A Jeruzsálemi Királyság uralkodóinak és a Ciprusi Királyság uralkodóinak családfája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az alábbi családfa a Jeruzsálemi Királyság és a Ciprusi Királyság uralkodóinak a leszármazását együttesen mutatja be, a közöttük fennállt dinasztikus összefüggésekre tekintettel (gyakran ugyanaz az uralkodó viselte mindkét királyi címet); kitérve az elengedhetetlen családi kapcsolódásokra, és a közérthetőségre figyelemmel – szükség esetén – az anyai ágú leszármazást feltüntetve. A családfákban azok az uralkodók vannak számozva, akik ugyanazt a keresztnevet viselték. A Ciprusi Királyság uralkodóinak családfájában – ellentétben a Jeruzsálemi Királyság uralkodóinak családfájával –, szükségtelen volt, minden uralkodónál, a dinasztiájának feltüntetése, mert az uralkodók leszármazása kapcsán, a dinasztia-változás, egyszerűbben követhető. A források, II. (Poitiers-i) Mária címzetes jeruzsálemi királynőt kivéve, azokat az uralkodókat, akik címzetes királyok, illetve címzetes királynők voltak, ezen uralkodói címeket illetően, nem számozzák.

Bevezető[szerkesztés]

A Jeruzsálemi Királyság 1099-ben azzal jött létre, hogy az első keresztes hadjárat résztvevői elfoglalták az ekkor a Fátimida Kalifátushoz tartozó Jeruzsálemet; igaz, az első uralkodó, Bouillon Gottfried, a keresztes had vezére, még a „Szent Sír védelmezője”, és nem a király címet viselte. A királyság fővárosát, Jeruzsálemet, 1187-ben, Szaladin egyiptomi ajjúbida szultán visszafoglalta a keresztesektől. Ekkor Türosz, majd – 1191-ben történt meghódítását követően –, Akko lett a királyság székhelye, és az is maradt 1229-ig, majd 1244-től 1291-ig. 1229-1244 között ugyanis ismét Jeruzsálem volt a királyság fővárosa: II. Frigyes császár – Frigyes, Jeruzsálem királya, társuralkodóként, majd a királyság régense – Al-Kámil egyiptomi szultánnal 1229-ben kötött megállapodás alapján, visszaszerezte Jeruzsálemet. 1244-ben azonban, az Asz-Szálih Ajjúb egyiptomi szultán szolgálatában álló, Barka kán vezérelte, hwárezmi/tatár sereg elfoglalta Jeruzsálemet, és a város végleg elveszett a keresztesek számára [1].

1291-ben Al-Asraf Halíl egyiptomi mamlúk szultán elfoglalta Akkót. Ezzel a Jeruzsálemi Királyságot – de facto – megszűntnek tekintjük; II. Henrik jeruzsálemi király Ciprus szigetére vonult vissza (amelynek egyébként már a királya volt).

1192-ben, Guidó jeruzsálemi király, Ciprus urává vált, bár a Ciprus királya címet ő még nem viselte, de az uralkodásával – gyakorlatilag – létrejött a Ciprusi Királyság. (A szigetet korábban meghódító, I. (Oroszlánszívű) Richárd angol király adta át Guidónak a Ciprus feletti uralmat.) A királyság 1489-ig állt fenn, ekkor a szigetország közvetlenül Velence uralma alá került.

A családfák[szerkesztés]

A Jeruzsálemi Királyság uralkodói[szerkesztés]

I.

  • A1. III. (Szakállas) Gottfried (997-1069), alsó-lotaringiai herceg: 1065-1069, Gottfried, felső-lotaringiai herceg: 1044-1047, első felesége: Doda (?-?), II. Manasszésznak (?-1032?), Rethel grófjának a leánya (II. Manasszész grófra a hivatkozást lásd I. B2. alatt is) [2],
    • B1. (apja első házasságából) Lotaringiai Szent Ida (1038/1043-1113), férje: II. Euszták (1020 körül-1085 körül), Boulogne grófja,
    • B2. (apja első házasságából) Lotaringiai Judit (?-?), férje: III. Manasszész (1022/1025-1065 körül/1080 után?) Rethel grófja; II. Manasszésznak (?-1032?), Rethel grófjának a fia [3],
      • CA1. I. Hugó (?, 1040 körül?-1118), Rethel grófja,


II.

  • A1. II. (Retheli) Balduin (1060 körül?, 1075 körül?-1131), a jeruzsálemi király: 1118-1131, II. Balduin, az Edesszai Grófság grófja: 1100-1118, Balduin (Baudouin de Bourcq), Bourcq ura, őt lásd feljebb, I. DA1. alatt,
    • B1. (Retheli) Meliszenda (1109 körül-1161), jeruzsálemi királynő: 1131-1152, férje: (Anjou) Fulkó (1090 körül-1143), jeruzsálemi király: 1131-1143 (társuralkodó), V. (Ifjú) Fulkó, Anjou grófja: 1109-1129 (lemondott), I. Fulkó, Maine grófja: 1110-1129 (lemondott),
      • C1. III. (Anjou) Balduin (1130-1162), jeruzsálemi király: 1143-1162,
      • C2. I. (Anjou) Amalrik (Imre) (1136-1174), jeruzsálemi király: 1162-1174,
        • D1. (Anjou) Szibilla (1160 körül-1190), jeruzsálemi királynő: 1186-1190; első férje: Montferrati Vilmos (1135/1145-1177), Jaffa és Aszkalon grófja: 1176-1177, második férje: (Lusignan) Guidó (1150/1152?, 1160?-1194), jeruzsálemi király: 1186-1192 (társuralkodó), Guidó, Ciprus ura: 1192-1194,
          • E1. (anyja első házasságából) V. (Montferrati) Balduin (1177-1186), jeruzsálemi király: 1183-1185 (társuralkodó, IV. Balduin király mellett), 1185-1186 (egyeduralkodó),
        • D2. IV. (Anjou /Leprás/) Balduin (1161-1185), jeruzsálemi király: 1174-1183 (egyeduralkodó), 1183-1185 (társuralkodó, V. Balduin király mellett),
        • D3. I. (Anjou) Izabella (1171/1172-1205), jeruzsálemi királynő: 1192-1205, őt lásd lejjebb, III. A1. alatt.

III.

A Ciprusi Királyság uralkodói[szerkesztés]

I.

  • A1. VIII. Hugó (1097/1106 körül-1171 után), Lusignan ura,
    • B1. (Lusignan) Amalrik (Imre) (1144?-1205), ciprusi király: 1194-1205, II. Amalrik (Imre), jeruzsálemi király: 1197-1205 (társuralkodó), őt lásd feljebb is: Jeruzsálemi Királyság uralkodói, III. A1. alatt,
      • C1. I. Hugó (1193/1194-1218), ciprusi király: 1205-1218,
        • D1. Izabella (1210/1216-1264), hercegné, férje: Poitiers-i Henrik (1217-1276), antiochiai herceg, IV. (Poitiers-i /Félszemű/) Bohemund (1175?-1233), antiochiai fejedelemnek a fia, őket lásd feljebb is: Jeruzsálemi Királyság uralkodói, III. CA1. alatt,
          • E1. (Lusignan-Poitiers-i) III. (Nagy) Hugó (1235-1284), ciprusi király: 1267-1284, jeruzsálemi király: 1268-1284,
            • F1. I. János (1259-1285), ciprusi király: 1284-1285, II. János, jeruzsálemi király: 1284-1285,
            • F2. II. Henrik (1270-1324), ciprusi király: 1285-1324, ciprusi régens: 1306-1310, II. Henrik, jeruzsálemi király: 1285-1291, címzetes jeruzsálemi király: 1291-1324,
            • F3. (Türoszi) Amalrik (1270/1272-1310), ciprusi régens: 1306-1310, Amalrik, Türosz ura,
            • F4. Guidó (1275-1303), Bejrút ura, őt lásd lejjebb, II. A1. alatt,
        • D2. I. (Kövér) Henrik (1217-1254), ciprusi király: 1218-1254, jeruzsálemi régens: 1246-1254,
          • EA1. II. Hugó (1252-1267), ciprusi király: 1254-1267, jeruzsálemi régens: 1254-1267,
    • B2. Guidó (1150/1152?, 1160?-1194), Ciprus ura: 1192-1194, Guido, jeruzsálemi király: 1186-1192 (társuralkodó), őt lásd feljebb is: Jeruzsálemi Királyság uralkodói, II. D1. alatt.

II.

  • A1. Guidó (1275-1303), Bejrút ura, őt lásd feljebb, I. F4. alatt,
    • B1. IV. Hugó (1294-1359), király: 1324-1359, jeruzsálemi címzetes király: 1324-1359,
      • C1. I. Péter (1328-1369), ciprusi király: 1359-1369, jeruzsálemi címzetes király: 1359-1369, örmény király: 1368-1369,
        • D1. II. (Kövér) Péter (1357-1382), ciprusi király: 1369-1382, jeruzsálemi címzetes király: 1369-1382,
      • C2. I. Jakab (1334-1398), ciprusi király: 1382-1398, jeruzsálemi címzetes király: 1382-1398, örmény címzetes király: 1393-1398,
        • DA1. Janusz (1374/1375-1432), ciprusi király: 1398-1432, jeruzsálemi címzetes király: 1398-1432, örmény címzetes király: 1398-1432,
          • EA1. II. János (1418-1458), ciprusi király: 1432-1458, jeruzsálemi címzetes király: 1432-1458, örmény címzetes király: 1432-1458,
            • FA1. II. (Fattyú) Jakab (1438-1473), ciprusi király: 1461-1473, jeruzsálemi címzetes király: 1461-1473, örmény címzetes király: 1461-1473; felesége: Katalin (Caterina Cornaro) (1454-1510), ciprusi királynő: 1474-1489 (a Velencei Köztársaság lemondatta), ciprusi régensnő: 1473-1474, jeruzsálemi címzetes királynő: 1474-1489, jeruzsálemi címzetes régensnő: 1473-1474, örmény címzetes királynő: 1474-1489, örmény címzetes régensnő: 1473-1474,
              • GA1. III. (Utószülött) Jakab (1473-1474), ciprusi király: 1473-1474, jeruzsálemi címzetes király: 1473-1474, örmény címzetes király: 1473-1474,
            • FA2. Sarolta (Karola) (1442-1487), ciprusi királynő (de facto): 1458-1461 [8], jeruzsálemi címzetes királynő: 1458-1487, örmény címzetes királynő: 1458-1487; második férje: (Savoyai) Lajos (1436-1482), ciprusi király: 1459-1461/1464 (társuralkodó, 1464-től különváltan éltek), jeruzsálemi címzetes király: 1459-1461/1464 (társuralkodó), örmény címzetes király: 1459-1461/1464 (társuralkodó),

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Lásd: Simon Sebag Montefiore: Jeruzsálem. Egy város életrajza. Alexandra Kiadó, Pécs, 2014. 323-325. oldalak. – Barka kán neve Baraka, illetve Barakat formában is előfordul. Lásd: [1] és [2] – hozzáférés: 2022. április 15.
  2. ↑ Az, hogy Doda, III. Gottfried herceg első felesége, II. Manasszésznak, Rethel grófjának a leánya volt, feltételezés. Lásd: [3] – hozzáférés: 2022. április 15.
  3. ↑ Az, hogy III. Manasszész gróf felesége, Judit, III. Gottfriednek, Alsó-Lotaringia hercegének, és első feleségének, Dodának a leánya volt, feltételezés. Lásd: [4] és [5] – hozzáférés: 2022. április 15. Rethel grófjaira lásd: [6] - hozzáférés: 2022. április 15.
  4. ↑ I. Balduin és II. Balduin jeruzsálemi királyok rokoni kapcsolatát illetően, a családfában bemutatottól eltérő, a következő feltételezés (lásd: [7] - hozzáférés: 2022. július 6.): I. Eusztáknak, Boulogne grófjának, lett volna egy Judit nevű leánya, és ő lett volna II. Manasszésznak, Rethel grófjának a felesége. A házasságukból származott I. Hugó, Rethel grófja, aki valóban II. Balduin királynak az apja. I. Balduin király apja, II. Euszták, Boulogne grófja, pedig I. Euszták grófnak a fia volt (ez tény). Annak az oka, hogy a hivatkozott web-lap szerkesztője, miért jelöli II. Manasszész grófként I. Hugó gróf apját – tehát II. Balduin király apai nagyapját –, nem ismert, ugyanis I. Hugó gróf apja III. Manasszész gróf volt, és nem II. Manasszész gróf (lásd: [8], [9], [10], [11] - hozzáférés: 2022. július 6.).
  5. ↑ I. Konrád király Montferrati Vilmos grófnak (őt lásd feljebb, II. D1. alatt) az öccse volt.
  6. ↑ II. Amalrik (Imre) király Guidónak, a Jeruzsálemi Királyság királyának és Ciprus urának (őt lásd feljebb, II. D1. alatt) a bátyja volt.
  7. ↑ II. (Poitiers-i) Mária, a Jeruzsálem királynője uralkodói címet, 1277-ben, eladta I. (Anjou) Károlynak (1227-1285), Szicília királyának (1266-1282).
  8. ↑ II. (Fattyú) Jakab király 1461-ben Sarolta királynőt Ciprus elhagyására kényszerítette, a királynő hívei azonban 1464-ig tartottak ki a szigeten.

Források[szerkesztés]

  • [12] - hozzáférés: 2022. április 15.
  • [13] - hozzáférés: 2022. április 15.
  • [14] - hozzáférés: 2022. április 15.
  • [15] - hozzáférés: 2022. április 15.
  • [16] - hozzáférés: 2022. július 6.
  • Simon Sebag Montefiore: Jeruzsálem. Egy város életrajza. Alexandra Kiadó, Pécs, 2014. ISBN 978-963-357-343-3
  • John E. Morby: A világ királyai és királynői, Maecenas Kiadó, Budapest, 1991. ISBN 963-7425-48-9
  • Steven Runciman: A keresztes hadjáratok története. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. ISBN 963-389-347-X

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_Jeruzsálemi_Királyság_uralkodóinak_és_a_Ciprusi_Királyság_uralkodóinak_családfája&oldid=25090911”