A Jeruzsálemi Királyság uralkodóinak és a Ciprusi Királyság uralkodóinak családfája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az alábbi családfa a Jeruzsálemi Királyság és a Ciprusi Királyság uralkodóinak a leszármazását együttesen mutatja be, a közöttük fennállt dinasztikus összefüggésekre tekintettel (gyakran ugyanaz az uralkodó viselte mindkét királyi címet); kitérve az elengedhetetlen családi kapcsolódásokra. A családfákban azok az uralkodók vannak számozva, akik ugyanazt a keresztnevet viselték.

A Jeruzsálemi Királyságról és a Ciprusi Királyságról[szerkesztés]

A Jeruzsálemi Királyság 1099-ben azzal jött létre, hogy az első keresztes hadjárat résztvevői elfoglalták az ekkor a Fátimida Kalifátushoz tartozó Jeruzsálemet; igaz, az első uralkodó, Bouillon Gottfried, a keresztes had vezére, még a „Szent Sír védelmezője”, és nem a király címet viselte. A királyság fővárosát, Jeruzsálemet, 1187-ben, Szaladin egyiptomi ajjúbida szultán visszafoglalta a keresztesektől. Ekkor Türosz, majd – 1191-ben történt meghódítását követően –, Akko lett a királyság székhelye, és az is maradt 1229-ig, majd 1244-től 1291-ig. 1229-1244 között ugyanis, ismét Jeruzsálem volt a királyság fővárosa: II. Frigyes császár – Frigyes, Jeruzsálem királya, társuralkodóként, majd a királyság régense – Al-Kámil egyiptomi szultánnal, 1229-ben kötött megállapodás alapján, visszaszerezte Jeruzsálemet. 1244-ben azonban, az Asz-Szálih Ajjúb egyiptomi szultán szolgálatában álló, Barka kán vezérelte, hwárezmi/tatár sereg elfoglalta Jeruzsálemet, és a város végleg elveszett a keresztesek számára.[1]

1291-ben Al-Asraf Halíl egyiptomi mamlúk szultán elfoglalta Akkót. Ezzel a Jeruzsálemi Királyságot – de facto – megszűntnek tekintjük; II. Henrik jeruzsálemi király Ciprus szigetére vonult vissza (amelynek egyébként már a királya volt); ezzel címzetes uralkodói címmé vált a "jeruzsálemi király (királynő)" cím. E szócikk forrásai, ezért a címzetes jeruzsálemi királyokat (királynőket) nem számozzák; kivéve II. (Poitiers-i) Mária, címzetes jeruzsálemi királynőt.

1192-ben, Guidó jeruzsálemi király, Ciprus urává vált, bár a Ciprus királya címet ő még nem viselte, de az uralkodásával – gyakorlatilag – létrejött a Ciprusi Királyság. (A szigetet korábban meghódító, I. (Oroszlánszívű) Richárd angol király adta át Guidónak a Ciprus feletti uralmat.) A királyság 1489-ig állt fenn, ekkor a szigetország közvetlenül Velence uralma alá került.

A családfa[szerkesztés]

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Manasszész
(?-1032?),
Rethel grófja
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
III. (Szakállas) Gottfried
(997-1069),
alsó-lotaringiai herceg: 1065-1069, Gottfried, felső-lotaringiai herceg: 1044-1047
 
Doda
(?-?) [2]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Euszták
(1020 körül-1085 körül),
Boulogne grófja
 
Lotaringiai Szent Ida
(1038/1043-1113)
 
Judit
(1020 körül? - ?)
 
III. Manasszész
(1022/1025-1065 körül?, 1080 után?),
Rethel grófja [3]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Bouillon Gottfried
(1060-1100),
a Szent Sír védelmezője (de facto jeruzsálemi király): 1099-1100, Gottfried, Bouillon ura, V. Gottfried, Alsó-Lotaringia hercege: 1087-1100
 
I. (Boulogne-i) Balduin
(1060 után-1118),
jeruzsálemi király: 1100-1118, I. Balduin, az Edesszai Grófság grófja: 1098-1100, Balduin, Verdun grófja
 
 
 
I. Hugó
(1040 körül?-1118),
Rethel grófja
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. (Rethel-i) Balduin
(1060 körül?, 1075 körül?-1131),
jeruzsálemi király: 1118-1131, II. Balduin, az Edesszai Grófság grófja: 1100-1118, Balduin, Bourcq ura [4]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
(Rethel-i) Meliszenda
(1109 körül-1161),
jeruzsálemi királynő: 1131-1152
 
(Anjou) Fulkó
(1090 körül-1143),
jeruzsálemi király: 1131-1143 (társuralkodó), V. (Ifjú) Fulkó, Anjou grófja: 1109-1129 (lemondott), I. Fulkó, Maine grófja: 1110-1129 (lemondott)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
III. (Anjou) Balduin
(1130-1162),
jeruzsálemi király: 1143-1162
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. (Anjou) Amalrik
(1136-1174),
jeruzsálemi király: 1162-1174
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
IV. (Anjou /Leprás/) Balduin
(1161-1185),
jeruzsálemi király: 1174-1183 (egyeduralkodó), 1183-1185 (társuralkodó, V. Balduin király mellett),
 
I. (Montferrati) Konrád
(1146 körül-1192),
jeruzsálemi király: 1192 (társuralkodó)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. (Anjou) Izabella
(1171/1172-1205),
jeruzsálemi királynő: 1192-1205
 
 
 
 
 
II. (Lusignan) Amalrik
(1144?-1205),
jeruzsálemi király: 1197-1205 (társuralkodó), (Lusignan) Amalrik, ciprusi király: 1194-1205
 
Ibelin Eschiva
(1160-1196)
 
(Lusignan) Guidó
(1150/1152?, 1160?-1194),
jeruzsálemi király: 1186-1192 (1190-ig társuralkodó), (Lusignan) Guido, Ciprus ura: 1192-1194
 
(Anjou) Szibilla
(1160 körül-1190),
jeruzsálemi királynő: 1186-1190
 
Montferrati Vilmos
(1135/1145-1177),
Jaffa és Aszkalon grófja: 1176-1177
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. (Champagne-i) Henrik,
(1166-1197),
jeruzsálemi király: 1192-1197 (társuralkodó), II. Henrik, Champagne grófja: 1181-1197
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. (Brienne-i) János),
(1170/1175-1237),
jeruzsálemi király: 1210-1212 (társuralkodó), jeruzsálemi régens: 1212-1225, János, a Latin Császárság császára: 1229-1237 (társcsászár)
 
I. (Montferrati) Mária
(1192-1212),
jeruzsálemi királynő: 1205-1212
 
Embriaco Plaisance
(?-1217)
 
IV. (Poitiers-i /Félszemű/) Bohemund
(1175?-1233),
antiochiai fejedelem: 1201-1216, 1219-1233
 
Lusignan Meliszenda
(1200/1201-1249 után),
 
(Champagne-i) Aliz
(1195/1196-1247),
jeruzsálemi régensnő: 1243-1247
 
I. (Lusignan) Hugó
(1193/1194-1218),
ciprusi király: 1205-1218
 
 
 
 
 
 
 
 
 
V. (Montferrati) Balduin
(1177-1186),
jeruzsálemi király: 1183-1185 (társuralkodó, IV. Balduin király mellett), 1185-1186 (egyeduralkodó),
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. (Brienne-i) Izabella (Jolán)
(1212-1228),
jeruzsálemi királynő: 1212-1228
 
(Hohenstaufen) Frigyes
(1194-1250),
jeruzsálemi király: 1225-1228 (társuralkodó), jeruzsálemi régens: 1228-1246, II. Frigyes, a Szent Római Birodalom császára: 1220-1250
 
 
 
 
 
II. (Poitiers-i) Mária
(1220/1225-1307),
címzetes jeruzsálemi királynő: 1268-1277 [5].
 
 
 
I. (Lusignan /Kövér/) Henrik
(1217-1254),
ciprusi király: 1218-1254, jeruzsálemi régens: 1246-1254
 
Lusignan Izabella
(1210/1216-1264)
 
Poitiers-i Henrik
(1217-1276),
antiochiai herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. (Hohenstaufen) Konrád
(1228-1254),
jeruzsálemi király: 1228-1254, IV. Konrád, római (német) király: 1237-1254
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. (Lusignan) Hugó
(1252-1267),
ciprusi király: 1254-1267, jeruzsálemi régens: 1254-1267
 
 
 
III. (Lusignan-Poitiers-i /Nagy/) Hugó
(1235-1284),
ciprusi király: 1267-1284, Hugó, jeruzsálemi király: 1268-1284
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
III. (Hohenstaufen) Konrád (Ifjabb Konrád, Konradin)
(1252-1268),
jeruzsálemi király: 1254-1268
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. (Lusignan-Poitiers-i) János
(1259-1285),
jeruzsálemi király: 1284-1285, I. János, ciprusi király: 1284-1285
 
II. (Lusignan-Poitiers-i) Henrik
(1270-1324),
jeruzsálemi király: 1285-1291, címzetes jeruzsálemi király: 1291-1324, II. Henrik, ciprusi király: 1285-1324 (a trónról elmozdítva: 1306-1310)
 
Lusignan-Poitiers-i (Türoszi) Amalrik
(1270/1272-1310),
ciprusi régens: 1306-1310, Amalrik, Türosz ura
 
Lusignan-Poitiers-i (Bejrúti) Guidó
(1275-1303),
Bejrút ura
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
IV. (Lusignan-Poitiers-i) Hugó
(1294-1359),
ciprusi király: 1324-1359, címzetes jeruzsálemi király: 1324-1359
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. (Lusignan-Poitiers-i) Péter
(1328-1369),
ciprusi király: 1359-1369, címzetes jeruzsálemi király: 1359-1369, Péter, örmény király: 1368-1369
 
I. (Lusignan-Poitiers-i) Jakab
(1334-1398),
ciprusi király: 1382-1398, jeruzsálemi címzetes király: 1382-1398, örmény címzetes király: 1393-1398
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. (Lusignan-Poitiers-i /Kövér/) Péter
(1357-1382),
ciprusi király: 1369-1382, jeruzsálemi címzetes király: 1369-1382
 
(Lusignan-Poitiers-i) Janusz
(1374/1375-1432),
ciprusi király: 1398-1432, jeruzsálemi címzetes király: 1398-1432, örmény címzetes király: 1398-1432
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. (Lusignan-Poitiers-i) János),
(1418-1458),
ciprusi király: 1432-1458, jeruzsálemi címzetes király: 1432-1458, örmény címzetes király: 1432-1458
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. (Lusignan-Poitiers-i) /Fattyú/) Jakab
(1438-1473),
ciprusi király: 1461-1473, jeruzsálemi címzetes király: 1461-1473, örmény címzetes király: 1461-1473
 
Katalin (Caterina Cornaro)
(1454-1510),
ciprusi királynő: 1474-1489 (a Velencei Köztársaság lemondatta), ciprusi régensnő: 1473-1474, jeruzsálemi címzetes királynő: 1474-1489, jeruzsálemi címzetes régensnő: 1473-1474, örmény címzetes királynő: 1474-1489, örmény címzetes régensnő: 1473-1474
 
(Lusignan-Poitiers-i) Sarolta Karola
(1442-1487),
ciprusi királynő (de facto): 1458-1461 [6], jeruzsálemi címzetes királynő: 1458-1487, örmény címzetes királynő: 1458-1487
 
(Savoyai) Lajos
(1436-1482),
ciprusi király: 1459-1461/1464 (társuralkodó, 1464-től különváltan éltek), jeruzsálemi címzetes király: 1459-1461/1464 (társuralkodó), örmény címzetes király: 1459-1461/1464 (társuralkodó)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
III. (Lusignan-Poitiers-i) /Utószülött/) Jakab
(1473-1474),
ciprusi király: 1473-1474, jeruzsálemi címzetes király: 1473-1474, örmény címzetes király: 1473-1474
 
 
 
 
 
(Savoyai) Hugó Henrik
(1464-1464),
ciprusi (valamint jeruzsálemi és örmény) királyi herceg (trónörökös)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lásd: Simon Sebag Montefiore: Jeruzsálem. Egy város életrajza. Alexandra Kiadó, Pécs, 2014. 323-325. oldalak. – Barka kán neve Baraka, illetve Barakat formában is előfordul. Lásd: [1] és [2] – hozzáférés: 2023. április 27.
  2. Az, hogy Doda, III. Gottfried herceg első felesége, II. Manasszésznak, Rethel grófjának a leánya volt, feltételezés. Lásd: [3] – hozzáférés: 2023. április 27.
  3. Az, hogy III. Manasszész gróf felesége, Judit, III. Gottfriednek, Alsó-Lotaringia hercegének, és első feleségének, Dodának a leánya volt, feltételezés. Lásd: [4] "Ancestry", [5], [6], [7] – hozzáférés: 2023. április 27. Rethel grófjaira lásd: [8] - hozzáférés: 2023. április 27.
  4. I. Balduin és II. Balduin jeruzsálemi királyok rokoni kapcsolatát illetően, a családfában bemutatottól eltérő, a következő feltételezés (lásd: [9] - hozzáférés: 2023. április 27.): I. Eusztáknak, Boulogne grófjának, lett volna egy Judit nevű leánya, és ő lett volna II. Manasszésznak, Rethel grófjának a felesége. A házasságukból származott I. Hugó, Rethel grófja, aki valóban II. Balduin királynak az apja. I. Balduin király apja, II. Euszták, Boulogne grófja, pedig I. Euszták grófnak a fia volt (ez tény). Annak az oka, hogy a hivatkozott web-lap szerkesztője, miért jelöli II. Manasszész grófként, I. Hugó gróf apját – tehát II. Balduin király apai nagyapját –, nem ismert, ugyanis I. Hugó gróf apja III. Manasszész gróf volt, és nem II. Manasszész gróf (erre lásd: [10], [11], [12], [13] - hozzáférés: 2023. április 27.).
  5. II. (Poitiers-i) Mária, a Jeruzsálem királynője uralkodói címet, 1277-ben, eladta I. (Anjou) Károlynak (1227-1285), Szicília királyának (1266-1282).
  6. II. (Fattyú) Jakab király 1461-ben Sarolta királynőt Ciprus elhagyására kényszerítette, a királynő hívei azonban 1464-ig kitartottak a szigeten.

Források[szerkesztés]

  • [14] - hozzáférés: 2023. április 27.
  • [15] - hozzáférés: 2023. április 27.
  • [16] - hozzáférés: 2023. április 27.
  • [17] - hozzáférés: 2023. április 27.
  • [18] - hozzáférés: 2023. április 27.
  • Simon Sebag Montefiore: Jeruzsálem. Egy város életrajza. Alexandra Kiadó, Pécs, 2014 ISBN 978-963-357-343-3
  • John E. Morby: A világ királyai és királynői, Maecenas Kiadó, Budapest, 1991 ISBN 963-7425-48-9
  • Steven Runciman: A keresztes hadjáratok története. Osiris Kiadó, Budapest, 2002 ISBN 963-389-347-X