64 Angelina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
64 Angelina
64Angelina (Lightcurve Inversion).png
Felfedezése
Felfedező Ernst Wilhelm Tempel
Felfedezés ideje 1861. március 14.
Felfedezés helye Marseille Observatory[1]
Ideiglenes név 1930 QY
Pályaadatok
Aphélium távolsága 3,018CsE
Perihélium távolsága 2,344 CsE
Fél nagytengely 2,684 CsE
Pálya excentricitása 0,124
Orbitális periódus 4,40 év
Közepes anomália 264,91°
Inklináció 1,308°
Felszálló csomó hossza 309,212°
Perihélium szöge 179,597°
Központi égitest Nap
Fizikai tulajdonságok
Tömeg 150 petagramm
Forgási periódus 8,752 óra
Albedó 0,157
Abszolút fényesség 7,67
A Wikimédia Commons tartalmaz 64 Angelina témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A 64 Angelina az E-típusú kisbolygókra jellemző színképű kisbolygó. Ernst Wilhelm Tempel fedezte fel 1861. március 4-én. Főbb pályaelemei: e=0,124, a=2,684 CsE, i=1,308, keringési idő: 4,4 év.[2]

Története[szerkesztés]

Infravörös spektruma és mérete alapján egykor a legnagyobb méretű E típusú színképpel rendelkező kisbolygónak tekintették. Később pontosabb mérések kiderítették, hogy mérete csak negyede a korábban becsültnek (48x53 km). Az E típusú színképpel rendelkező kisbolygók közé tartozik még a 434 Hungaria, a 44 Nysa, az 55 Pandora, a 317 Roxane, a 3169 Ostro, a 3103 Eger, a 4483 Petofi és a 3940 Larion kisbolygó is.

Az E(II) típusú szénképű kisbolygók típusa az Angelináé[szerkesztés]

Amióta az E típusú kisbolygókat három színképi alcsoportra osztották (Hungaria-szerűek - E(I) típus - Angelina-szerűek - E(II) típus, és Nysa-szerűek - E(III) típus), az Angelina kisbolygó fontosabb szerephez jutott. Hozzá hasonló színképtípusú az E-típusú kisbolygók családján belül a 3103 Eger és a 2867 Šteins is.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]