A Szovjetunió jogrendje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(A Szovjetunió törvénykezése szócikkből átirányítva)
A Szovjetunió címere

A Szovjetunió jogrendje mindazon jogszabályok összessége, amelyet az 1917-es forradalom után fogadtak el a Szovjetunióban. A szovjetunió jogrendjét a második világháború után számos szocialista állam átvette, mint például Mongólia, Kína, Kuba, Vietnam és a Varsói Szerződés országai.

A Szovjetunió jogrendjében a jogszabályok és azok betartása felett őrködő intézmények a politikai rendszer részei voltak és mint ilyenek, a kormány (vagyis az SZKP) befolyása alatt álltak[1]. A jogszabályok az állam érdekeit védték az állampolgárok érdekeinek rovására. Számos kormányzati szerv (elsősorban a titkosszolgálatok) kapott olyan jogosultságokat, amelyek lényegében a jogszabályok felé helyezték ezeket.

A szovjet jogrendszer alapjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kialakulás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1917-es forradalom után a szovjet vezetés érvénytelenített minden, a cári időkből származó jogszabályt és az azokhoz kapcsolódó nyugati jogi koncepciót, mint pl. az egyéni szabadságjogok, a magántulajdonhoz fűződő jog, a törvény előtti egyenlőség.[2][3] A szovjet jogszabályalkotás alapelve volt, hogy az államot meg kell védeni a külső és a belső ellenséggel szemben, tehát minden bűncselekménynek számított, ami az állam (vélt vagy valós) érdekeit veszélyeztette.[4]

Ennek egyik példája volt a nyerészkedés, a fekete piaci árusítást, amelyet ellenforradalmi cselekedetnek minősítettek és általában halálbüntetést vont maga után. A kulákok kitelepítése (1928-1931 között) teljes mértékben megfelelt az akkor hatályos szovjet jogszabályoknak. Egyes szovjet jogtudósok még azt is kifejtették, hogy a büntetőtörvénykönyv előírásait a bűnösség egyértelmű bizonyítása nélkül is lehet alkalmazni egyének ellen.[1]

Az ukrán Cseka vezetője, Martin Latszisz így vélekedett:

Ne az aktát nézd a bizonyítékért, hogy az egyén szóban vagy cselekedetben felkelt a szovjetek uralma ellen. Ehelyett kérdezd meg, melyik társadalmi osztályhoz tartozik, kik a felmenői, milyen tanulmányokat végzett, mi a foglalkozása. Ezekre a kérdésekre adott válaszok fogják eldönteni a gyanúsított sorsát. Ez a vörös terror jelentése és lényege."[5]

A legtöbb esetben a nyilvános tárgyalás során nem a vádlottak bűnösségét vagy ártatlanságát igyekeztek bebizonyítani - amit az SZKP illetékes szervei határoztak meg -, hanem a szovjet propaganda egyik újabb megnyilvánulási lehetőségét jelentették. A védőügyvédeknek, akik amúgy is a kommunista párt tagjai voltak, el kellett fogadniuk védencük bűnösségét.

Alkotmányos alapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szovjetunióban a következő alkotmányokat fogadták el:

  • 1918-as szovjet-orosz alkotmány
  • 1924-es szovjet alkotmány
  • 1936-os szovjet alkotmány
  • 1977-es szovjet alkotmány

Igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szovjetunió alkotmánya és jogrende nem biztosította a méltányos igazságszolgáltatást, amelyben az ügyész és a védőügyvéd egy semleges bíró vagy esküdtszék előtt adják elő álláspontjukat. Ehelyett a bíró és az ügyész egyaránt aktív részese lehetett a tárgyalásnak, illetve két népi ülnök is részt vett a tárgyalás legfolytatásában. A védőügyvédek általában csak megbízható káderek lehettek.

A tárgyalások ennek megfelelően általában rövidek voltak, mivel a bírók a felsőbb politikai szervek által hozott döntéseknek megfelelően döntöttek és nem az igazság feltárásában voltak érdekeltek.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Pipes1995
  2. Richard Pipes: Communism (2001). Weidenfled and Nicoloson. ISBN 0-297-64688-5
  3. [Richard Pipes: Russia Under the Bolshevik Regime (1994). Vintage. ISBN 0-679-76184-5., pages 401-403.
  4. Lambelet, Doriane. "The Contradiction Between Soviet and American Human Rights Doctrine: Reconciliation Through Perestroika and Pragmatism." 7 Boston University International Law Journal. 1989. p. 61-62.
  5. Yevgenia Albats and Catherine A. Fitzpatrick. The State Within a State: The KGB and Its Hold on Russia - Past, Present, and Future, 1994. ISBN 0-374-52738-5.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Law of the Soviet Union című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  • Pipes1995: Richard Pipes. Russia Under the Bolshevik Regime. Vintage books, Random House Inc., New York (1995). ISBN 0-394-50242-6 
  • Pipes2001: Richard Pipes. Communism. Weidenfled and Nicoloson (2001). ISBN 0-297-64688-5 

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]