A Haza Pártja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A Haza Pártja
Adatok
Elnök Kásler Árpád

Alapítva 2012. szeptember
Székház Gyula

Hivatalos színei piros, fehér, fekete
Weboldala

A Haza Pártja 2012. szeptemberében, Magyarországon alakult politikai párt. Országosan a „devizahitelesek” kifosztása ellen szervezett több ezer fős tüntetéseivel és a párt elnökének, Kásler Árpádnak a legnagyobb magyarországi pénzintézet ellen vívott és bíróságokon sikeresen megnyert perével lett ismert.

Politikai programja[szerkesztés]

A párt az ország rendszerszintű problémáival kíván foglalkozni, melyek szerinte: 

  • pénzügyi és egyéb fogyasztóvédelem
  • oktatás
  • egészségügy
  • bérek és nyugdíjak
  • lakhatás
  • a magyarországi energetikai és közlekedési infrastruktúrák Nyugat-Európai szintre való emelése.

Feladatuknak tekintik olyan politikai és gazdasági légkör megteremtését  Magyarországon, hogy a fiataloknak ne az elvándorlás legyen az egyetlen perspektívája, a bérből és fizetésből élőknek biztonságérzete, a nyugdíjasoknak pedig egy ledolgozott élet után nyugodt öregkora legyen. Ehhez valós rendszerváltást kell végrehajtani.

Elhelyezkedése a politikai palettán[szerkesztés]

A párt centralistának vallja magát, mely úgy a baloldali, mint jobboldali és konzervatív értékekből, valamint a szabadelvű világszemléletből magáénak érzi mindazt, ami emberibbé teszi a világot, és nem mások rovására, hanem embertársai létének tiszteletben tartására törekszik. A sokféleséget mindaddig a határig elfogadja, amíg a jóérzés, a törvény és a jó értelemben vett mások egyéni szabadsága, vagy annak érzése nem sérül. A vallás- és szólásszabadság elkötelezett híve.

Története[szerkesztés]

2012. szeptemberében alakult Békéscsabán Rendszerváltó Mozgalom Párt néven. 2012. november 26-án jegyezte be a Gyulai Törvényszék Rendszerváltó Mozgalom Párt, rövidítve RVMP néven. Elnök Kásler Árpád, alelnök Molnár Viktor volt.

2013. május 29. napjától, 2013. december 12. napjáig Tóth József váltotta fel Kásler Árpádot az elnöki tisztségben. Ebben az időszakban kezdte meg a párt volt elnöke a második országjárását, ami miatt az elnöki tisztségről lemondott. A 2013. november 29-én megtartott Országos Választmányi ülésen az RVMP egyesült az első és második országjárásokból megszületett A Haza Nem Eladó Mozgalommal és párt nevét Rendszerváltó Mozgalomról A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt névre változtatták a küldöttek. Tóth József országos elnök és Molnár Viktor országos alelnök helyébe Kásler Árpádot országos elnöknek, Schmidt Gábort általános alelnöknek választották.

2016. február 16. napján a Gyulai Törvényszék végzésével a párt felvette A Haza Pártja rövidített nevet, megtartva A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt teljes nevét is, a 2015. július havának 12. napján, az Országos Választmányi ülésen megjelent 83 küldött határozata alapján. Ugyanezen a napon meghozott határozat alapján Schmidt Gábor általános alelnököt tisztségében Töviskesné Dsupin Judit váltotta, továbbá a küldöttek két általános alelnöki tisztség mellett döntöttek, így Ifj. Tenke János párttagot is alelnöki tisztséggel ruházták fel. 2017. május 13. napján az Országos Választmány döntése alapján a párt elhagyta A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt (túl hosszúnak bizonyult) nevét és a korábbi rövidített nevét vette fel, melyet a Gyulai Törvényszék 2017. szeptember 25-i végzésével A Haza Pártja névre változtatott; ezt a nevet viseli mind a mai napig.

Szervezeti felépítése[szerkesztés]

A párt szervezetei[szerkesztés]

  • Helyi Szervezetek,
  • Megyei Szervezetek
  • Országos Választmány

Bizottságai:

  • Országos Elnökség
  • 3 tagú Párt Felügyelő Bizottság
  • 3 tagú Fegyelmi Etikai Bizottság
  • 3 tagú Pénzügyi Ellenőrzési Bizottság

A Bizottságok tagjait és elnökét az Országos Választmány egyszerű szótöbbséggel 5 évre választja

A párt jelképe[szerkesztés]

A párt címere (paradicsom) piros alapon fehér színnel a Szent Koronára emlékeztető sziluett, benne nyomtatott fekete betűkkel A Haza Pártja felirat.

 A párt jelmondata[szerkesztés]

„A Haza nem eladó!”

Tevékenysége[szerkesztés]

Nagyobb tüntetések-konferenciák[szerkesztés]

  • Az évek alatt több tüntetés szervezője volt a párt, valamint több nemzetközi konferencián is képviselve volt a párt elnöke által.
  • 2013. február 9. Kásler Árpád gyülekezőt hirdet meg a budapesti Kossuth térre, melyre a nap folyamán 130 embert sikerült a térre vonzania.
  • 2013. február 16. Újabb demonstráció a Kossuth téren, mely tüntetésen már 5000 fő vesz részt.
  • 2013. március 9. a budapesti József Nádor térre ismételten tüntetés került megrendezésre, ahol közel 3.000 ember aláírásával felhatalmazza Káslert egy „Nemzetgyűlés” megszervezésére és összehívására. A 8000 főt számláló tömeget Kásler átvezette a Kossuth Rádióhoz. A provokátorok által felbőszített tömeget, egy fogadalom megtételével tudja megfékezni, hogy ne törjenek be a Rádió épületébe, mely cselekedet nem szolgálta volna a tüntetés célját. Még ezen a napon bejelentette az április 21- i demonstráció tervét.
  • 2013. április 21-én a budapesti Hősök terén Kásler Árpád „ A Magyar Nemzet Akarata” című, 15 pontból álló kiáltványt olvasta fel a 20.000 fős tömeg előtt. Az éjszakát 120 fővel a szabadban töltötték és másnap, április 22-én ezen petíciót a Házelnök megbízottjának adta át kb. 600 fő kíséretében.
  • 2013. augusztus 19-én Budapesten a Regnum Marianum kereszt mellett összehívott  Nemzetgyűlésen az ország elcsatolt területeiről is érkeztek magyar politikai szereplők, illetve résztvevők. Erdélyből, Kárpátaljáról és Felvidékről.  Közel 500 fő résztvevő éjszakázik a szabadban, majd másnap, augusztus 20-án a Nemzetgyűlés határozatát egy 600-700 fős tömeg elviszi a Sándor palotába a Köztársasági Elnöknek címezve. Mivel a kért garanciákat nem kapják meg, így a demonstrációt nem fejezik be, hanem ülősztrájkot folytatva elfoglalják Budapesten az Astoria kereszteződést. Aznap este civil ruhás nyomozók őrizetbe veszik a mozgalom vezetőjét, Kásler Árpádot, majd elszállítják a Gyorskocsi utcába. Büntető eljárást indítanak ellene és két vezető társa ellen, 2-7 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetve.
  • 2013. október 20-án, tíz km. hosszúságú kocsisorral, autós vonulást szerveznek az Ócsai lakóparktól Budapestre. A demonstráció a Dózsa György úton folytatódott, ahol nyilvánosságra került, hogy a Haza Nem Eladó Mozgalom megméretteti magát a 2014-es választásokon.
  • 2014. április 2. Szarvason, a Haza Nem Eladó Mozgalom Párt országgyűlési képviselőjelöltjei megakadályoznak egy kilakoltatást, felhasználva mentelmi jogukat, az intézkedésre kivezényelt rendőrökkel szemben.
  • 2015. szeptember 12 Bizonyítás Napja címmel újabb tüntetés a Hősök terén.

Konferenciák[szerkesztés]

  • 2014. december 2. Ciprus, nemzetközi devizahiteles konferencia, 11 Európai ország részvételével.
  • 2015. június 7. Athéni nemzetközi devizahiteles konferencia, 14 ország részvételével
  • 2016. október 7. Varsói Sejmben, nemzetközi devizahiteles konferencia

Választások[szerkesztés]

  • 2014. április 6. országgyűlési választások,  66 egyéni országgyűlési képviselőjelölttel, a párt 0,47% listás eredményt ért el, 23.507 szavazattal. Legmagasabb eredményt a párt székhelyén, BÉKÉS megye 03. számú egyéni választókerületében (Gyula) érte el a párt, 2537 leadott szavazattal, Kásler Árpád egyéni jelöltre: 5,71% .
  • 2014. május 25-én Európai Parlamenti választások, 12.119 szavazat, 0,52%
  • 2014. október 12. Önkormányzati választások Gyula, Kásler Árpád polgármesterjelölt 487 szavazat, 5,2%, képviselőjelöltek: Ács Gergő Krisztián 15 szavazat, 1,54%, Csontos Jánosné 19 szavazat, 2,48%, Tóth Zoltánné 35 szavazat 4,76%, Fejes István 26 szavazat, 2,22%, Kürti Tímea 63 szavazat, 8,1%, Tóth Richárd 32 szavazat, 3,08%, Zsibrita András 19 szavazat, 1,96%, Kiss Ibolya Brigitta 37 szavazat, 3,65%, Török István Imre + 60 szavazat, 5,96%
  • 2015. február 22. Veszprém, Országgyűlési képviselő időközi választás (jelölt Kásler Árpád)  132 szavazat 0,4%
  • 2016. december 18. Polgármester választás Sarkadkeresztúr,  Kásler Árpád, A Haza Pártjának polgármester jelöltje, 151 szavazat 17,82%
  • 2017. május 21. Időközi önkormányzati képviselőválasztás Gyula, Kiss Ibolya Brigitta 31 szavazat 3,1%

Források[szerkesztés]