy milyen pontosan ítélik meg a különböző források a vegyületek egészségügyi kockázatait. A Toxikológiai Társaság 937 tagjának válaszán alapult a kutatás, és kimutatták, hogy pontosabbnak ítélték a Wikipédiát, mint a hagyományos híroldalakat:

A kutatás legmeglepőbb eredménye, hogy a[z Amerikai Egyesült Államok] médiaforrásainál [újságok, magazinok, egészségügyi magazinok, televíziós hálózatok] az „új média” két képviselője, a WebMD és a Wikipédia sokkal jobban teljesít: a WebMD az egyetlen forrás, mely a kémiai kockázatokat a toxikológusok többsége (56%) szerint pontosan ítéli meg, ezt követi a Wikipédia 45%-os pontosságértékeléssel. Ezzel szemben a The New York Times, a Washington Post és a Wall Street Journal által említett kockázatokat csak 15% ítéli pontosnak.

2010-ben a Wikipédián és a Nemzeti Rákintézet orvosi adatkutatásában 10 ráktípusról szereplő információkat hasonlítottak össze kutatók, és kimutatták, hogy a Wikipédia pontossága és alapossága a szakadatbáziséhoz hasonló, és a gyakori és kevésbé gyakori ráktípusokat összehasonlító elemzés nem mutatott ki a kettő közt jelentős különbséget, de érthetősége jelentős probléma volt.

Egy 2011-es tanulmány szerint a Wikipédia gyógyszerekről szóló cikkeiből leggyakrabban hiányzó adatok a gyógyszerkölcsönhatásokról és a szoptatás során történő gyógyszerhasználatról szólóak. További hiányos kategóriák az off-label javallatok, ellenjavallatok és kockázatok, káros gyógyszerhatások és adagolás. A tanulmányban használt többi forrástól leggyakrabban eltérő információkategóriák az ellenjavallatok és kockázatok, a gyógyszerabszorpció és a káros gyógyszerhatások.

Egy 2012-es tanulmány szerint a pediátriás otolaringológia Wikipédia-szócikkei kétszer annyi hibát és kihagyást tartalmaztak, mint az eMedicine orvosi adatbázis.

2012-ben a PLoS Computational Biology elindította tematikus cikkek (topic page) megjelentetését, melyek az angol Wikipédián később megjelenő oldalak statikus változatai. Az első tematikus cikk a Circular Permutation in Proteins, mely a fehérjék és a körpermutációk kapcsolatáról szól.

Egy 2014-es amerikai tanulmányban 10 kutató 10 Wikipédia-szócikket elemzett az Amerikai Egyesült Államok legköltségesebb betegségeiről, és kimutatták, hogy a 10 cikkből 9 hibákat és az akkori kutatásokkal ellentétes állításokat tartalmazott. Azonban a Wikimédia Egyesült Királyság szóvivője, Stevie Benton szerint a kutatásban használt minta a reprezentativitáshoz túl kicsi. Az adatoknak csak egy részét tették közzé, és 2, más kutatók számára vizsgálatra közzétett állítás esetén megkérdőjelezték a Wikipédia állításai és a szakirodalom közti ellentmondást. Azonban 2 nyíltabb kutatás, melyek 2017-ben és 2020-ban jelentek meg, kimutatta, hogy a Wikipédián a nem szabadon hozzáférhető online enciklopédiáknál pontatlanabb orvosi információk voltak.

Egy, a PLOS One-ban 2014-ben közölt kutatás a Wikipédia farmakológiai témájú cikkeit vizsgálta az angol és német változatok tankönyvekkel való összehasonlításával. Az elemzés kimutatta, hogy a gyógyszerekkel kapcsolatos információk pontossága 99,7%, teljességük mintegy 83,8%. Összefoglalója szerint „a Wikipédia kommunikatív-kollaboratív tervezése magas minőségű gyógyszerészeti információt eredményez, mely egyetemi oktatáshoz megfelelő”.

2017-ben Maggio et al. a Wikipédiát mint az orvosi kutatások felé irányuló kaput vizsgálták. Kimutatták, hogy az orvosi témájú cikkek átlagosan több DOI-val rendelkező forrást használnak, mint a legalább 1 ilyet használó nem orvosi cikkek, azonban mivel sok DOI-val rendelkező forrást használnak orvosi és nem orvosi cikkekben egyaránt, nem tudták egyértelműen összehasonlítani az orvosi és nem orvosi témájú cikkekből származó hivatkozások számát a mindkettőben idézett művek esetén.

Egy egészségügyi témájú kutatások információforrásait elemző 2024-es kutatás figyelmeztetett a Wikipédia elsődleges forráskénti használata ellen, de megjegyezte értékét információforrás-azonosító forrásként. Jarry 2024-ben leírta, hogy a Wikipédia orvosi vagy más témájú megbízhatóságának értékelése nehéz, és a kutatóknak „mintát kell választaniuk és remélniük annak reprezentativitását”, ugyanakkor megállapította, hogy „a Wikipédiának nem lenne szabad ennyire jónak lennie”.

2022-ben Przybyła et al. a hamis tájékoztatás ellen megbízható forrásokat találó rendszert (FEVER–FRS) fejlesztett, mely a Wikipédián fellelhető forráshivatkozások korpuszát (Wikipédia-teljeshivatkozás-korpusz, WCCC) használja fel a hamis információk cáfolására.

2023-ban Atapour, Khalilzadeh és Zavaraqi a Wikipédia és a Stanford Encyclopedia of Philosophy hivatkozásait hasonlították össze. Kimutatták, hogy a Stanford enciklopédiájának cikkei mintegy 3,5-szer gyakrabban hivatkozott forrásokra a Wikipédia megfelelő cikkeinél, miközben a Wikipédia több szabadon elérhető forrásra hivatkozott. A két enciklopédia hivatkozásai közti átfedés csekélynek (2,47%) bizonyult.

2025-ben Climent-Ballester, García-Salom és Sanz-Valero az évi 100 000-nél többször felírt citosztatikus anyagok – köztük például a paklitaxel, a karboplatin, a fluoruracil és a rituximab – biztonságosságáról szóló, a spanyol Wikipédián szereplő információk helyességét vizsgálták. Kimutatták, hogy a gyógyszerészeti információk közül csak a javallatok szerepeltek mind a 9 cikkben, míg például kockázatokról és gyógyszerkölcsönhatásokról szóló nem volt egyikben sem. A rituximab cikkében szerepelt a legtöbb kritériumnak (10-ből 5) megfelelő információ. Leírták, hogy bár a Wikipédia szabad, együttműködés alapján szerkesztett enciklopédia, felelnie kell az általa terjesztett tartalomért, és nem rejtőzhet a wiki köpenye mögé.

Jogi esetek

A Wikipédiára való hivatkozások száma az Amerikai Egyesült Államok pereiben 2004-től minden évben nőtt. Egy 2017-es szabályozásban a Texasi Legfelsőbb Bíróság a Wikipédián szereplő információra alapozást ellenjavallotta, mert megbízhatatlansága miatt nem használható jogi esetekben hiteles forrásként.

Az Indiai Legfelsőbb Bíróság a Commr. of Customs, Bangalore vs. ACER India Pvt. perben (azonosító: 2007(12)SCALE581) azt írta: „Hivatkoztunk a Wikipédiára, mivel a felek tanácsa is hivatkozott rá. Ez online enciklopédia, melybe bárki írhat információt, így az nem feltétlenül autentikus”.

Az Encyclopædia Britannica szerkesztői

2004-ben The Faith-Based Encyclopedia című írásában Robert McHenry, az Encyclopædia Britannica korábbi főszerkesztője arról írt, hogy a Wikipédia tévesen állítja magát enciklopédiának, mivel e szó olyan tekintélyt és felelősséget jelent, melyre szerinte nyilvánosan szerkeszthető referenciamű nem képes. McHenry szerint „a tipikus felhasználó nem tudja, hogy érik el a hagyományos enciklopédiák a megbízhatóságot, csak azt, hogy elérik azt”. Hozzátette:

Bármilyen közel lehet egy Wikipédia-szócikk élete valamely pontján a megbízhatósághoz, mindig nyitva áll a tájékozatlan vagy félig tájékozott olvasónak… A felhasználó, aki a Wikipédiára megy, hogy egy témáról tanuljon, hogy ellenőrizzen valamilyen tényt, inkább olyan, mint egy nyilvános illemhelybe lépő ember. Lehet, hogy egyértelműen szennyezett, így tudja, hogy óvatos legyen, de lehet, hogy tisztának tűnik, ami hamis biztonságérzetet kelt benne. Amit nem tud, az az, hogy ki használta korábban az eszközöket.

A Britannica felelős szerkesztője, Ted Pappas a The Guardiannek hasonlóan érvelt:

A Wikipédia azt állítja, hogy a folyamatos javítás tökéletességhez vezet. Ez teljesen bizonyítatlan.

A The Wall Street Journal 2006. szeptember 12-i számában Jimmy Wales Dale Hoiberggel, az Encyclopædia Britannica főszerkesztőjével vitázott. Hoiberg a szakértelem és az irányítás szükségességér emelte ki, és Lewis Mumfordot idézte, ki szerint a túl sok információ „a tömeges ismerethiánytól nehezen megkülönböztethető szellemi enervációt és elszegényedést okoz”. Wales a Wikipédia különbségeit emelte ki, és elmondta, hogy a nyíltság és az átláthatóság minőséghez vezetnek. Hoiberg azt felelte, hogy nem volt ideje, sem helye nem volt a kritikákra válaszolni, és „számos hivatkozást fel tud sorolni a Wikipédia hibáit kiemelő cikkekre”, amire Wales válasza: „Nem probléma! A Wikipédia segít egy szép cikkel”, és hivatkozást adott A Wikipédia kritikái című szócikkre.

Hallgatói vélemények

Bidegain, Egaña és Zuberogoitia 2024-ben arról számoltak be, hogy az általuk megkérdezett elsőéves audiovizuáliskommunikáció-hallgatók 31,3%-a a baszk Wikipédiát az általuk összeállított modul teljesítése előtt teljesen, 55,4% részben megbízhatónak, 13,3%-a megbízhatatlannak találta, a modul után 69,9% az általa gondoltnál megbízhatóbbnak, 30,1% kevésbé megbízhatónak tartotta. Több interjút is készítettek, melyekben kiderült, hogy többen nem tudták, hogy a Wikipédiát nemcsak szakértők írják, ezért ellenőrizendők a benne szereplő információk.

Cikkek megbízhatóságát ellenőrző eszközök

Képernyőkép a Wiki-Watchról, mely a Reliability of Wikipedia cikket megbízható forrásként értékeli, a kérdéses szövegrészeket narancssárgával jelöli

Bár a tapasztalt szerkesztők könnyen megtekinthetik a laptörténetet és a vitalapokat, a legtöbb felhasználónak nem könnyű ellenőrizni a Wikipédián található információk megbízhatóságát. Kaliforniai, svájci és német egyetemi projektek javíthatnak ezen elemzéssel és adatbányászattal. A német Wiki-Watch, melyet a svájci WikiBu ihletett, 5 csillagig terjedő értékelést mutat minden angol vagy német cikkhez. Ennek része a WikiTrust, mely a Wikipédia-cikkek egyes szövegrészeinek megbízhatóságát mutatja fehér (megbízható) vagy narancs (nem megbízható) értékeléssel.

Információs hurok

A citogenezis ábrája

A Wikipédia által megbízhatónak tartott források a Wikipédiát néha közvetlenül, de forrásként használhatják. Ha a Wikipédián lévő eredeti információ hamis volt, akkor miután megbízhatónak tartott forrásokban számolnak be róla, a Wikipédia azokat a hamis információ igazolására használhatja, a hihetőség látszatát keltve. Ez növeli a hamis információ szereplésének esélyét más környezetekben. Ismert példa erre Sacha Baron Cohen cikke, ahol a Wikipédián szereplő hamis információt 2 megbízható újság is felhasználta, így sokáig megmaradt a Wikipédiában. A hamis állításokhoz való megbízható források létrehozását az xkcd webképregény szerzője, Randall Munroe citogenezisnek nevezte.

Hamis információk terjesztése

Az információs hurokhoz kapcsolódik a félretájékoztatás terjedése más weboldalakra (például ilyen az Answers.com és a Reference.com), melyek a Wikipédiáról származó félretájékoztatást gyakran szó szerint közlik annak megemlítése nélkül, hogy onnan jött. Az eredetileg Wikipédia-cikkről származó félretájékoztatás tovább élhet akár több tucat más weboldalon akkor is, ha a Wikipédia a hibás információt törölte.

Vélemények a Wikipédiáról

Az Information Today 2006. márciusi száma egy cikkben a Wikipédia és a Britannica összehasonlítását „alma és körte” összehasonlításához hasonlítja:

Még a híres Encyclopædia Britannica is rendelkezik hibákkal, az egyéni szubjektivitásról és a vállalati igazságról nem is beszélve… Nincs tökéletes út. A Britannica úgy tűnik, azt állítja, van. A Wikipédia elismeri, hogy nincs. A könyvtárosok és információtudósok mindig tudták ezt. Ezért fordulunk több forráshoz, és tanácsoljuk azt, hogy ugyanezt tegyék.

Andrew Orlowski a The Registerben hasonló kritikákat írt le 2005-ben, azt állítva, hogy az „enciklopédia” szó használata a Wikipédia leírására azt okozhatja, hogy a felhasználók megbízhatóbbnak tartják, mint amennyire valójában az.

Bill Thompson a BBC-ben arról írt, hogy „a legtöbb Wikipédia-bejegyzést jóindulattal írják és küldik, és nem engedhetjük, hogy az olyan vitatott témák, mint a politika, a vallás vagy az életrajzok, a teljes projektről alkotott nézetünket meghatározzák”, hogy jó kezdőpont lehet a kutatáshoz, de:

Nem garantálható egyetlen információforrás pontossága, és nem hihetünk teljesen valamiben, ami ily könnyen elrontható rosszindulattal vagy nemtudással… Ez nem teszi a projektet hiábavalóvá, csupán azt jelenti, hogy szkeptikusnak kell lennünk a Wikipédia-bejegyzések fő információforrásként való használatában… Ugyanez vonatkozik a keresési eredményekre. Csak az, hogy valami az MSN Search vagy a Google első 10 találata közt szerepel, nem teszi azt hitelessé, pontossá vagy fontossá.

Thompson arról a megfigyelésről is ír, hogy mivel a legtöbb népszerű online forrás ily módon alapvetően megbízhatatlan, az információs korszak egy mellékterméke a bölcsebb hallgatóság, mely megtanulja az információk ellenőrzését a bennük forrásuk alapján történő hit helyett, „az információforrások értékelése terén jobb ítélőképességhez” vezetve.

2007-es Guide to Military History on the Internet című könyvében Simon Fowler a Wikipédiát „a legjobb általános forrásként” értékelte hadtörténeti kutatásokhoz, mivel az eredményeket nagyrészt pontosnak és általában semlegesnek találta. Megemlítette azt is, hogy a Wikipédiát gyakran érik kritikák pontatlansága és torzítása miatt, de tapasztalatai szerint a hadtörténeti cikkek megfelelő minőségűek.

2008 júliusában a The Economist a Wikipédiát „felhasználók által készített referenciaszolgáltatásnak nevezte”, és megjegyezte, hogy „kidolgozott moderációja a kibernacionalizmus miatti gyűlöletet korlátozza”.

Jimmy Wales, a Wikipédia társalapítója 2005-ben kiemelte, hogy az enciklopédiák általában nem megfelelők elsődleges forrásként, és helyességükben nem szabad teljesen megbízni.

Randy Pausch, a Carnegie Mellon Egyetem professzora egy anekdotát közölt The Last Lecture című könyvében. Meglepődve tapasztalta, hogy a virtuális valóságról szóló World Book Encyclopedia-cikkét kérdés nélkül elfogadta, ez alapján arra következtetett, hogy „a Wikipédia az információhoz teljesen jó forrás, mert tudom, milyen a valós enciklopédiák minőség-ellenőrzése”.

Hamis információk eltávolítása

Fernanda Viégas, a MIT Media Lab kutatója és Martin Wattenberg és Kushal Dave, az IBM Research kutatói a Wikipédia-modell szerkesztési áramlását vizsgálták, kiemelve annak vandalizmus vagy jelentős átírás miatti töréseit, megmutatva az anyagok idők folyamán kialakult dinamikus áramlását. Néhány, az angol Wikipédián 2003 májusában történt vandalizmusból álló minta alapján kimutatták, hogy ezek többségét percek alatt visszavonták:

Sok Wikipédia-oldalt vizsgáltunk, melyek vitatott témákról szólnak, és kimutattuk, hogy legtöbbjük történetében történt vandalizmus. De azt is kimutattuk, hogy ezt gyakran rendkívül gyorsan javítják – oly gyorsan, hogy a legtöbb felhasználó nem látja hatását.

Azt is leírták, hogy „gyakorlatilag lehetetlen a vandalizmust tökéletesen pontosan meghatározni”.

Lih 2004-ben a szócikkek sajtómegjelenés előtti és utáni változatait hasonlította össze, és kimutatta, hogy a külső hivatkozásokkal rendelkező cikkek jobb minőségűek. A PC Pro 2007-ben megjelent Wikipedia Uncovered című cikkéhez készült informális elemzése a Wikipédiát 10 „teljesen egyértelmű és rendkívül kidolgozott közt változó” hiba beírásával tesztelte (a kutatók később visszavonták ezeket). Az eredményeket „lenyűgözőnek” tartották, megjegyezve, hogy 1 kivétellel minden hibát kijavítottak 1 órán belül, és hogy „a wikipédisták eszközei és ismerete túl sok volt a csapatnak”. Egy második 10 kísérletből álló sorozat, mely „sokkal kidolgozottabb hibákat” és azok természetének elrejtésére használt eszközöket használt, hasonló eredményeket mutatott: „az elrejtési kísérletek ellenére a legtöbbet […] igen gyorsan felfedezték […], a Jesse James cikkébe vitt igen csekély hibát 1, az Anna királynőről szóló cikk változtatását 2 percen belül javították”. 2 tesztet nem észleltek. A cikk kimutatta, hogy „a Wikipédia a legtöbb hibát perceken belül javítja, de ha nem fedezik fel az első napon belül, az esélyek […] csökkennek, mivel ekkor már nem a szerkesztésértékelés, hanem a cikk olvasása közbeni észrevételtől függ a hibajavítás”.

P. D. Magnus egy 2007 végén írt tanulmányban rendszerszintű pontatlanságokat írt filozófusok életéről szóló Wikipédia-szócikkekbe. Az adatok értelmezésétől függően a pontatlanságok harmadát vagy felét javították 48 órán belül. 15 évvel később a Wikipédia és annak közönségének jelentős változására hivatkozva megismételte a kísérletet, ekkor 48 óra után 12 hibát javítottak a 33-ból.

Egy vandalizált oldalak nézettségét mérő 2007-es tanulmány szerint: „A károk 42%-át szinte azonnal kijavítják, vagyis azelőtt, hogy bárkit összezavarna, támadna vagy félrevezetne. Mégis több százmillió ember tekint meg vandalizált oldalakat”.

Loc Vu-Quoc, a Floridai Egyetem mechanikai és légtérmérnök-professzora 2008-ban leírta: „néha a hibák évekig fennmaradhatnak javítatlanul, mivel az azokat javítani képes szakértők tudományterületükhöz kötődő Wikipédia-szócikkeket ritkán olvasnak”.

2015-ben Herbert et al. kimutatták 5, Németországban, Ausztriában és Norvégiában működő orvosi egyetem hallgatóinak küldött kérdőívekkel, hogy a Wikipédiát gyakran az alapos tudással és a szakirodalommal mérik össze. Bár 97%-uk talált hibát, csak 20% javította azt.

Avieson 2022-ben az Wikipédia „infodémia” elleni sikerét magyarázó cikket írt. Átláthatóságát, egymást segítő gyakorlatait és szerkesztői rendszerét a hitelességről alkotott képet megváltoztatónak nevezte: Clay Shirky 2009-es művét idézte, mely szerint „a Britannica előtt a legtöbb enciklopédia hitelességét szerzőitől szerezte. A Britannica a hitelességet a márkára helyezte, és mint megbízható intézményes tudásbázis jelent meg”. A Wikipédiát további váltásként írta le, melyben az olvasók a folyamatokban bízhatnak meg. Mint Shirky írta: „amennyiben látod, hogy működik a Wikipédia, és hogy az eredmények elfogadhatók, megbízhatsz benne”: a Wikipédia nagyrészt „egyirányú utca”: míg a közösségi oldalak a Wikipédiát használják tényellenőrzésre, a Wikipédia csak ritkán hivatkozik rájuk, és olvasóit nem irányítja algoritmus más tartalmakra, és nem ad nekik hirdetéseket vagy szenzációhajhász cikkeket. míg a közösségi oldalak

Torzítási hajlam

A Wikipédia gyakori kritikái közé tartozik a torzítási hajlam. A Wikipédia sajtómegjelenései Benjakob és Harrison Wikipedia @ 20 című könyvben megjelent fejezete szerint 2011–2018 közt a különböző torzításokról szóltak: például a Wikipédiát sokkal kevesebb nő szerkeszti, és sokkal kevesebb nőnek van életrajza rajta, emellett például jelentős földrajzi torzításokat („fehér folt”) is kimutattak, melyek enyhítésére szerkesztőmaratonokat is rendeztek, melyekről több hírlap is beszámolt.

Egyéni torzítás és WikiScanner

2007 augusztusában jelent meg a Kaliforniai Műszaki Egyetemen Virgil Griffith által fejlesztett WikiScanner, melynek célja az anonim szerkesztések kiterjedt címadatbázisnak való megfeleltetése. Különböző szervezetek – például a Központi Hírszerző Ügynökség, a Demokrata Kongresszusi Kampánybizottság, a Diebold és az ausztrál kormány – IP-címeiről történő, gyakran véleményes vagy kérdéses Wikipédia-szerkesztésekről jelentek meg hírek. A BBC a Wikimédia szóvivőjét idézte, aki dicsérte az eszközt: „Nagyra értékeljük az átláthatóságot, és az ellenőrző ezt új szintre emeli. A Wikipedia Scanner megakadályozhat egy szervezetet vagy egyes embereket olyan cikkek szerkesztésétől, melyeket nem érdemes szerkeszteniük”.

A WikiScanner történetéről a The Independent is, mely arról számolt be, hogy sok, rejtett érdekeltségű „cenzori beavatkozást” fedeztek fel számos Wikipédia-cikken:

[A Wikipédiát] a tudás demokratizációjában jelentett áttörésként dicsérték. De az online enciklopédiát azóta olyan erők vették át, akik szerint jobb, ha bizonyos dolgok ismeretlenül maradnak… Egy szerkesztői változásokat figyelő oldal több ezer önérdekű szerkesztést talált és követett vissza eredeti forrásukig. Kiderült, hogy nagy bosszúság a politikai torzítás doktorai és céges revizionisták seregeinek, akik azt hitték, cenzori beavatkozásukat figyelmen kívül hagyják.

Nem mindenki dicsérte a WikiScannert a Wikipédia sikereként. Oliver Kamm a The Timesban például így érvelt:

A WikiScanner fontos fejlesztés a szellemi életbe való veszélyes beavatkozás felszámolásában. A web kritikusai a közeget amatőrök szektájaként írják le. A Wikipédia ennél is rosszabb: a rejtett lobbi tartománya. A legjobb kívül maradni és a kifogásain gúnyolódni.

A WikiScanner csak a kijelentkezett szerkesztők összeférhetetlenségeit vizsgálja. A fiókkal rendelkező szerkesztők összeférhetetlenségét nem észleli, mivel azok a szerkesztések mindenkinek anonimak „néhány kiváltságos Wikipédia-adminisztrátor kivételével” mindenkinek anonimak.

Lefedettség

A Wikipédiát gyakran éri rendszeres torzításra hivatkozó kritika, mely miatt természete – szükségszerű szándék nélkül – előítélet-terjesztéshez vezet. Bár sok újságcikk a Wikipédia-szócikkek kis, sokszor triviális, ténybeli hibáira összpontosított, vannak kérdések növekvő befolyása és több szinten is történő kutatási célú használatának szándéktalan hatásairól. A londoni Times Higher Education egy cikkében Martin Cohen, filozófus a Wikipédiát „minden előítéletével és készítői nemtudásával monopóliummá vált” eszközként írta le, melyről azt tartja, „fiatal sofőrök” írják. Cohen érvelése viszont súlyos következtetést von le e körülményekben: „A felhasznált források ellenőrzése a világ megértési módjának ellenőrzése. A Wikipédia jóindulatú, akár triviális arcot is mutathat, de ez alatt rosszabb, kevésbé jól látható veszély van a gondolatszabadságra”. E szabadságot az ássa alá, amit a Wikipédián fontosnak tartottnak lát: „nem a források, hanem a »közösségi támogatás«”.

A kritikusok kiemelik azt is, hogy gyakran a témák lefedettsége nem arányos fontosságukkal. Például Stephen Colbert egyszer gúnyosan dicsérte a Wikipédiát, mert „hosszabb cikke volt a fénykardokról, mint a nyomdagépről”. A The Guardian egy interjújában Dale Hoiberg, az Encyclopædia Britannica főszerkesztője megjegyezte:

Az emberek arról írnak, ami érdekli őket, és sok témáról nem írnak; és a friss eseményekről részletesen beszámolnak. Korábban a Frances hurrikán cikke több mint 5-ször olyan hosszú volt, mint a kínai művészeté, és a Coronation Streeté kétszer olyan hosszú volt, mint Tony Blairé.

E kritikus megközelítést „wikisóhajnak” nevezték, e fogalmat Jon Hendren hozta létre a Something Awfulon. A játékban 2 (jellemzően hasonló nevű) szócikket hasonlítanak össze: egy elismert komoly vagy klasszikus és egy népszerű vagy modern témáról szólót. A széles megtartási kritériumok védői szerint az enciklopédia népszerű kultúráról szóló cikkeinek terjedelme nem jelent terjedelmi korlátot a komolyabb témákról. Ivor Tossell erről ezt írta:

Hogy a Wikipédia tele van haszontalan információkkal (és egyébként tudtad, hogy a vitáról szóló szócikk rövidebb, mint a Battlestar Galactica 1978-as és 2003-as változatait összehasonlító?), nem érv ellene: mivel szinte a végtelenségig tud nőni, a buta cikkek nem veszik el a helyet a komolyaktól.

A Wikipédiát kritizálták az önkéntes mivoltából fakadó komprehenzivitási hiányai és a közreműködők rendszerszintű torzításainak tükrözése miatt is. A Wikipédia társalapítója, Larry Sanger 2004-ben kijelentette: „ha nagyon specializált (a legtöbb közreműködő érdeklődési körén kívüli) témákról van szó, a projekt hihetősége igen egyenlőtlen”. 16 évvel később, 2020 májusában ezt részletezte, amikor összehasonlította 2 amerikai elnök – a negatívnak tartott Donald Trumpról és a pozitívnak tartott Barack Obamáról – szócikkét a róluk szóló információk hangnemre gyakorolt hatása alapján.

A GamesRadar egy szerkesztői véleményében Charlie Barrat a Wikipédia videójátékokkal kapcsolatos témáiról szóló tartalmait a valóságban jelentősebb témákkal, például Istennel, a második világháborúval és korábbi amerikai elnökökkel hasonlította össze. A Wikipédiát dicsérték szócikkei aktuális események utáni gyors frissíthetősége és létrehozhatósága miatt. Szerkesztői kiemelik, hogy a Wikipédia mint weboldal több témáról tud tartalmazni szócikkeket, mint a nyomtatott enciklopédiák.

Egy 2011-es tanulmányban a lengyel és angol Wikipédiák híres emberekről szóló szócikkeiben kulturális torzítást mutattak ki. Ilyeneket találtak az Amerikai Egyesült Államok és Lengyelország kultúrájához kapcsolódó cikkekben egyaránt a megfelelő nyelvű Wikipédiákon, és mindkettőn Amerikai Egyesült Államok- és angolnyelv-párti torzítást mutattak ki.

A szócikkek témáinak nevezetessége

Sok kritika ír a Wikipédia nevezetességi útmutatójáról, melyet annak megállapítására használnak, hogy egy téma önálló cikket érdemel-e, és annak alkalmazásáról. 2018 májusában egy szerkesztő egy Donna Stricklandről szóló cikkjelöltet elutasított, mielőtt novemberben megkapta a fizikai Nobel-díjat, mivel nem volt megadva független forrás, mely igazolhatta volna, hogy Strickland nevezetes a Wikipédia alapján. Újságírók szerint ez a tudományban sikeres nők hátrányos megkülönböztetése a férfiakhoz képest.

A Wikipédián lévő dokumentált nemi egyenlőtlenségek következménye egy, a Wikipédián szócikkel rendelkező nők számát növelő mozgalom, a Women in Red. Egy Seeking Disambiguation című cikkben Annalisa Merelli Catalina Cruzzal, egy queensi jelölttel készített interjút a 2018-as választáskor, akinek a neve egy pornószínészével egyezett meg. Merelli interjút készített a Wikipédia-szerkesztővel, aki a jelölt szócikkét létrehozta (melyet töröltek, majd a választás megnyerése után helyreállítottak). A törlésre javasolt lapok eljárását is leírta, és más jelöltekről is beszélt, akiknek volt az angol Wikipédián életrajzuk, bár sose voltak hivatalban.

Nicholson Baker, regényíró, a törléspártiság kritikusa szerint „sok ellentét van a Wikipédián a nevezetesség jelentéséről: senki nem válogatja ki”.

Timothy Noah, újságíró az Evicted from Wikipedia című cikkben a Wikipédia nevezetességi szabályait a 2001. szeptember 11-e előtti bevándorlási szabályokhoz hasonlította szigoruk, ugyanakkor változó mértékű betartásuk miatt. Ugyanitt megemlíti, hogy a Pulitzer-díjas Stacy Schiff nem volt nevezetes a Wikipédiához az Essjay-vitáról szóló Know it All című cikk előtt.

Egy 2014-es tanulmány nem talált kapcsolatot egy akadémikusról szóló Wikipédia-oldal jellemzői és az akadémikus idézettséggel összefüggő nevezetessége közt. A vizsgált Wikipédia-oldalak mérőszámai közé tartoztak a hossz, a más szócikkek felőli linkek száma és a rajta végzett szerkesztések száma. Ugyane tanulmány szerint a Wikipédia nem szól az ISI sokszor idézett kutatóiról megfelelő mértékben.

2020-ban a Wikipédiát a Theresa Greenfieldről, a 2020-as iowai szenátusi választás egyik jelöltjéről szóló szócikk cikkjelöltségi eljárásának elhagyásáig és a cikk közléséig eltelt idő miatt is kritizálták. Különösen a nevezetességi kritériumokra tértek ki a kritikák, a The Washington Post ezt írta erről: „Greenfield egyedülállóan bonyolult eset a Wikipédiának, mivel nincs meg a legtöbb fontos politikai hivatalért induló jelöltre jellemző háttér (például korábbi kormánytapasztalat vagy üzleti eredmények). Még ha a Wikipédia szerkesztői el is tudták ismerni eredményeit, nagyon sokáig tartott a nevezetesség hivatalos kritériumainak teljesítése”. Jimmy Wales is kritikát fogalmazott meg erről vitalapján.

Politikai torzítás

A Wikipédia társalapítója, Jimmy Wales 2006-ban leírta: „A Wikipédia közössége igen sokszínű, a liberálistól a konzervatívig és a libertariánusig és tovább terjed. Ha az átlagok számítanának, és a wiki természete (nincs szavazás) miatt szinte biztos, hogy nem, azt mondanám, a Wikipédia közössége kissé liberálisabb, mint az amerikai népesség, mivel az angolul beszélők nemzetközi közössége kissé liberálisabb az amerikai népességnél. Azonban nincs ezt alátámasztó adat vagy felmérés”.

Számos politikailag konzervatív újságíró szerint a Wikipédia liberálisan torzít témái lefedettsége terén. Andrew Schlafly a Conservapediát azért hozta létre 2007-ben, mert a Wikipédiát egyre keresztény- és amerikaiellenesebbnek tartotta, mert gyakran használ brit írásmódot, és olyan témákról is szól, mint a kreacionizmus és a kereszténység hatása a reneszánszra. 2007-ben egy The Christian Post-cikk kritizálta a Wikipédia intelligens tervezésről szóló cikkeit, azt állítva, hogy torzít, és hipokrita. Lawrence Solomon a National Review-ban írt arról, hogy a globális felmelegedésről, az intelligens tervezésről és a Roe kontra Wade perről szóló cikkek liberális irányban torzítanak. A konzervatív Human Events hetilap egy 2010. szeptemberi számában Rowan Scarborough a Wikipédia amerikai félidős választásban jelentős politikusokról szóló cikkeit a rendszerszintű liberális torzítás bizonyítékának tartotta. Összehasonlította alaszkai, delaware-i és nevadai liberális és konzervatív politikusok életrajzait, és kiemelte a Teadélután-mozgalom által támogatott jelöltekről szóló negatív információk mennyiségét. Említette Lawrence Solomon kritikáit is, és a Conservapediáról szóló Wikipédia-cikk teljes bevezetőjét idézi a torzítás bizonyítékaként. Jonathan Sidener, a The San Diego Union-Tribune elemzője elmondta: „a vandalizmus és az öncélú félretájékoztatás gyakoriak, különösen politikai cikkekben”. Egy 2015-ös tanulmány szerint az amerikai szenátorokról gyakrabban törölnek negatív, mint pozitív tényeket, de a politikai kapcsolatok terén nem találtak jelentős különbséget.

A George Floyd-tüntetések közepette több vita is kialakult a származási igazságosság terén a Wikipédián. A Wikipédia közössége a weboldal Black Lives Matter terén való ideiglenes lekapcsolása ellen szavazott, mert a Wikipédia semleges nézőpontért kapott hírnevét veszélyeztethette volna. Ez vezetett továbbá a Black Lives Matter-műhely létrehozásához az AfroCROWD Juneteenth rendezvénye alapján, melynek célja a szabadságjogi mozgalmakhoz kötődő témák lefedettségének javítása; a műhelyet „nem semleges érvelés”-ként törlésre jelölték. A Wikipédiában a semlegesség konszenzussal elért folyamat. Jackie Koerner, társadalomtudós a semlegesség szó problémáiról írt és arról, hogy a kiegyensúlyozottság szerinte jobb, mert a Wikipédia célja a tudásegyenlőség.

A japán Wikipédiát több történész vádolta jobboldali történelmi revizionizmussal, különösen a második világháborúban és a gyarmatosításban játszott szerepéhez kapcsolódó cikkekben. The issue has been the subject of research supported by the Wikimedia Foundation.

Megbízhatóság más környezetekben

Bár nem elsődleges forrás, a Wikipédiát néhány jogi esetben bizonyítékként használták fel. 2007 januárjában a The New York Times arról számolt be, hogy az amerikai bíróságok a Wikipédia forráskénti felhasználását változatosan ítélik meg: több mint 100 ítélet alapult az enciklopédián, köztük többek közt adóügyi, narkotikumokhoz kapcsolódó és polgári kérdéseket érintő, például személyi sérülésekkel kapcsolatos vagy anyasági perekben.

2012 áprilisában a The Wall Street Journal arról számolt be, hogy az e hír óta eltelt 5 évben az országos fellebbviteli bíróságok mintegy 95-ször hivatkoztak a Wikipédiára. E hírben szó esik arról is, hogy a Negyedik Körzet Fellebbviteli Bírósága a vádakat ejtette egy kakasviadal miatti perben, mert egy bíró a Wikipédiát használta forrásként, a döntésben leírva a Wikipédia megbízhatósága terén felmerülő kételyeket.

Egy nevezetes esetben, a Formula–1 autóverseny védjegyéről szóló döntésben az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatala a Wikipédia megbízhatóságát és hasznosságát is megbízható bizonyítékként fogadta el.

A Wikipédia alkalmanként szenvedett a rá jellemző önérdekű szerkesztéstől, mely potenciálisan rágalmazó állításokhoz vezetett. Azonban nem láthatom, miért kevésbé valószínű, hogy igazat állítson, mint ami könyvben vagy a hírszerző szervezetek weboldalain jelenik meg. [A Formula–1 ügyvédje] nem vitatta Wikipédián szereplő bizonyítékot[, melyet a felperes mutatott be]. Így azt tartom, hogy a Wikipédián lévő bizonyíték hitelesnek tartható.” A jogi eset jelentősen megváltozott a 2006-ban a Wikipédián mutatott bizonyíték révén a Formula–1 fogalom használata és értelmezése terén.

Az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Panaszbírósága 2008-ban kimondta, hogy „a Wikipédia nem megbízható információforrás”. és hogy „…[a Wikipédia] szócikkei nem – legalábbis nem teljesen – felelnek meg e megbízhatósági kötelezettségnek […] A Wikipédia elemzése átfogó és céljaink szempontjából zavaró nyilatkozatsorozatot mutat…”. Ilyen nyilatkozatok például azok, melyek szerint a Wikipédia nem tudja biztosítja cikkei tartalmának hitelességét, és nincs formálisan lektorálva.

A Wikipédia megbízhatóságáról szóló ezen állítások további okai közé tartoznak a cikkek stabilitása (amelyekben a szerkesztés miatt az új olvasók az eredetileg idézettől eltérő információkat találhatnak) és Stephen Gillers, a New York Egyetem Jogi Iskolájának professzora szerint „a legfontosabb tény a nyilvános elfogadottság”, ezért „egy bírónak nem érdemes a Wikipédiát használnia, ha a nyilvánosság nem áll készen annak hitelességének elfogadására”.

A Wikipédia több aktuális hírek közt megjelent eseményről – például a 2007-es virginiai egyetemi lőfegyveres támadásról – szóló információ jelentős forrásává vált: a The New York Times a Wikimédia adataira hivatkozva az esemény után 2 nappal a róla szóló cikk 750 000 olvasójáról számolt be:

Még az egyetem székhelye, a virginiai Blacksburg mellett megjelenő The Roanoke Times is megjegyezte csütörtökön, hogy a Wikipédia „az eseményről szolgáló részletes információk központjává vált”.

A The Washington Post a 2008-as elnökválasztás jelöltjei életrajzai összehasonlítása révén azt írta, hogy az alkalmanként rövid ideig előforduló vandalizmus ellenére „nehezen található naprakészebb, részletesebb, átfogóbb cikk Obamáról a Wikipédiáénál. Pénteki [2007. szeptember 14.] adatok szerint Obama cikke – mely több mint 22 oldalas, és 15, személyes és szakmai életét bemutató szakaszból áll – 167 forrásból álló irodalomjegyzéket tartalmazott”.

Általános vélemények

Több elemző egy középutat határozott meg, állítva, hogy a projekt sok értékes tudást tartalmaz, és valamennyire megbízható, még ha ennek mértéke nincs is teljesen meghatározva. E nézet támogatói közé tartozik például Danah Boyd, aki 2005-ben a Wikipédiát mint tudományos forrást vizsgálta, következtetése szerint „sosem lesz enciklopédia, de mindenre kiterjedő tudást fog tartalmazni, mely különböző célokra igen értékes lesz”, és Bill Thompson, aki arról írt, hogy sokat használja a Wikipédiát, és jó kezdőpontnak tartja komoly kutatásokhoz, de sose fogadná el az ott olvasottakat ellenőrzés nélkül”.

Az Information Today 2006. márciusi cikke hasonló témával zár:

A valóság az, hogy az emberek és termékeik kaotikusak, akár felülről, akár alulról szerveződnek. Majdnem minden forrásban van hiba… Sok ismeretterjesztő könyv rémesen van összeállítva… A szerző véleménye szerint a Wikipédia kritikái jelentősen túl lettek fújva, de van bennük valami jó: az emberek tudatosabbak annak veszélyeiben, ha minden információt hitelesnek tartanak. Megtanulták, hogy nem elég 1 forráshoz fordulni.

Dan Gillmor, szilíciumvölgyi elemző és szerző 2004 októberében megjegyezte: nem gondolja, hogy bárki szerint is teljesen leváltja a Wikipédia a hagyományos enciklopédiákat, de az általa ismert témákban oly pontosnak találta, mint más forrásokat.

Larry Sanger 2001-ben a Kuro5hinen kiemelte: „elegendő szemmel minden [tartalmi] hiba sekély”, Linus törvényének átiratával.

Ugyanígy Joi Ito a Wikipédia szerepéről ezt írta: „bár területtől kissé függ, a kérdés az, hogy valami akkor valószínűbb, hogy igaz, ha olyan forrásból származik, melynek rezüméje jelentőséget sugall, vagy ha olyanból, melyet több százezren tekintettek meg (akik képesek hozzászólni), és túlélte”.

Egy, a Physics Today szerkesztőjének, Gregg Jaegernek, a Bostoni Egyetem docensének szóló levél a Wikipédiát mint a tudományos információkkal kapcsolatos „anarchia és torzítások” potenciális szülőhelyét írta le.

A Wikipédiát forrásként használók vagy ajánlók közé tartoznak például Roger Ebert filmkritikus, Rosie O'Donnell, Robert L. Park, a Marylandi Egyetem fizikusa, Ted Goertzel, a Rutgers Egyetem szociológiaprofesszora és James Randi, tudományos elemző, a tudományos szkepticizmus támogatója Wikipédia-hivatkozásokat forrásként közlő cikkekkel rendelkező periodikák például a Skeptic és a Skeptical Inquirer. A Stossel 2013. januári adásában John Stossel a wikipédia társalapítójával, Jimmy Walesszel készített interjút, és a Wikipédia modelljének sikeréről beszélgettek a Britannicával összehasonlításban, amely során Stossel megjegyezte, hogy Wikipédia-cikke csak 1 hibát tartalmazott.

Jean Goodwin a Wikipédia megbízhatóságának lehetséges okairól írt. Szerinte bár az olvasók az adott cikk íróinak tényleges szakértelmét nem vizsgálják, vizsgálhatják a wikipédisták szenvedélyét, és a bizalom okát meghatározhatják.

Dariusz Jemielniak, a Wikimédia Alapítvány igazgatósági tagja 2019-ben javasolta, hogy a Wikipédiát 18. születésnapja közeledtével „az akadémikusoknak is el kell kezdeniük felnőttként kezelni”.

Nevezetes események

Hamis életrajzi információ

Hosszú ideig is fennmaradhatnak pontatlan információk a Wikipédián ellenőrzésük előtt. Ennek legjobb példái élő személyek életrajzaiban jelentkeztek. A Seigenthaler-eset bemutatta, hogy egy életrajz alanyának alkalmanként ki kell javítania szembeötlően hamis állításokat is saját életéről. 2005 májusában John Seigenthaler Sr. életrajzi cikkét úgy szerkesztette egy felhasználó, hogy több hamis és rágalmazó állítás került abba. A hamis állítások 2005 májusa és szeptembere közt észrevétlenek maradtak, amikor is Victor S. Johnson, Jr., Seigenthaler barátja felfedezte őket. A Wikipédia tartalmát gyakran tükrözik olyan oldalak, mint az Answers.com, így a pontatlan információk fennmaradhatnak a pontosak közt számos internetes forráson keresztül. Ez a hitelesség látszatát keltheti ottani jelenlétük miatt: „Ezután [Seigenthaler] fia felfedezte, hogy apja hamisított életrajza két másik oldalon, a Reference.com-on és az Answers.com-on is megjelent, melyek közvetlenül a Wikipédiáról szerezték az információkat. Ott voltak 4 hónapig, mielőtt Seigenthaler észrevette, és a Wikipédia bejegyzését megbízhatóbb információkra cserélte. A hamis állítások további 3 hétig maradtak fenn a tükrözéseken.”

Seth Finkelstein egy, a The Guardianben megjelent cikkben számolt be életrajza Wikipédiáról való eltávolítási kísérleteiről annak rágalmazásnak való kitettsége miatt: „A Wikipédia rövid életrajzot közöl rólam, mely 2004 februárjában jelent meg, és elsősorban az internetes szabadságjogok terén tett sikereimről szól. Miután felfedeztem 2006 májusában, hogy márciusban vandalizálta valaki, talán egy régi ellenfél, és hogy e támadás később más oldalakra is átterjedt, melyek (jogszerűen) újraközlik azt a tartalmat, a cikk léte számomra inkább tűnt károsnak, mint hasznosnak”. Hozzátette: „Azok számára, akik nem nagyon híresek, a Wikipédia-életrajzok »vonzó veszélyforrást« jelentenek. Minden trollnak, vandálnak és bírálónak azt üzeni: »Itt egy szócikk egy személyről, ahol teljesen büntetlenül írhatsz bármilyen rágalmat, hírnévrontást, vagy eltussolhatsz bármit. Az nem egy marginális megjegyzés lesz, melynek társadalmi helyzete egy következmény nélküli szónoki beszédéhez hasonló lesz, hanem kiemelkedik a személyről szóló információk közül, az enciklopédia intézményessége pedig hírnévmosását eredményezi«”.

Ugyanitt Finkelstein leírja, miért nevezte életrajzát „nem elég nevezetesnek” annak eltávolítása végett. Ír egy hasonló történetről, melyben Angela Beesley, a Wikipédiát üzemeltető alapítvány korábbi jelentős tagja volt érintett. Taner Akçamot, a Minnesotai Egyetem török történelemprofesszorát a Montreali Repülőtéren fogságban tartották, mivel cikkét török nacionalisták 2007-ben vandalizálták. Bár e hibát megoldották, az Amerikai Egyesült Államokban 2 nappal később ugyanezért tartóztatták le.

2007. március 2-án az MSNBC beszámolt arról, hogy Hillary Clintont életrajzában 20 hónapig tévesen említették 1969-ben végzett évfolyama legjobb tanulójaként a Wellesley College-en (valójában nem ő volt a legjobb, bár diplomaszerzéskor felszólalt). A cikkben szerepelt hivatkozás a Wikipédia-szerkesztésre, ahol a hamis információ bekerült 2005. július 9-én. A beszámoló után a hamis információt ugyanazon a napon törölték.

A hoaxterjesztési kísérletek nem korlátozódnak meglévő Wikipédia-cikkek szerkesztésére. 2005 októberében Alan Mcilwraith, egykori call centerbeli dolgozó Wikipédia-szócikket hozott létre, melyben magát sokszorosan kitüntetett háborús hősnek állította be. A cikket hamar megbízhatatlanként azonosították, azonban Mcilwraith számos alapítványt és médiaszervezetet meggyőzött, hogy ő az, aminek beállította: „A 28 éves, aki magát Sir Alan McIlwraith, KBE, DSO, MC kapitánynak nevezi, legalább egy adománygyűjtő eseményen hírességekkel találkozott. De [2006. április 10-én] éjjel a sereg szóvivője elmondta: »Megerősíthetem, hogy ez hazugság. Sose volt tiszt, katona vagy kadét«”.

2010 májusában Ségolène Royal, francia politikus nyilvánosan tisztelgett Léon-Robert de l'Astran, 18. századi természettudós, humanista, egy rabszolga-kereskedő rabszolga-kereskedelmet ellenző fia előtt. A Sud-Ouest 1 hónappal később kimutatta, hogy de l'Astran sose létezett – csak a francia Wikipédia egy szócikkében. Jean-Louis Mahé, történész felfedezte, hogy de l'Astran kitalált személy volt, miután egy Royal által tisztelt hallgató magáról kérdezte Mahét. Mahé kimutatta, hogy de l'Astran archívumok alapján se létezett, és a hoaxot a La Rochelle-i Rotary Clubig vezette vissza. A 2007 januárjában klubtagok által létrehozott cikk így 3 évig fennmaradt forráshivatkozás nélkül a hoax felfedezéséig. A Sud-Ouest felfedezése után – melyet más francia újságok is közöltek – egy adminisztrátor, DonCamillo azonnal törölte a cikket.

Előfordult, hogy felhasználók szándékosan helyeztek el hamis információt a rendszer tesztelése és annak feltételezett megbízhatatlanságának bemutatása végett. Gene Weingarten, újságíró ilyen tesztet végzett 2007-ben hamis információk anonim elhelyezésével saját életrajzába. E hamisításokat 27 órával később távolította el egy Wikipédia-szerkesztő, aki rendszeresen figyelte a cikk változásait. Stephen Colbert, műsorvezető e hátrányát emelte ki, azt wikivalóságnak nevezve.

A „Wikipédia általi halál” az a jelenség, amikor egy személyt tévesen halottnak nyilvánítanak vandalizmus miatt. Például Paul Reiser komédiás, Vernon Kay brit műsorvezető, Bertrand Meyer francia professzor, és Robert Byrd virginiai szenátor – aki 2010. június 28-án hunyt el – szócikkeiben is történt ilyen vandalizmus.

Egyéb hamis információk

2007 júniusában egy anonim Wikipédia-szerkesztő Chris Benoit kettős gyilkosságában érintett lett egy ellenőrizetlen információ miatt, melyet az angol Wikipédia Chris Benoitról szóló cikkéhez adott. Ez az információ Benoit felesége haláláról 14 órával azelőtt került be, hogy Benoit-t és családját a rendőrség megtalálta. A nyomozók a felelős számítógépét elvitték, de ő azt állította, hogy nem volt érintett ebben, és nem vádolt senkit. Az IP-címről, melyről a szerkesztés történt, korábban a Wikipédián vandálkodtak. A szerkesztő a Wikihíreken kért bocsánatot: „Nem fogok többé vandálkodni a Wikipédián vagy hamis információt közölni. Nem közlök semmit ismét, hacsak nem tiszta tény…”.

2008. augusztus 29-én az Európa-liga első körös sorsolása után nem sokkal az AC Omonia labdarúgócsapat cikkéhez hozzáadták – feltehetően a B3ta használói – szurkolótábora kitalált becenevét. 2008. szeptember 18-án a Daily Mirror egyik újságírója, David Anderson ezt az Omonia–Manchester City meccs felvezetőjében idézte, és ez a Mirror internetes és nyomtatott változataiban egyaránt megjelent, és a szeptember 19-i számban is szerepelt.

2009 májusában Shane Fitzgerald, a Dublini Egyetem szociológia szakos hallgatója az akkor elhunyt Maurice Jarre-ról szóló cikkhez hamis idézetet adott. Fitzgerald célja a hírszerzők internettől mint információforrástól való függése veszélyeinek bemutatása volt. Bár Fitzgerald szerkesztéseit 3-szor törölték a cikkből forráshiány miatt, világszerte szerepelt az újságokban megjelent gyászjelentésekben. Fitzgerald szerint ha nem mondta volna el, az idézet történelmi tényszerű állításként szerepelt volna.

A 2010-es labdarúgó-világbajnokság után a FIFA elnökét, Sepp Blattert az Oliver Reginald Tambo Társaság Rendjével tüntették ki. Azonban a róla szóló cikk egy változata szerint: „Az OR Tambo Társaság Rendjének aranyfokozata – melyet Joseph Sepp Bellend Blatternek (1936–) adományoztak a labdarúgás terén végzett kivételes teljesítményéért és a labdarúgó-világbajnokság afrikai megrendezésének támogatásáért […]”, miután szócikkét vandalizálták.

Norman Wisdom 2010. októberi halálakor sok fontos újság számolt be a Wikipédián szerepelt téves állításról, miszerint ő volt a (There'll Be Bluebirds Over) The White Cliffs of Dover című második világháborús dal szövegének szerzője.

2012 októberében az Ázsiai Labdarúgó-szövetség hivatalos oldala az egyesült arab emírségekbeli labdarúgó-válogatott 2015-ös AFC Ázsia-bajnokságra való kvalifikációs céljáról közölt egy cikket, mely szerint a csapatot „homoki majmoknak” becézik. Ez a csapatról szóló Wikipédia-szócikken történt vandalizmus közvetett eredménye volt, és az AFC-nek bocsánatot kellett kérnie a rasszista gúnyként értelmezhető szószerkezetért.

A bicholimi konfliktusról szóló hoax képernyőképe, mely 2007-ben jó szócikk lett az angol Wikipédián

2012 decemberében az angol Wikipédia 2007 óta létezett Bicholim conflict című cikkét törölték. Ez egy 1640–1641 közti indiai háborúról szólt, mely teljesen fiktívnek bizonyult. A hoaxcikk néhány hónappal létrejötte után jószócikk-minősítést szerzett, mellyel a cikkek kevesebb mint 1%-a rendelkezik, és melyet 5 évig tartott meg.

2013 márciusában kiderült, hogy a Wikipédia és az IMDb egyaránt tartalmazott cikkeket egy Jurij Gadjukin nevű fiktív orosz filmrendezőről. Hamis információk jelentek meg mindkét oldalon egy készülő film promóciója részeként.

2014 májusában a The New Yorker beszámolt arról, hogy egy 17 éves tanuló a koati szócikkébe 2008-ban írt egy kitalált népi nevet: eszerint a koatikat nevezték „brazil földimalacnak” is. A rendszertanilag hamis információ, melyet saját viccként írtak be, 6 évig maradt fenn, ezalatt több száz weboldalba, sok újságba és még egyetemi kiadók által megjelentetett könyvekbe is bekerült. A Wikipédiáról csak a The New Yorker-cikk megjelenése után került ki, amelyben a tanuló elmagyarázta, hogy találta ki a viccet.

2015 márciusában az ausztrál őslakosok egy állítólagos istenségéről szóló Jar'Edo Wens című Wikipédia-cikk hoaxnak bizonyult. A cikk törlése előtt több mint 9 évig maradt fenn, ezzel ez volt az egyik leghosszabb életű ismert hoax a Wikipédia történetében. A cikk révén a kitalált istenről sok weboldal szólt, akárcsak az Atheism and the Case Against Christ című könyv.

2019 augusztusában, több mint 10 évvel azután, hogy cáfolták, a varsói koncentrációs táborról szóló szócikkből töröltek egy elvetett elméletet. A cikket először 2004 augusztusában hozta létre egy régi szerkesztő, aki tényként közölt egy marginális elméletet, hogy a táborban voltak gázkamrák, ahol mintegy 200 000 embert öltek meg. Miután a félretájékoztatást 15 évig tényként közölte, a médiaforrások „a Wikipédia leghosszabb életű hoaxaként” számoltak be róla.

2022 júniusában fedezték fel, hogy a kínai Wikipédia Csemao (折毛, Zhémáo) nevű szerkesztője több mint 200 szócikket hozott létre a kínai Wikipédián az orosz történelem kitalált középkori eseményeiről. A Csemao (Zhémáo)-hoaxokként elhíresült cikkek valós és kitalált eredményeket vegyesen tartalmaztak, egy „kasini ezüstbányán” és tveri és moszkvai hercegek politikai kapcsolatain alapuló alternatív történelmet létrehozva.

2022 augusztusában a Wikipédiát kritizáló Wikipediocracy egy hoaxkészítővel közölt interjút, aki 10 évvel korábban azt írta, hogy az elektromos kenyérpirító feltalálója Alan MacMasters. A félretájékoztatás az interneten, újságokban és könyvekben is megjelent, melyekre később a Wikipédia hivatkozott is.

2023-ban Jan Grabowski és Shira Klein a The Journal of Holocaust Researchben közöltek cikket, melyben „a holokauszttal kapcsolatos történelem rendszerszintű, szándékos torzítását” fedezték fel az angol Wikipédián. 25 Wikipédia-szócikk és 300 egyéb oldal (például vitalapok, üzenőfalak, wikitanácsi döntések) elemzése alapján feltételezték annak kimutatását, hogy tudta egy kis szerkesztőcsoport a lengyel–zsidó kapcsolatokról szőtt marginális narratívát igazolni lengyel nacionalista propaganda alapján és a bizonyítékokon alapuló történettudományi kutatásoktól igen távol. Az e lapokon történt feltételezett nacionalista szerkesztések közé tartoznak „kis hibáktól rejtett manipulációig és szemenszedett hazugságokig” terjedő tartalmak, melyekből példákat is írnak. Egy erre adott választ, mely szerint e cikk fő konklúziói félrevezetők vagy hamisak, 2025-ben közölt Piotr Konieczny a Holocaust Studiesban.

Összeférhetetlen szerkesztés a Wikipédián

Politikai érdekek és támogatás

Bár a Wikipédia irányelvei értelmében a cikkek nézőpontjának semlegesnek kell lennie, több kísérlet is történt azok szándékos torzítására. 2006 januárjában több Képviselőházi tag alkalmazottai is megkísérelték munkáltatóik életrajzának megtisztítását és politikai ellenfelük negatív színben való feltüntetését. A Martin Meehan 2000-ben lemondására tett kampányígéretére tett utalásokat törölték, továbbá negatív megjegyzéseket tettek 2 amerikai szenátor – Bill Frist és egy virginiai kongresszusi képviselő, Eric Cantor – életrajzaiba. Számos más változtatás is történt képviselőházi IP-címről. Egy interjúban Jimmy Wales megjegyezte: e szerkesztések „nem jók”.

2008. augusztus 31-én a The New York Times a Sarah Palin életrajzában történt változásokról írt cikket, miután John McCain alelnökjelöltje lett. A McCain kampányának bejelentése előtti 24 órában 30 szerkesztést – köztük több dicsérőt – végzett az e céllal létrehozott Young Trigg. Később beismerte, hogy McCain kampányán dolgozik, és hogy több Wikipédia fiókja volt.

Larry Delay és Pablo Bachelet leírták, hogy szerintük egyes, latin-amerikai történelemmel és csoportokkal (például a Sandinistákkal és Kubával) foglalkozó cikkek politikailag nem semlegesek, és marxista nézőpontból íródtak, mely a szocialista diktatúrákat pozitív színben állítja be más nézetekhez képest.

2007 novemberében támadó szerkesztéseket végeztek 2 dél-franciaországi politikus, Jean-Pierre Grand és Hélène Mandroux-Colas Wikipédián szereplő életrajzaiban. Előbbi a Nemzetgyűlés elnökét és Franciaország miniszterelnökét kérte fel a webhelyek és a hamis információkat károkozás végett elhelyezők jogi felelősségével kapcsolatos törvények szigorítása végett. Jean-Louis Masson ezután az igazságügy-minisztert kérte arra, hogy megmondja, hogy növelhető-e a szolgáltatóknak, weboldalaknak és a hitelrontó tartalmak szerzőinek büntetőjogi felelőssége, de a miniszter nem válaszolt a digitális gazdaságban lévő bizalomról szóló törvény (LCEN) értelmében.

2009-ben a Wikipédia a Szcientológia Egyházat eltiltotta a cikkek szerkesztéséről. A csoport tagjai a hozzá köthető cikkeket annak jobb színben való feltüntetése végett szerkesztették.

2010. augusztus 25-én a Toronto Star beszámolt arról, hogy a kanadai kormány 2 vizsgálatot rendelt el kormányzati alkalmazottakkal szemben, akik a Wikipédián kívánták kifejezni véleményüket az kormányzati szabályokkal és a politikai vitákkal kapcsolatban.

2010-ben az Al Jazeera Media Network egyik újságírója, Teymoor Nabili a Kurus-hengerről szóló cikk politikai célú szerkesztésének lehetőségéről írt, melyet „a vélemények állítólagos ütköztetése okozott a Wikipédia-ipart alkotó adathordozók és »független« szerkesztők homályos világában”. Feltételezte, hogy a 2009-es iráni elnökválasztás és az azt követő „Irán-ellenes tevékenységek” után a hengert pusztán agresszív betolakodó propagandaeszközének beállító kísérletek történtek. Az elemzést követő 2009–2010 közti szerkesztések szerinte „teljesen elvetették, hogy a henger – vagy Kürosz tettei – az emberi jogok vagy hasonló felvilágosult szándék melletti kiállást jelentenek”, szemben II. Kurus perzsa király hírnevével a babiloni nép körében, melyről az Ószövetség is ír.

Arab–izraeli konfliktus

2008 áprilisában a bostoni székhelyű Committee for Accuracy in Middle East Reporting in America (röviden CAMERA) e-mailben kampányt szervezett az olvasók Izraellel kapcsolatos feltételezett torzítások és inkonzisztenciák javítására való bátorítása végett. Egyes e-mailek kivonatai a Harper's Magazine 2008. júliusi számában megjelent Candid camera című cikkében is megjelentek.

A CAMERA szerint a kivonatok nem voltak reprezentatívak, és azt állította, hogy kampánya csupán „arra irányult, hogy az emberek az online enciklopédiát megismerjék és pontossága végett szerkesszék”. A CAMERA egyes védői szerint annak szerepét súlyosan félrereprezentálta versenytársa, az Electronic Intifada; ezenkívül egyes palesztin csoportok érdekérvényesítő csoportok rendszerszinten félrereprezentálnak dolgokat, és manipulálnak, de nem tiltották ki szerkesztőit az önkéntesek, sem a személyzet. 5, a kampányban résztvevő szerkesztőt a Wikipédia adminisztrátorai eltiltottak. David Saranga, izraeli diplomata a Wikipédiát Izraellel kapcsolatban alapvetően semleges nézőpontúnak tartotta. Miután szó esett arról, hogy az Izraelről szóló cikk az okkupáció szót 9-szer, míg a palesztin népről szóló a terror szót csak 1-szer említi, azt felelte: „Ez csak egy dolgot jelent: az izraelieknek aktívabbnak kell lenniük a Wikipédián. Felelősségre vonása helyett többet kell látogatniuk azt és megpróbálni megváltoztatniuk”.

Haviv Rettig Gur politikai elemző az Izraelről szóló elterjedt nézetek rendszeres torzítások terén való elemzésekor azzal érvelt, hogy mélyebb szerkezeti problémák okozzák a torzítást: az anonim szerkesztés kedvez neki, különösen ha az általa „palesztinpárti aktivistáknak” nevezettek szervezett kampányokat végeznek, mint ami feltehetően az arab–izraeli kérdéssel foglalkozó cikkekben történt, és bár a jelenlegi Wikipédia-irányelvek jóindulatúak, nem kezelik ezt hatékonyan.

2010. augusztus 3-án beszámoltak arról, hogy a Jesa Tanács az Izrael Selivel (jelentése: Izraelem) – a cionizmus internetes terjesztése mellett elkötelezett Izrael-párti aktivistacsoporttal – közösen jeruzsálemi műhelyben embereket szervezett a Wikipédia Izrael-párti módon történő szerkesztésére tanítása végett. Ebben mintegy 50-en vettek részt.

A projekt szervezőjével és későbbi izraeli parlamenti képviselővel, Ajelet Sakeddel az Arutz Sheva rádiócsatornája készített interjút. Kiemelte, hogy az információnak megbízhatónak és a Wikipédia szabályainak megfelelőnek kell lennie. Több példát is említett, például az „okkupáció” szó használatát a Wikipédia cikkeiben, valamint a Júdea és Szamária, illetve a zsidóság történelme és Izrael kapcsolatáról szóló cikkek szerkesztését.

Naftáli Benet, a Jesa Tanács vezetője is kifejezte, hogy nem akarják a Wikipédiát megváltoztatni vagy propagandagépezetté tenni, csupán a másik oldalt akarják megmutatni, mivel „vannak, akik az izraelieket önző, gonosz embereknek tartja, akik mindig csak az araboknak akarnak rosszat tenni”. Egy másik interjúban kijelentette: a cél nem a Wikipédia jobboldalivá tétele, hanem a nézőpontjuk ottani szereplése.

A kurzus egyik résztvevője elmagyarázta, hogy az nem „cionista összeesküvés a Wikipédia feletti hatalomátvételre”, hanem kísérlet az enciklopédia vitatott kérdéseiről szóló információk kiegyensúlyozására.

E műhely célja számos Izrael-párti tanítása volt arra, hogy szerkeszthetik a Wikipédiát úgy, hogy többen mutathassák be az izraeli oldalt, hogy a tartalom kiegyensúlyozottabb legyen. A Wikipédiának tisztességes és kiegyensúlyozott forrásnak kell lennie, és ennek módja, hogy minél több régióból származó emberek szerkesszenek.

Ezután Abdul Nasszer An-Nadzsar, a Palesztin Újságírók Szervezetének vezetője elmondta: a palesztin nézőpontot képviselő válaszcsoport felállítását tervezik, mivel „a következő regionális háború médiaháború lesz”.

2011-ben a Wikipédia alapítója, Jimmy Wales kijelentette az Izrael Seli által szervezett kurzusról, hogy „egyáltalán nem láttunk ebből fakadó hatást. Nem gondoltam rá soha – a sajtóban szerepelt, de sose láttuk hatását”.

Szerkesztés anyagi juttatásért

A Salon egy 2012. októberi cikkében a Wikipédia társalapítója, Jimmy Wales kiemelte, hogy a Wikipédia közösségének több régi tagjához hasonlóan ellenzi a Wikipédia fizetett szerkesztését. Azonban több szervezet fizet alkalmazottakat e célból, például egy írónő, Soraya Field Fiorio kijelentette, hogy írók és zenészek Wikipédia-cikkeit 30 dolláros órabérért szerkesztette. Szerinte ügyfelei a cikkek tartalmát a sajtóközleményekhez hasonlóan irányítják, melyek a nyilvános elérhetőségi stratégiák részei. 2007 januárjában Rick Jelliffe a CBS és az IDG News Service által közölt történetben kijelentette, hogy a Microsoft pénzt ajánlott fel a későbbi szerkesztési tevékenységért az OOXML cikkén. A Microsoft szóvivője, akit a CBS idézett, kijelentette, hogy „a Microsoft és az író, Rick Jelliffe nem határoztak meg árat, és nem történt tranzakció, de elfogadták, hogy a cég nem értékeli az írást annak elküldése előtt”.

Egy, a BBC által közölt történetben Jeffrey Merkey azt állította, hogy pénzért neki kedvezően szerkesztették Wikipédia-szócikkét. Jay Walsh, a Wikipédia szóvivője e vádakat a Daily Telegraphnek adott interjúban tagadta a vádakat.

Egy, az InformationWeek által leírt történetben Eric Goldman, a kaliforniai Santa Clara-i Egyetem jogi professzora azzal érvelt, hogy „végső soron a piaci szereplők szkripteket hoznak létre a Wikipédia-oldalak szerkesztésére és automatikus támadások indítására a Wikipédia ellen”, így azt a szerkesztők támadók elleni intézkedési képességein túlmenően tudják rontani, különösen egy ördögi kör miatt, ahol az e támadásokra való válaszolási kényszer a jelentős szerkesztőket elvonja, növelve a nyomást afennmaradókon.

A Wikipédia irányelvkészítőinek konfliktusai

2008 februárjában a brit The Register technológiai hír- és véleményoldal közölte, hogy egy magas szintű Wikipédia-adminisztrátor olyan témában szerkesztett, ahol összeférhetetlensége volt, hogy a kritikát minimalizálja, és megváltoztatta a személyes életrajzokról és az összeférhetetlenségről szóló irányelveket, hogy a szerkesztéseinek kedvezzen.

A Wikipédia semlegességével kapcsolatos legsúlyosabb kritika is a The Registerben jelent meg, melyet azonban a projekt alapítói kritizálhattak. A The Register így írt erről: „Összefoglalva: a Wikipédia szekta. Legalábbis a belső köre szekta. Nem mi vagyunk az elsők, akik ezt figyelték meg. Belül egymás hitét erősítik meg, ők mozgatják a szálakat. Elvetik a tényeket. Támadják a támadót. A Jossi Fresco-történetünk után Fresco nem cáfolta híradásunkat. Egyszerűen »sárga újságírással« vádolt minket. Az Overstock.com-cikkünk után Wales minket szemétnek nevezett”.

Charles Arthur a The Guardianben a Wikipédiáról és sok más online közösségről szintén azt írta, hogy a szekta külső jegyeit mutatja.

2015 februárjában egy hosszú ideje adminisztrátorként tevékenykedő szerkesztőt kitiltottak, miután a Wikitanács kimutatta, hogy több éven keresztül úgy módosította Wikipédia-szócikkek tartalmát, hogy eltávolította az Indian Institute of Planning and Managementet és vezetőjét, Arindam Csaudhurit negatív színben feltüntető tartalmat, illetve őket pozitív színben feltüntető tartalmat adott hozzá. Egy indiai újságíró a Newsweekben számolt be az intézet cikkének fontosságáról a reklámkampányában, és úgy vélte, „azzal, hogy ilyen hosszan hagyta ezt, a Wikipédia 15 000 tanuló életét ronthatta el”.

Tudományos viták

A 2005-ös Nature-tanulmány 2 rövid példát is adott a Wikipédián tudományos témákban írók állítólagos kihívásaira. Az egyik az erőszakról szóló szakasz hozzáadása a szkizofrénia cikkéhez, mely a cikk egyik rendszeres szerkesztőjének, Vaughan Bell neuropszichológusnak a nézetét tartalmazta, mely szerint nem sokkal volt több, mint az emberek elzárásának szükségessége kérdésében írt beszéd, és hogy annak szerkesztése stimulálta őt a témában keletkezett irodalom felkutatására.

A másik vitában William Connolley, klimatológus volt érintett a klímaváltozás témáiban a szerkesztők közt jelentkező hosszas viták témájában, melynek eredményeként Connolley szabad maradt, míg több ellenfele 6 hónapig nem szerkeszthetett klímával kapcsolatos cikkeket; egy másik írás szerint ez inkább az etikettről szólt, mint a torzításról, és Connolley „nem tűrte el az ostobákat”.

További információk

• Librarians' Claims and Opinions Regarding Wikipedia Archiválva 2011. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben. at LISWiki.
• How pranks, hoaxes and manipulation undermine the reliability of Wikipedia Archiválva 2014. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben., a harsh essay by Andreas Kolbe.
• Wikipedia has become a science reference source even though scientists don't cite it Archiválva 2018. február 10-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Science News. February 5, 2018.
• Moore, Ryan: When Did RFK Jr. Graduate from UVA Law?. Virginia Law Weekly, 2025. március 26. [2025. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. március 28.) „Is the Encyclopedia Brittanica [sic!] actually more accurate than Wikipedia? Is Wikipedia's reliance on the collective wisdom of the internet more reliable than the specialized knowledge of Encyclopedia Brittanica's army of paid fact checkers? How do we prove anything? What is the truth?”
• Thomas Leitch (2014. október 2.), Wikipedia U: Knowledge, Authority, and Liberal Education in the Digital Age, Johns Hopkins University Press, Wikidata Q108733210