A Hét (folyóirat, 1890–1924)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az 1890-ben indult folyóiratról szól. Hasonló címmel lásd még: Hét (egyértelműsítő lap).
A Hét
A XXI. kötet (1900) címlapja
A XXI. kötet (1900) címlapja
OrszágMagyarország
Alapítva1889
Megszűnt1924
Szerkesztő
Nyelvmagyar
A Hét címlapja, 1. évf. (1890) 2. sz.

A Hét (Budapest, 1890 – 1924) társadalmi, irodalmi és művészeti közlöny, 1894-től politikai és irodalmi szemle. A haladó szellemiségű polgárság irodalmának kívánt vezető lapja lenni. A Nyugat indulásáig (1908) ezt a szerepet be is töltötte.

Szerkesztők[szerkesztés]

Alapító szerkesztője Kiss József, 1921-es halála után Rózsa Miklós, Kázmér Ernő, Boros János, Fehér Árpád szerkesztette.

Története[szerkesztés]

1889 decemberében jelent meg mutatványszáma, de hivatalosan 1890-ben indult el. 1910-ben az A Hét ellen fordult, és olvasói nagy része átpártolt a Nyugathoz. 1919. március 27. és november 13., valamint 1921. március 20. és december 20. között nem jelent meg. 1921-ben, Kiss József halála után Fehér Árpád vette át a szerkesztőséget egészen a lap 1924-es megszűnéséig. Ugyancsak A Hét címmel indult 1925-ben egy hetilap, amely magát egy idő után Kiss József lapja jogutódjának tekintette, és átvette évfolyamszámozását is.

Rovatok[szerkesztés]

  • Krónika: A vezércikk száraz stílusa helyett új publicisztikai műfajt teremtett: csiszolt, irodalmi stílusban megfogalmazott, az időszerű társadalmi-politikai jelenségeket fejtették ki. A közönség kedvelt olvasmányai volt Heltai Jenő verses krónikái.
  • Innen-Onnan: A Kozma Andor teremtette rovatban a hét valamelyik eseményéről húsz-harminc sorban, szellemes, vidám stílusban számoltak be.
  • Irodalom és Művészet: az irodalmi, színházi és zenei élet eseményei.
  • Szépirodalmi: a magyar és világirodalom bemutatása. Fordításokban főleg a nyugati, elsősorban francia irodalomra koncentrálva.

Szerzők[szerkesztés]

Kezdetben Jókai Mór és Mikszáth Kálmán is a lap írói közé tartozott, de hamarosan a fiatal nemzedék került előtérbe.

1890-es évek[szerkesztés]

A 20. század elején[szerkesztés]

Értékelése[szerkesztés]

„A polgári irodalom történetében talán az első dátum 1890, a Hét megjelenése. A Hét képes szépirodalmi hetilap volt, szerkesztője Kiss József, középszerű epigon költő, de olyan szerkesztői tehetség, akit csak az egy Osvát Ernő múlt felül. Lapja rövidesen orgánuma lett mindazoknak, akikben az új polgári szellem irodalmi formát öltött, de hordozta a régebbi nemzedékek kritikusabb elméit is.”

– Szerb Antal[1]

„A Hét ajtaja fölé arany szöveggel egy feliratos tábla van odaszögezve: Tiszteld a tehetséget! Tiszteld minden formájában, minden kialakulásában és ha nem érted meg mindjárt, légy azon, hogy megértsd. Tiszteld a tehetséget elleneidben is és aberrációjában is. Mert a tehetség ritka adománya az égnek. Pénzen megvásárolhatsz mindent: rangot, szerelmet, egészséget, még hosszú életet is; tehetséget nem! Keleten szentnek tartják az eszelősöket; a tehetség tiszteletét Nyugaton keresd. A Hétnél megvolt.”

– Kiss József[2]

Irodalom[szerkesztés]

  • Hírlapjaink. A magyarországi hírlapok monográfiája, 2, 1896
  • Gedeon Jolán: Divatos pesti írók. Széphalom, 1929
  • László Erzsébet: Francia hatások A Hét című folyóiratra (Debrecen, 1937)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Szerb Antal: A magyar irodalom története. Budapest, Magvető, 1972 (ötödik kiadás), 420. o.
  2. ↑ Kiss József: Egy lapról, egy évfordulóról és egy szerkesztőről, 1899. dec. 20. In: Kiss József és kerekasztala. Budapest, Kiss József prózai munkáinak kiadóvállalata, 1934. 19-22. o.

Források[szerkesztés]

  • Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.  
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_Hét_(folyóirat,_1890–1924)&oldid=26882088”