6 Hebe

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
6 Hebe
Felfedezése
Felfedező Karl Ludwig Hencke
Felfedezés ideje 1847. július 1.
Felfedezés helye Drezdenko
Névadó Hébé
Alternatív név 1947 JB
Kisbolygókategória kisbolygóöv
Pályaadatok
Epocha 2005. november 26. (JD 2453700,5)
Aphélium távolsága 435,996 Gm (2,914 CsE)
Perihélium távolsága 289,705 Gm (1,937 CsE)
Fél nagytengely 362,851 Gm (2,426 CsE)
Pálya excentricitása 0,202
Orbitális periódus 1379,756 d (3,78 a)
Átl. pályamenti sebesség 18,93 km/s
Közepes anomália 247,947°
Inklináció 14,751°
Felszálló csomó hossza 138,752°
Perihélium szöge 239,492°
Központi égitest Nap
Fizikai tulajdonságok
Méret 205×185×170 km[1][2]
Átlagos átmérő 185,18 km
Tömeg ~1,4·1019 kg[3]
Átlagos sűrűség ~4,1 g/cm³
Felszíni gravitáció ~0,087 m/s2
Szökési sebesség ~0,13 km/s
Forgási periódus 0,3031 d[4]
Albedó 0,268 (mértani)[1]
Felszíni hőmérséklet ~170 K
max: ~269 K (–4°C)
Színkép típusa S típusú kisbolygó
Látszólagos fényesség 7,5[5]-től 11,50-ig
Abszolút fényesség 5,71
Látszólagos méret 0,26"-től 0,065"-ig
A Wikimédia Commons tartalmaz 6 Hebe témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A 6 Hebe (a görög ‘Ήβη szóból) egy nagy kisbolygóövbeli aszteroida. Tömeg szerint a tizenharmadik legnagyobb aszteroida, az egész öv tömegének körülbelül 0,5%-át foglalja magába. Fajlagos térfogata egészen nagy (nagyobb, mint a Holdé, és a Marsé), de ez azt is jelenti, hogy tömeg szerint nincs benne az első húszban. A nagy fajlagos térfogat egy olyan rendkívül szilárd testet sejtet, amely nem ütközött más testekkel, ez rendkívül ritka a hasonló méretű kisbolygóknál.

Fényesség szerint a Hebe az ötödik helyen áll a Vesta, Ceres, Iris és Pallas után. Átlagos oppozícióbeli magnitúdója +8,3, amely megegyezik a Titánéval,[6] de akár a +7,5-et is elérheti perihéliumközelben.

Felfedezése[szerkesztés]

Méretösszehasonlítás: az első tíz kisbolygó a Föld Holdjához hasonlítva. A Hebe a hatodik balról.

A Hebét Karl Ludwig Hencke fedezte fel 1847. július 1-jén, hatodikként. Az 5 Astraea után ez volt az ő második felfedezése. A „Hebe” nevet Carl Friedrich Gauss javasolta.

Holdja[szerkesztés]

1977. március 5-én a Hebe elhaladt a Kaffaljidhma (γ Ceti) csillag előtt. Nem figyeltek meg máskor hasonló eseményt. Az áthaladás során Paul D. Maley egy apró holdat talált,[7] ami a „Jebe” becenevet kapta, azonban a felfedezést később nem erősítették meg.

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Yeomans, Donald K.: Horizons system (angol nyelven). NASA JPL. (Hozzáférés: 2007. március 20.)
  1. a b Supplemental IRAS Minor Planet Survey. (Hozzáférés: 2007. december 25.)
  2. J. Torppa et al Shapes and rotational properties of thirty asteroids from photometric data, Icarus, Vol. 164, p. 346 (2003).
  3. G. Michalak Determination of asteroid masses Archiválva 2006. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben Astronomy & Astrophysics, Vol. 374, p. 703 (2001).
  4. Planetary Data System Small Bodies Node, lightcurve parameters. (Hozzáférés: 2007. december 25.)
  5. Donald H. Menzel and Jay M. Pasachoff. A Field Guide to the Stars and Planets, 2nd edition, Boston, MA: Houghton Mifflin, p. 391. o. (1983). ISBN 0-395-34835-8 
  6. The Brightest Asteroids. [2007. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 16.)
  7. W. R. Johnston Other reports of Asteroid/TNO Companions

További információk[szerkesztés]