7313-as közút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
7313-as közút
Úttípus összekötő út
Hossza18,3 km
Ország  Magyarország
Tartományok Veszprém megye
Az út eleje Zánka 71 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Az út vége Gyulakeszi 7316

A 7313-os számú közút egy bő 18 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Veszprém megye déli részén, a Balaton-felvidék nyugati felében; Zánkát köti össze a Káli-medence térségén keresztül a Tapolcai-medence térségével, festői tájakon húzódva.

Nyomvonala[szerkesztés]

A 71-es főútból ágazik ki, kicsivel annak 58. kilométere után, Zánka területén, nyugat felé. 1 kilométer után éri el a község első házait, itt a neve Ady Endre utca. 1,6 kilométer után kiágazik belőle a 7312-es út, egyben a Fő utca nevet veszi fel, majd az 1,850-es kilométerszelvényénél kiágazik belőle a 73 306-os út is, amely a Balaton-part felé vezet, Rákóczi Ferenc utca néven. (Utóbbi bő 1 kilométer után keresztezi a 71-es főutat, az 59,350-es kilométerszelvényénél, majd kicsivel több, mint másfél kilométer után, a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonal Zánka-Köveskál vasútállomásánál ér véget, már Vérkúti utca néven.)

A 7313-as nem sokkal ezután elhagyja Zánka utolsó házait és északnyugati irányba fordul. A 3,200-as kilométerszelvénye előtt beletorkollik a 73 116-os út, amely Tagyon és a 7312-es út felé vezet, Zánka lakott területének érintése nélkül; az út itt már ismét nyugati irányt követ. 3,9 kilométer után lép át Köveskál területére, a 4,200-as kilométerszelvényénél pedig kiágazik belőle a 73 124-es út, utóbbi csak Monoszló központját szolgálja ki és a zsáktelepülésnek számító község központjában ér véget, 2,8 kilométer után.

6,9 kilométer után ér be az út Köveskál házai közé, ahol Fő utca néven húzódik. 7,4 kilométer után kiágazik belőle északkelet felé a 73 126-os út, amely az ugyancsa, zsákfalunak tekinthető Balatonhenye déli részéig vezet országos közútként és 3,6 kilométer után ott ér véget. Alig ötven méterrel arrébb az út újabb kereszteződéshez ér: ott a 7314-es út csatlakozik bele déli irányból, Révfülöp felől, 7,9 kilométer megtétele után.

7,7 kilométer után elhagyja Köveskál lakott területét, de a 9. kilométeréig még a település határain belül halad, ezután lép át Szentbékkálla területére. Itt délnyugati irányt vesz, a községnek csak a déli külterületein halad át, közben, a 9,900-as kilométerszelvényénél kiágazik belőle észak felé a 73 135-ös út, amely a faluközpontba, onnan Mindszentkállára vezet, hogy végül visszatérjen a 7313-asba.

10,2 kilométer után eléri az út Mindszentkálla határát, pár száz méteren az előbbi két község határvonalán húzódik, majd teljesen belép ez utóbbi község területére. Itt is csak külterületen halad, közben a 12,300-as kilométerénél visszatorkollik bele a 73 135-ös út, majdnem pontosan 5 kilométer megtétele után. A 13,400-as kilométerszelvényénél az út Káptalantóti külterületére ér, ahol rövidesen ismét egy kereszteződése következik: a 13,600-as kilométernél beletorkollik, 5,7 kilométer megtétele után, délkelet felől a 7346-os út, Ábrahámhegy és Salföld irányából.

Az út Káptalantóti térségében a központtól északra, de a belterületet elkerülve halad el, közben viszont a 15,200-as kilométerszelvényénél beletorkollik 5,5 kilométer után, délnyugat felől, Badacsonytomaj, illetve Káptalantóti központja irányából a 7344-es út, majd pedig a 16,100-as kilométerszelvényénél, dél felé kiágazik belőle a 73 144-es út, amely ugyancsak áthalad a település belterületén, majd Nemesgulács északi határában, a 7316-os útba torkollva ér véget, 2,6 kilométer után.

A 7313-as 16,8 kilométer megtétele után hagyja el Káptalantóti települést és lép át az utolsó érintett község, Gyulakeszi területére. A falu legdélebbi fekvésű házai mellett ér véget, beletorkollva a 7316-os útba, annak pontosan a 10. kilométerénél. Teljes hossza, az országos közutak térképes nyilvántartását szolgáló kira.gov.hu adatbázisa szerint 18,319 kilométer.

Települések az út mentén[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Laczkó Dezső feltételezése szerint nagyjából ugyanezen az útvonalon már az ókori Római Birodalom idején is húzódott egy út, Zánka és Tapolca térsége között, a Káli-medence érintésével. Középkori források ugyancsak említik ezt az utat, például 1269-ből és 1451-ből; az előbbi évben kelt oklevél „magna via que Varutha dicitur” néven említi. (Magyarul: nagy út, amelyet Várútjának neveznek.)[1]

Források[szerkesztés]

  • kira.gov.hu, lekérdezés időpontja: 2019. augusztus 22.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ikits Tamás (szerk.): Veszprém megyei közutak története. Veszprémi Közúti Igazgatóság, 1990. ISBN 963 441 197 5