A Kínai Népköztársaság autonóm prefektúrái

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az autonóm prefektúra (kínai: 自治州, pinjin: Ce-csi-csou) Kína prefektúra szintű autonóm közigazgatási egységeinek egyik fajtája, ahol a lakosság több mint 50%-a etnikai kisebbséghez tartozik, vagy jelentős kisebbségi csoport vagy csoportok történelmi területe. Az összes autonóm prefektúrában a lakosság többségét a han kínaiak alkotják. Az autonóm prefektúrák hivatalos neve tartalmazza a régió legszámottevőbb kisebbségét, olykor kettőt, ritkábban hármat. Például a kazak prefektúra neve Kazak ce-csi-csou. Ahogy az összes többi prefektúra szintű egység, az autonóm prefektúrák is megye szintű egységekre vannak osztva. Ez alól egyetlen kivételt jelent az Ili kazak autonóm prefektúra, amely két önálló prefektúrát is tartalmaz. Kína alkotmánya értelmében az autonóm prefektúrákat nem lehet megszüntetni.

Az autonóm prefektúrák listája[szerkesztés]

Tartomány Név Egyszerűsített kínai és pinjin Kisebbség Helyi név Főváros
Kanszu Linhszia 临夏回族自治州
Lin-hszia huj-cu ce-csi-csou
Huj (a huj kínaiak beszélnek kínaiul)
Hsziaoercsing: لٍشِا جُوِذُو ذِجِجِوْ
Linhszia
Kanszu Kannan 甘南藏族自治州
Kannan cang-cu ce-csi-csou
Tibeti tibeti: ཀན་ལྷོ་བོད་རིགས་རང་སྐྱོང་ཁུལ་
Kan-lho Bod-rigs rang-skyong-khul
Hocuo
Kujcsou Csiantungnan 黔东南苗族侗族自治州
Csiantungnan maio-cu tung-cu ce-csi-csou
Miao és tung Hmong: Cheej Toob Naj Mioj Txhwj Toom Txhwj Txim Tsim Tsawb
Tung: ?
Kajli
Kujcsou Qiannan 黔南布依族苗族自治州
Csiannan pu-ji-cu miao-cu ce-csi-csou
Pujej és miao Pujej: Qianfnanf Buxqyaix Buxyeeuz ziqziqzouy
Hmong: Cheej Naj Pwm Yi Txhwj Mioj Txwj Txim Tsim Tsawb
Duyun
Kujcsou Csianhszinan 黔西南布依族苗族自治州
Csianhszinan Puj-cu miao-cu ce-csi-csou
Pujej és miao Pujej: Qianfxiynanf Buxqyaix Buxyeeuz Ziqziqzouy
Hmong: Cheej Xyi Naj Pwm Yi Txhwj Mioj Txwj Txim Tsim Tsawb
Hszingji
Hupej Ensi 恩施土家族苗族自治州
Ēnshī Tǔjiāzú Miáozú ce-csi-csou
Tucsia és miao Tucsia: ?
Hmong: EE Si Thws Ca Txhwj Mioj Txhwj Txim Tsim Tsawb
Ensi
Hunan Hszianghszi 湘西土家族苗族自治州
Hszianghszi tu-csia-cu miao-cu ce-csi-csou
Tucsia és miao Tucsia: ?
Hmong: Xyaa Xyi Thws Ca Txhwj Mioj Txhwj Txim Tsim Tsawb
Csisou
Csilin Janpian 延边朝鲜族自治州
Janpian csao-hszian-cu ce-csi-csou
Koreai Koreai: 연변 조선족 자치주
Yeonbyeon Joseonjok Jachiju
Jancsi
Csinghaj Hajpej 海北藏族自治州
Hajpej cang-cu ce-csi-csou
Tibeti Tibeti: མཚོ་བྱང་བོད་རིགས་རང་སྐྱོང་ཁུལ་
Mtsho-byang Bod-rigs rang-skyong-khul
Hajjan megye
Csinghaj Hainan 海南藏族自治州
Hajnan cang-cu ce-csi-csou
Tibeti Tibeti: མཚོ་ལྷོ་བོད་རིགས་རང་སྐྱོང་ཁུལ་
Mtsho-lho Bod-rigs rang-skyong-khul
Kungho megye
Csinghaj Huangnan 黄南藏族自治州
Huángnán cang-cu ce-csi-csou
Tibeti Tibeti: རྨ་ལྷོ་བོད་རིགས་རང་སྐྱོང་ཁུལ་
Rma-lho Bod-rigs rang skyong khul
Tongren megye
Csinghaj Golog 果洛藏族自治州
Kuo-luo cang-cu ce-csi-csou
Tibeti Tibeti: མགོ་ལོག་བོད་རིགས་རང་སྐྱོང་ཁུལ་
Mgo-log Bod-rigs rang-skyong-khul
Maqên County
Csinghaj Yushu 玉树藏族自治州
Jü-su cang-cu ce-csi-csou
Tibeti Tibeti: ཡུལ་ཤུལ་བོད་རིགས་རང་སྐྱོང་ཁུལ་
Yul-shul Bod-rigs rang-skyong-khul
Jüsu
Csinghaj Hajhszi 海西蒙古族藏族自治州
Hajhszi meng-csü-cu cang-cu ce-csi-csou
Mongol és tibeti Mongol: ᠬᠠᠶᠢᠰᠢ ᠶᠢᠨ ᠮᠣᠩᠭᠣᠯ ᠲᠥᠪᠡᠳ ᠦᠨᠳᠦᠰᠦᠲᠡᠨ ᠦ ᠥᠪᠡᠷᠲᠡᠭᠡᠨ ᠵᠠᠰᠠᠬᠤ ᠵᠧᠦ
Borotal a-yin mongγol ebereen öbertegen zasaqu ǰuu
Tibeti: མཚོ་ནུབ་སོག་རིགས་ཆ་བོད་རིགས་རང་སྐྱོང་ཁུལ་
Mtsho-nub Sog-rigs dang Bod-rigs rang-skyong-khul
Delingha
Szecsuan Ngawa 阿坝藏族羌族自治州
Ābà cang-cu csiang-cu ce-csi-csou
Tibeti és csiang Tibeti: རྔ་བ་བོད་རིགས་ཆ་བ༹ང་རིགས་རང་སྐྱོང་ཁུལ་
Rnga-ba Bod-rigs dang Chavang-rigs rang skyong khul
csiang nyelv: Ggabba Shbea Rrmea nyujugvez zhou
Barkam
Szecsuan Garzê 甘孜藏族自治州
Kan-ce cang-cu ce-csi-csou
Tibeti Tibeti: དཀར་མཛེས་བོད་རིགས་རང་སྐྱོང་ཁུལ་
Dkar-mdzes Bod-rigs rang-skyong khul
Kangding
Szecsuan Liangshan 凉山彝族自治州
Liángshān ji-cu ce-csi-csou
Ji Ji: ꆃꎭꆈꌠꊨꏦꏱꅉꍏ
Niepsha Nuosu Zytjiejux dde Zho
Hszicsang
Hszincsiang Kizilszu 克孜勒苏柯尔克孜自治州
Kèzīlèsū Kē'ěrkèzī ce-csi-csou
Kirgiz Kirgiz: كىزىلسۋ كىزگىز اۆتونومييالى وبلاستى
Kızılsuu Kırgız avtonom oblastı
Artux
Hszincsiang Bortala 博尔塔拉蒙古自治州
Bó'ěrtǎlā meng-csü ce-csi-csou
Mongol Mongol: ᠪᠣᠷᠣᠲᠠᠯ᠎ᠠ ᠶᠢᠨ ᠮᠣᠩᠭᠣᠯ ᠥᠪᠡᠷᠲᠡᠭᠡᠨ ᠵᠠᠰᠠᠬᠤ ᠵᠧᠦ
Borotala mongγol ebereen zasaqu ǰuu
Polö
Hszincsiang Csangcsi 昌吉回族自治州
Csangcsi huj-cu ce-csi-csou
Huj (a huj emberek kínaiul beszélnek)
Hsziaoercsing: چْاکِ خُوِذُوْ ذِجِجِوْ
Csangcsi
Hszincsiang Bayingolin 巴音郭楞蒙古自治州
Bāyīnguōlèng meng-csü ce-csi-csou
Mongol Mongol: ᠪᠠᠶᠠᠨᠭᠣᠣᠯ ᠮᠣᠩᠭᠣᠯ ᠥᠪᠡᠷᠲᠡᠭᠡᠨ ᠵᠠᠰᠠᠬᠤ ᠵᠧᠦ
Bayangol mongγol ebereen zasaqu ǰuu
Korla
Hszincsiang Ili
(Altaj)
(Tacheng)
伊犁哈萨克自治州
Ji-li haszakö ce-csi-csou
(阿勒泰地区)
(A-lö-taj ti-csü)
(塔城地区)
(Ta-cseng ti-csü)
Kazak Kazak: ىله قازاق اۆتونومىيالى وبلىسى
İle Qazaq awtonomïyalıq oblısı
(Kazak: ئالتاي ۋىلايىتى)
(Altay aymağı)
(Kazak: تارباعاتاي ايماعى)
(Tarbağatay aymağı)
Jining
(Altay)
(Tacheng)
Jünnan Töhung 德宏傣族景颇族自治州
Déhóng taj-cu Jǐngpōzú ce-csi-csou
Taj és csingpo Taj nüa - ᥖᥬᥳᥑᥨᥒᥰ
CajvaSikung Sam Zaizo Byumyu Yumsing Upkang Mau
Mang
Jünnan Nujiang 怒江傈僳族自治州
Nùjiāng li-szu-cu ce-csi-csou
Liszu liszu: Nujiang Lisu Autonomous Prefecture.svg
Nolmut lisu shit jilqait guatshit zhou
Lusuj megye
Jünnan Dêqên 迪庆藏族自治州
Díqìng cang-cu ce-csi-csou
Tibeti Tibeti: བདེ་ཆེན་བོད་རིགས་རང་སྐྱོང་ཁུལ་
Bde-chen Bod-rigs rang-skyong khul
Sangrila
Jünnan Tali 大理白族自治州
Tali paj-cu ce-csi-csou
Paj Paj: Darl•lit Baif•cuf zirl•zirl•zox Tali
Jünnan Csuhsziung 楚雄彝族自治州
Csuhsziung ji-cu ce-csi-csou
Ji Ji: ?
? Nuosu Zytjiejux dde Zho
Csuhsziung
Jünnan Hungho 红河哈尼族彝族自治州
Hung-ho han-i-cu Yízú ce-csi-csou
Hani és ji Ji: ?
? ? Nuosu Zytjiejux dde Zho
Hani: Haoqhoqzel
Mengce
Jünnan Vensan 文山壮族苗族自治州
Ven-san csuang-cu miao-cu ce-csi-csou
Csuang és miao Csuang: Munzsanh Bouxcuengh Myauzcuz Swcicouh
Hmung: Veej Sa Tsuaam Txhwj Mioj Txhwj Txim Tsim Tsawb
Vensan
Jünnan Hszisuangpanna 西双版纳傣族自治州
Hszisuangpanna taj-cu ce-csi-csou
Taj Taj lü: ᦈᦹᧈᦈᦹᧈᦋᦵᦲᧁᦘᦱᦉᦱᦑᦺ᧑᧒ᦗᧃᦓᦱ Csinghung

Az autonóm prefektúrák etnikai összetétele (2010)[szerkesztés]

Megjegyzés: * - második számú etnikai csoport
Autonóm
Prefectúra
Létrehozás
éve
Tartomány
etnikai csoport
% Más
kisebbségek
% Han % Teljes
népesség
Pajingolin prefektúra 1954 Hszincsiang Mongol 3.40 Ujgur 31.83 59.29 1 323 028
Bortala prefektúra 1954 Hszincsiang Mongol 5.66 Ujgur 13.32 64.96 482 615
Csangcsi prefektúra 1954 Hszincsiang Huj 9.52 Kazak 9.33 75.31 1 412 844
Csuhsziung prefektúra 1958 Jünnan Ji 26.70 Liszu 1.98 66.94 2 615 109
Tali prefektúra 1956 Jünnan Paj 32.19 Ji 13.02 50.69 3 525 706
Töhung prefektúra 1953 Jünnan Tai 28.88 Jingpo* 11.09 51.93 1 124 432
Dêqên prefektúra 1957 Jünnan Tibeti 32.36 Liszu 26.72 18.34 357 528
Ensi prefektúra 1983 Hubei Tujia 47.50 Miao* 5.01 45.32 3 976 081
Kannan prefektúra 1953 Gansu Tibeti 54.64 Huj 6.25 38.70 723 521
Garzê prefektúra 1950 Szecsuan Tibeti 78.29 Ji 2.66 18.24 1 060 632
Golog prefektúra 1954 Csinghaj Tibeti 91.86 Huj 0.96 6.57 173 541
Hajpej prefektúra 1953 Csinghaj Tibeti 24.36 Huj 31.52 35.88 283 230
Hajnan prefektúra 1953 Csinghaj Tibeti 66.31 Huj 6.84 24.84 446 849
Hajhszi prefektúra 1954 Csinghaj Mongol 5.53 Tibeti* 10.93 66.01 390 743
Hungho prefektúra 1957 Jünnan Hani 17.55 Ji* 23.19 42.85 4 408 699
Huangnan prefektúra 1953 Csinghaj Tibeti 68.55 Mongol 13.98 6.08 254 033
Ili prefektúra 1954 Hszincsiang Kazak 21.53 Ujgur 26.88 35.22 2 814 980
Kizilszu prefektúra 1954 Hszincsiang Kirgiz 27.32 Ujgur 64.68 6.78 539 849
Liangsan prefektúra 1952 Szecsuan Ji 49.13 Tibetan 1.39 47.55 4 789 421
Linhszia prefektúra 1956 Gansu Huj 31.59 Tunghsziang 25.99 39.70 2 103 259
Ngava prefektúra 1953 Szecsuan Tibeti 54.50 Csiang* 17.58 24.56 898 846
Nucsiang prefektúra 1954 Jünnan Liszu 48.21 Paj 26.04 12.35 520 765
Csiantungnan prefektúra 1956 Kujcsou Miao 41.57 Tung* 29.02 21.73 4 535 015
Csiannan prefektúra 1956 Kujcsou Pujej 31.22 Miao* 12.69 44.84 4 037 887
Csianhszinan prefektúra 1982 Kujcsou Pujej 27.56 Miao* 7.08 60.62 3 398 147
Vensan prefektúra 1958 Jünnan Miao 13.68 Csuang* 29.20 42.69 3 703 008
Hszianghszi prefektúra 1957 Hunan Tujia 42.73 Miao* 33.85 22.85 2 547 833
Hszisuangpanna prefektúra 1953 Jünnan Taj 27.89 Hani 19.01 30.03 942 844
Janpian prefektúra 1952 Csilin Koreai 32.45 Mancsu 2.52 64.55 2 190 763
Jüsu prefektúra 1951 Csinghaj Tibeti 96.49 Huj 0.22 3.09 373 427

Kína korábbi autonóm prefektúrái[szerkesztés]

Közigazgatási prefektúra szintű egységek, amelyben a lakosság legalább 30%-ig etnikai kisebbségű[szerkesztés]

kivéve a területek 2000-ben.
  • Hopej: Csengtu (han - 55,32%, mancsu - 39,87%)
  • Liaoning: Penhszi (han - 66,84%, mancsu - 30,22%), Tantung (han - 64,11%, mancsu - 32,99%)
  • Hunan: Csangcsiacsie (tucsia - 68,40%, han - 22,81%), Huajhua (han - 61,33%, tung - 17,42%, miao - 15,63%)
  • Kujcsou: Ansun (han 61,6%, pujej - 16,92%, miao - 14,27%), Tongren (tucsia - 37,81%, han - 31,76%, miao - 14,87%, tung - 11,41%)
  • Jünnan: Jühszi (han - 68,18%, ji - 19,32%), Pu'er (han - 40,92%, hani - 16,98%, ji - 16,58%, lahu - 11,47%), Licsiang (han - 42,71%, nahszi 20,51%, ji - 18,68%, liszu - 9,62%), Lincang (han - 61,22%, taj - 15,77%, lahu és va - 9,76%)
  • Csinghaj: Hajtung (han - 56,33%, huj - 20,38%, tibeti - 9,2%, tu - 8,06%)

Jegyzetek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]