6256 Canova
| 6256 Canova | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld, Tom Gehrels[1] |
| Felfedezés ideje | 1960. szeptember 24.[1] |
| Felfedezés helye | Palomar |
| Névadó | Antonio Canova |
| Alternatív név | 4063 P-L, 1981 EH44 |
| Pályaadatok | |
| Epocha | 2010. január 4. (2455200,5 JD) |
| Aphélium távolsága | 426 950 079 km (2,854 CsE)[1] |
| Perihélium távolsága | 302 439 861 km (2,022 CsE)[1] |
| Fél nagytengely | 364 694 970 km (2,438 CsE)[1] |
| Pálya excentricitása | 0,171[1] |
| Orbitális periódus | 1390,289 nap 3,81 év[1] |
| Közepes anomália | 293,248°[1] |
| Inklináció | 4,183°[1] |
| Felszálló csomó hossza | 328,489°[1] |
| Perihélium szöge | 107,979°[1] |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Abszolút fényesség | 15,6[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A 6256 Canova (ideiglenes jelöléssel 4063 P-L) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld, Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
 |
| ||||
 | |
| Égitestek | |
| Égitesttípusok | |
| Apró testek | |
| Feltételezett bolygók | |
| Rekordok | |
Lásd még: égitestek, a Naprendszer égitestjeinek listája | |
