7316-os mellékút (Magyarország)
| 7316-os mellékút | |
 | |
| A 7316-os út Nemesgulács északi szélén, a Káptalantótira vezető 73 144-es számú mellékút elágazásával, háttérben balra a Csobánc | |
| Úttípus | összekötő út |
| Hossza | 12,5 km |
| Ország |  Magyarország |
| Tartományok | Veszprém vármegye |
| Az út eleje | Badacsonyörs  |
| Az út vége | Tapolca  |
A 7316-os számú mellékút egy 12,5 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Veszprém vármegye déli részén; a Balaton-partot köti össze Tapolca térségével a Tapolcai-medence keleti szélén, bazaltvulkáni tanúhegyek között kanyarogva.
Nyomvonala[szerkesztés]
A 71-es főútból ágazik ki, annak 75+600-as kilométerszelvényénél, a Badacsonytomajhoz tartozó Badacsonyörs területén, északnyugat felé, Kisörsi utca néven. Alig 300 méter után nyugatnak fordul, és 1,2 kilométer után, Badacsonytomaj központjában egy körforgalmú csomópontba ér. Innen északra a 7344-es út (települési nevén Káptalantóti út) ágazik ki, nevéhez híven Káptalantóti felé; dél felől a 73 143-as út (Fő utca) torkollik be, bő 800 méter megtétele után, Badacsonytomaj központja felől, a 7316-os pedig északnyugat felé indul tovább, a József Attila utca nevet viselve.
2. kilométere után elhagyja Badacsonytomaj házait, majd 2,9 kilométer megtétele után átlép Nemesgulács területére. Itt egy darabig nyugat felé húzódik, majd egy elágazáshoz érve észak-északnyugat felé fordul, a korábbi, nyugati irányt pedig a 73 104-es útszámozás követi tovább, Badacsonytördemic északi széléig.
4,5 kilométer után, Nemesgulács legelső házai előtt beletorkollik dél-délnyugat felől a 7341-es út, amely 8,4 kilométer megtételén van túl; itt északnak fordul és ismét a József Attila utca nevet veszi fel. 5,4 kilométer után kiágazik belőle a 7345-ös út (Vasút utca), a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonal Nemesgulács-Kisapáti megállóhelye, Kisapáti és Tapolca déli része felé. Itt az út egy kicsit keletebbi irányt vesz, nem sokkal ezután elhagyja a falu központját, és a 6+650-es kilométerszelvényénél beletorkollik – 2,6 kilométer megtétele után – a 73 144-es út, a 7313-as út és Káptalantóti központja felől.
Itt újabb irányváltással észak-északnyugat felé kanyarodik, és a 7+200-as kilométerszelvényénél belép Gyulakeszi területére. Pontosan a 10. kilométerénél, Gyulakeszi legelső házai előtt beletorkollik a 7313-as út, Zánka, Köveskál és a Káli-medence más települései felől, 18,3 kilométer megtétele után. A községben Kossuth utca a neve, és fokozatosan nyugat felé kanyarodik, ameddig ki nem lép Gyulakeszi házai közül.
A 10+600-as kilométerszelvényénél már ismét északabbi irányt vesz, kevéssel ezután Tapolca területére lép és ott ér véget, Gyulakeszi út néven, beletorkollva a 77-es főút egy körforgalmú csomópontjába, a főút 44+650-es kilométerszelvényénél. Egyenes folytatása a körforgalom túlsó oldalán a 7317-es út, amely Devecsertől Nyirádon át húzódik idáig és szintén itt ér véget.
Teljes hossza, az országos közutak térképes nyilvántartását szolgáló kira.gov.hu adatbázisa szerint 12,512 kilométer.
Települések az út mentén[szerkesztés]
Története[szerkesztés]
Feltevések szerint már az ókori Római Birodalom idején húzódott út ebben a térségben, a mai Ábrahámhegy és Tapolca területe között, tehát nagyjából a mai 7316-os út nyomvonalán.[1]
Említésre kerül az út Zala vármegye 1831. évi útkönyvében, mint azon utak egyike, amelyek a „Balaton-melléki vagy Balatonfüred-savanyúvízi országút”-ból „kiágazó vagy avval összvejövő mellék- és kereskedési összveköttetésekről említést érdemlő utak”. A leírás így említi: „Azon út, mely a bácsi kőhídnál káptalantóti, tördemici, gulácsi és szigligeti helységek, nemkülönben az igen nevezetes badacsonyi, szentgyörgyi és szigligeti szőlőhegyek felé mégyen”.[1]
Hídjai[szerkesztés]
Egy jelentősebb hídja van, Nemesgulács határában, az Eger-víz hídja, az 5+413 kilométerszelvényben, ez a mai formájában 1975-ben épült.[2]
Források[szerkesztés]
- Közlekedési Információs Rendszer és Adatbázis. kira.kozut.hu. Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ. (Hozzáférés: 2019. augusztus 22.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Ikits Tamás (szerk.): Veszprém megyei közutak története. Veszprémi Közúti Igazgatóság, 1990. ISBN 963 441 197 5
- ↑ Dr. Tóth Ernő (szerk.): Hidak Veszprém megyében. Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, 2008. ISBN 978-963-06-5843-0