Ugrás a tartalomhoz

A Pelikán ügyirat (film)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Pelikán ügyirat
(The Pelican Brief)
1993-as amerikai film
RendezőAlan J. Pakula
ProducerAlan J. Pakula
AlapműThe Pelican Brief
Műfaj
Forgatókönyvíró
Főszerepben
ZeneJames Horner
OperatőrStephen Goldblatt
VágóTom Rolf
Gyártás
GyártóWarner Bros.
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelvangol
Forgatási helyszínNew Orleans
Játékidő135 perc
Forgalmazás
Forgalmazó
Bemutató
  • 1993
  • 1994. március 10. (Németország)[1]
Korhatár12 II. kategória (F/3842/J)
További információk

A Pelikán-irat (eredeti cím: The Pelican Brief) egy 1993-ban bemutatott amerikai politikai–jogi thriller, amelyet Alan J. Pakula rendezett és írt John Grisham azonos című regénye alapján. A főszerepekben Julia Roberts és Denzel Washington látható. A film a Warner Bros. gyártásában készült, zenéjét James Horner komponálta.

Cselekmény

[szerkesztés]

A bérgyilkos Khamel megöl két idős legfelső bírót, Jensent és Rosenberget. A Tulane Egyetem joghallgatója, Darby Shaw elkészít egy jogi elemzést („ügyiratot”), amelyben részletesen kifejti a gyilkosságok lehetséges indítékát. Professzora és szeretője, Thomas Callahan, Rosenberg egykori titkára, elolvassa az iratot, majd átadja egy példányát Gavin Verheeknek, az FBI igazgatójának különleges tanácsadójának. Nem sokkal később Callahan egy autórobbanásban életét veszti, amelyből Darby éppen hogy sértetlenül megmenekül. Rájön, hogy az irat helytálló volt, ezért bujkálni kezd, és kapcsolatba lép Verheekkel.

Egy informátor, aki magát Garciának nevezi, felkeresi a Washington Herald újságíróját, Gray Granthamot, a gyilkosságok ügyében, de hamar eltűnik. Darby szintén kapcsolatba lép Granthammal. Eközben Darby barátja jelzi, hogy Darby számítógépe, lemezei és iratai eltűntek otthonából.

Darbyra rátámadnak hotelszobájában, de sikerül elmenekülnie. Ő és Verheek találkozót szerveznek, ám Khamel megöli Verheeket, majd annak személyazonosságát felvéve jelenik meg a találkozón. Mielőtt megölhetné Darbyt, egy ismeretlen személy nyilvános téren lelövi Khamelt.

Darby New Yorkban találkozik Granthammal, és megosztja vele az iratban kifejtett elméletét: a gyilkosságokat az olajmágnás Victor Mattiece rendelte el. Mattiece a Louisiana állambeli mocsárvidék alatt található olaj kitermelésére törekszik, amely azonban egy veszélyeztetett barna pelikán alfaj élőhelye.

Az ügy várhatóan a Legfelsőbb Bíróság elé kerül, amely dönthet a fúrási jogok megtagadásáról. Darby arra következtetett, hogy Mattiece, aki a környezetvédelmi ügyekben szigorú álláspontot képviselő bírák meggyilkolásával akarta biztosítani a számára kedvező döntést, a gyilkosságok mögött áll. Mivel Mattiece bőkezű támogatója az Egyesült Államok elnökének, abban bízik, hogy az elnök olyan bírákat nevez ki, akik az olaj- és gázkitermelést támogatják a környezetvédelemmel szemben, míg a következő elnök esetleg nem.

Grantham informátora, Garcia valójában Curtis Morgan, egy washingtoni ügyvédi iroda olaj- és gázosztályának jogásza. Darby találkozót színlel vele, de megtudja, hogy nemrég egy rablótámadásban megölték. Gyanítva, hogy halála az ügyhöz kapcsolódik, Darby és Grantham felkeresik Morgan özvegyét, aki átad nekik egy kulcsot egy banki széfhez. Darby megszerzi annak tartalmát.

Miután épphogy túlélnek egy újabb autórobbantást, és tűzharc közben menekülnek egy parkolóházban, a két főszereplő a Washington Herald szerkesztőségébe jut. Ott Grantham és szerkesztői átnézik a széfben talált dokumentumokat és hangfelvételt. A felvétel megerősíti Darby elméletét, Morgan iratai pedig bizonyítják, hogy Mattiece rendelte el a bírák meggyilkolását. Grantham ezek alapján megírja a leleplező cikket.

Az FBI igazgatója, Voyles megerősíti Granthamnak, hogy Darby „Pelikán-ügyiratát” eljuttatták a Fehér Házba. Elárulja, hogy az elnök kérte az FBI-t, hogy „hátráljon meg”, és hogy a CIA vizsgálja Mattiece ügyét. Egy CIA-ügynök ölte meg Khamelt, hogy megmentse Darbyt. Az FBI ezután a tanúvédelmi program keretében biztonságos helyre szállítja őt.

Később Darby a televízióban nézi Grantham interjúját, amelyben kiderül, hogy Mattiece-et, négy segédjét és ügyvédeit vádemelés alá helyezték, valamint az elnök kabinetfőnöke, Fletcher Coal lemondott. Az elnök – aki 4,2 millió dollárnyi támogatást kapott Mattiece-től – várhatóan nem indul újra az elnökválasztáson. Grantham elhárítja a találgatásokat, miszerint Darby kitalált személy, de elismeri, hogy „szinte” túl jó ahhoz, hogy igaz legyen, ami mosolyt csal Darby arcára.

Szereplők

[szerkesztés]
Karakter Színész Magyar hang (1994)[2]
Darby Shaw Julia Roberts Kökényessy Ági
Gray Grantham Denzel Washington Galambos Péter
Thomas Callahan professzor Sam Shepard Reviczky Gábor
Gavin Vereek, FBI-jogász John Heard Csuja Imre
Fletcher Coal kabinetfőnök Tony Goldwyn Holl Nándor
Denton Voyles, FBI-igazgató James Sikking Melis Gábor
Bob Giminski, CIA-igazgató William Atherton Rosta Sándor
Az elnök Robert Culp Juhász Jácint
Khamel Stanley Tucci Kálid Artúr
Rosenberg, legfelsőbb bíró Hume Cronyn Bodor Tibor
Smith Keen John Lithgow Cs. Németh Lajos
Marty Velmano Anthony Heald Wohlmuth István
Stump Nicholas Woodeson
Edwin Sneller Stanley Anderson Imre István
Matthew Barr John Finn Varga Tamás
Alice Stark Cynthia Nixon
Curtis Morgan Jake Weber Galkó Balázs
Eric East Casey Biggs
Rupert Christopher Murray Albert Péter
Őrmester Sonny Jim Gaines Garai Róbert
K.O. Lewis Kevin Geer
Vezetőszerkesztő Richard Bauer Palóczy Frigyes
Sara Ann Morgan Michelle O'Neill Koffler Gizi
Edward Linney Peter Carlin
Jensen, legfelsőbb bíró Ralph Cosham
Önmaga Edwin Newman Palóczy Frigyes, Kardos Gábor
Washington Herald újságíró Howard Shalwitz
Olsen hadnagy Scott Michael Jefferson Vizy György
Önmaga Magee Hickey Koffler Gizi
Egyetemi irodavezetőnő Franchelle Stewart Dorn
Egyetemi dolgozó Karen Bralove
Egyetemi diák Teagle F. Bougere Albert Péter
Egyetemi diáklány Carey Varner
Laura Kaas Sandra Quarterman
Parklane portásnő Cynthia Hood
Parklane igazgató Alan Wade Vizy György
Parklane biztonsági őr Harold Surratt
W & B ügyvéd Paul Morella
W & B biztonsági őr Ed Johnson Albert Péter
W & B titkárnő Jurian Hughes Koffler Gizi
W & B portás Dick Stilwell Palóczy Frigyes
Sara Ann Morgan apja Tom Quinn
Banki dolgozó a széfeknél Beverly Brigham Fodor Zsóka
Fegyveres üldözőnő Eliza Coleman
Fegyveres üldöző Doug Coleman

Gyártás és fogadtatás

[szerkesztés]

1991 októberében a Daily Variety bejelentette, hogy Alan J. Pakula részt vesz John Grisham regényének, The Pelican Brief (A Pelikán-ügyirat) filmadaptációjának írásában, rendezésében és produceri munkájában. A Carolco Pictures, amellyel Pakulának „first-look” megállapodása volt, 1,3 millió dollárért szerezte meg a film jogait. Az eredeti tervek szerint John Grisham készítette volna el az első forgatókönyv-változatot, miközben Pakula a "Felelősségük teljes tudatában" (1992) című film előkészítésén dolgozott. A Carolco pénzügyi nehézségei azonban Pakula távozásához vezettek, ami szerződésének korai megszűnését és az "A Pelikán ügyirat" projekt átvételét eredményezte. Ezt követően Pakula kétéves szerződést kötött a Warner Bros. Pictures-szel, amely 1,75 millió dollárt fizetett a film jogainak opciójáért.

Julia Roberts egyéves színészi szünetet követően vállalta el „Darby Shaw” szerepét, amelyre úgy készült, hogy jogi órákat látogatott a Tulane Egyetemen New Orleansban, ahol a forgatás 1993. május 21-én kezdődött. Tony Goldwyn kampányolt a „Fletcher Coal” szerepéért, és meggyőzte Pakulát, hogy fiatalabb változatban is el tudja játszani a karaktert, mint ahogy a regényben szerepel. Goldwyn a Fehér Ház tanácsadójával, George Stephanopoulos-szal konzultált a szerepre való felkészüléshez.

A New Orleans-i forgatási helyszínek között szerepelt egy lakás a French Quarter városrészben, amely „Thomas Callahan” otthonának helyszíne volt, az Antoine’s étterem a St. Louis Avenue-n, a Bourbon Street egy tömegjelenethez több mint 1000 statisztával, valamint a raktárnegyed, ahol Thomas Callahan autórobbanását vették fel. A produkció 1993. június 20-án Washington D.C.-be költözött, ahol több helyszínen forgattak, köztük a Legfelsőbb Bíróság lépcsőjénél, a Georgetown University Law Centerben, az FBI J. Edgar Hoover épületének udvarán, valamint a Washington International Schoolban, amely „Parklane Kórházként” szerepelt. A National Cathedral, a Howrey & Simon ügyvédi iroda és a Citadel Soundstage szintén forgatási helyszínként szolgáltak.

Pakula és a Warner Bros. úgy döntött, hogy egy további, pozitívabb hangvételű befejezést is leforgatnak, ami miatt 1993. november 27-én Montecitóban (Kalifornia) újabb jeleneteket vettek fel, ezzel körülbelül kilencven másodperccel meghosszabbítva a játékidőt. 1993. december 10-én a Fehér Házban tartottak egy zártkörű vetítést, amelyet Bill Clinton elnök és Hillary Clinton first lady rendezett, egy héttel a film mozibemutatója előtt. A vetítésen jelen volt Grisham és Pakula is.

A film az Egyesült Államokban és Kanadában 100,8 millió dollár bevételt ért el, míg más területeken 94,5 millió dollárt, így világszerte összesen 195,3 millió dollárt hozott a mozikban. A gyártási költségvetés 45 millió dollár volt.

A film vegyes kritikákat kapott. A kritikusok kiemelték Julia Roberts és Denzel Washington alakítását, valamint a feszült politikai légkört, ugyanakkor többen megjegyezték, hogy a cselekmény túl bonyolult és hosszadalmas. A film azonban kereskedelmileg sikeres volt, világszerte több mint 195 millió dollár bevételt hozott.

Kapcsolódó művek

[szerkesztés]
  • John Grisham: The Pelican Brief (regény, 1992)

Magyarul

[szerkesztés]
  • John Grisham: A Pelikán ügyirat; ford. Wertheimer Gábor; Fabula, Bp., 1994

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Internet Movie Database (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2017. április 14.)
  2. A Pelikán ügyirat - ISzDb. iszdb.hu. (Hozzáférés: 2025. december 12.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a The Pelican Brief (film) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]