633-as tervszámú tengeralattjáró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
633-as tervszámú tengeralattjáró
(Romeo-osztály)
Submarine PZS-50 Project 633RV 2008 G5.jpg
A robotrepülőgép-hordozóvá átépített SZ–49 jelű egység Szevasztopolban
Hajótípus dízel-elektromos tengeralattjáró
Üzemeltető

Naval Ensign of Algeria.svg Algériai haditengerészet
Naval Ensign of Bulgaria.svg Bolgár haditengerészet
Naval Ensign of Egypt.svg Egyiptomi haditengerészet
Flag of the Korean People's Navy.svg Észak-koreai haditengerészet
Naval Ensign of the People's Republic of China.svg Kínai haditengerészet
Szíria Szíriai haditengerészet

Naval Ensign of the Soviet Union.svg Szovjet haditengerészet
Pályafutása
Építő 112. sz. Krasznoje Szormovo gyár (Gorkij, Szovjetunió)
Guǎngzhōui hajógyár (Kína)
Jiāngnáni hajógyár (Kína)
Húludǎoi hajógyár (Kína)
Wuzhǎngi hajógyár (Kína)
Megrendelés 133 darab
Építés kezdete 1950
Szolgálatba állítás 1957
Sorsa Leváltja a 641-es típus
Általános jellemzők
Vízkiszorítás felszínen 1475 t
merülésben 1850 t
Hossz 76,6 m
83,3 m
Szélesség 6,7
Merülés 5,2 m
Hajtómű Két, egyenként 2000 lóerős (1470 kW) dízelmotor, két hajócsavart meghatjó elektromos motorral
Sebesség

15,2 csomó (28,1 km/h) a felszínen

13 csomó (24 km/h) merülésben
Hatótávolság 15 000km (9 csomós sebességgel)
Fegyverzet

8 × 533 mm torpedóvető cső (6 elülső, 2 hátsó)

14 × torpedó vagy 28 × vízi akna

Legénység 54 fő (ebből 10 tiszt)

A 633-as tervszámú tengeralattjáró (NATO-kódja: Romeo-osztály) a Szovjetunióban az 1950-es években hadrendbe állított dízel-elektromos tengeralattjáró.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tengeralattjáró tervezése 1955. augusztusában kezdődött a gorkiji CKB–112 tervezőirodában. A fejlesztés alapjául az 1950-es évek elején épített 613-as tervszámú tengeralattjáró szolgált, a 633-as típus annak továbbfejlesztett változata. A technológia azonban alapvetően a 613-as típus alapjául is szolgáló német XXI típusú tengeralattjáróból származik. A 613-as típushoz képest megnövelték az üzemanyag-mennyiséget, ezzel nőtt a hatótávolság. Átdolgozták továbbá a hajótestet, javították a nyomásállóságát, ezzel növelték a merülési mélységet.

Az első, K–350 hadrendi számú egység építését 1957. szeptember 22-én kezdték el. 1958. május 30-án bocsátották vízre, majd 1959. december 26-án állították hadrendbe. Még az előzetes, 1956-ban jóváhagyott gyártási tervek szerint 560 darabot kellett volna építeni ebből a típusból. Az időközben megjelent új, atommeghajtású technológia azonban háttérbe szorította a dízel-elektromos tengeralattjárókat, így az eredeti terveket feladták, csak 22 darabot építettek a 633-as típusból a gorkiji Krasznoje Szormovo üzemben készültek. Az utolsóként épített példányt 1962. július 15-én adták át a flottának. A gorkiji gyár a négy év kilenc hónapig tartó sorozatgyártás alatt átlagosan kéthavonta bocsátotta vízre a sorozat új egységeit.

Kína 1959-ben megkapta a tengeralattjáró gyártási dokumentációját. Az eredeti szovjet terveket módosították, javítottak a konstrukción. Kínában 1960–1964 között 88 darabot építettek, közülük többet exportáltak is Észak-Koreába, Algériába, Szíriába, Bulgáriába és Egyiptomba.

Típusváltozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 633L – A hajótest hidrodinamikai vizsgálalaira (az ellenállás csökkentése és a sebesség növelése) szolgáló átépített, modernizált változat, melyet a Lazurit tervezőirodában dolgoztak ki. Az átépítést a gorkiji Krasznoje Szormovo üzem végezte 1967–1969 között, majd 1970-ben bocsátották vízre.
  • 633RV – A Vodopad és a Vetyer tengeralattjáró elleni robotrepülőgépek próbáihoz kialakított és átépített változat. Az SZ–49 hadrendi számú egységet 1971–1972-ben, az SZ–49-et 1978–1982 között építették át Szevasztopolban.
  • 633KSZ[1] – A 3M10 Granat típusú robotrepülőgép kísérletei céljára átépített változat. Az SZ–128 hadrendi jelzéső egységet 1978-ban építették át erre a célra Szevasztopolban.

Balesetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1962. január 11-én a B–37 hadrendi számú 641-es típusú tengeralattjárón tűz ütött ki, melynek következtében a fedélzeten lévő összes torpedó felrobbant. A B–37 közelében haladó SZ–350 jelzésű, 633 típusú tengeralattjáró a robbanás következtében súlyosan megrongálódott, a személyzet 11 tagja életét vesztette.
  • 2003. április 16-án egy kínai építésű (Ming-osztályú), 361 hadrendi számú tengeralattjárón következett be baleset a Pohaj-tengeren. A lemerülő tengeralattjárón nem sikerült leállítani a dízelmotort, így az elfogyasztotta a fedélzeten lévő oxigént. A személyzet mind a hetven tagja életét vesztette.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Egyes forrásokban 06333-as tervszámú tengeralattjárónak is nevezik.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 633-as tervszámú tengeralattjáró témájú médiaállományokat.