Ugrás a tartalomhoz

61. Müncheni Biztonsági Konferencia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
61. Müncheni Biztonsági Konferencia
OrszágNémetország München, Németország
Dátum
2025. február 14–16.
A Wikimédia Commons tartalmaz 61. Müncheni Biztonsági Konferencia témájú médiaállományokat.
Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros, valamint a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

A 61. Müncheni Biztonsági Konferencia (angolul: Munich Security Conference, rövidítve: MSC 2025) megtartására 2025. február 14. és február 16. között került sor, helyszíne a Hotel Bayerischer Hof volt, Münchenben.[1] A konferencia az egyik legfontosabb évente megrendezésre kerülő találkozó, amelyen a világ vezetői, politikusok megvitatják a globális biztonsági helyzetet és tárgyalnak az akut válságokról, konfliktusokról is.[2]

A konferencia fő témája az orosz–ukrán háború volt.[3] A konferencia elnöke Christoph Heusgen, de 2025-től Jens Stoltenberg váltotta fel.[4]

A konferencia résztvevői

[szerkesztés]

A konferencián politikai vezetők, elemzők és biztonsági szakértők gyűltek össze.[5] A találkozó több mint 700 résztvevője között hozzávetőleg 50 állam-, és kormányfő, 150 miniszter, szakértők és számtalan NGO képviselője szerepelt.[6]

Jelentősebb államok és szervezetek képviseltében kiemelt résztvevők:[7]

A konferenciára nem került meghívásra az orosz és az iráni kormány, továbbá például a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt sem. A konferencia elnökének nyilatkozata szerint a szervezők Vlagyimir Putyin legutóbbi nyilatkozatát – miszerint ezzel az ukrán kormánnyal nem kíván tárgyalni –, úgy értékelték, hogy az orosz vezetésben nincs meg a komoly szándék a tárgyalásokra.[4]

A konferencia főbb pontjai és az ahhoz kapcsolódó események

[szerkesztés]

A konferenciát 2025. február 14-én Frank-Walter Steinmeier, Németország szövetségi elnöke nyitotta meg. A beszédét azzal kezdte, hogy részvétét fejezte ki a sebesültek részére, akik a február 13-én történt müncheni gázolásos támadás áldozatai voltak. [8] A következő napon, február 15-én azonban már halálos áldozatokról is beszámoltak a hírek. Az elkövető, a 24 éves Farhád Núri afgán állampolgár volt, akinek évekkel korábban visszautasították a menedékkérelmét.[9]

A konferencia Ursula von der Leyen beszédével indult, aki az Európai Uniót érő katonai és gazdasági kihívásokról és az Ukrajnát érintő tervekről szólt. Kihangsúlyozta, hogy „csak tovább súlyosbítaná a helyzetet, ha Vlagyimir Putyin követeléseit teljesítenék és ez veszélyeztetné a nyugati érdekeket. A világ autoriter vezetői azt figyelik, vajon következmények nélkül lehet-e megtámadni egy szomszédos országot, megsérteni a nemzetközi határokat, vagy léteznek-e valódi elrettentő erők,” mondta von der Leyen. A beszédében kritizálta a Donald Trump által tervezett vámokat, amelyek szerinte nemcsak az Európai Uniót, hanem az Egyesült Államokat is gyengítenék. „Az Egyesült Államok Európai Unióra mért igazságtalan vámjai nem maradnak válaszok nélkül,” fogalmazta meg. Az ukrán háborúval kapcsolatban kifejtette, hogy növelni kellene a katonai kiadásokat, ennek érdekében az Európai Unió reformokat tervez a közös védelmi beruházások terén. Ukrajna EU-csatlakozása mellett továbbra is kiállt.[3] Ursula von der Leyen Oroszországgal kapcsolatban a továbbiakban elmondta, hogy „Kemény szankciókat léptettünk életbe, amelyek jelentősen gyengítik Oroszország gazdaságát.” „Egyik tabut törtük meg a másik után, és szétzúztuk az orosz gáztól való függőségünket, tartósan ellenállóbbá téve minket. És most még többet fogunk tenni”.[10]

J. D. Vance amerikai alelnök felszólította Európát, hogy tegyen többet az illegális migráció megfékezése érdekében, a kontinens „legsürgetőbb” kihívásának nevezte. Illetve azt a kérdést is feltette, hogy „Hányszor kell még elszenvednünk ezeket a megdöbbentő kudarcokat, mielőtt irányt változtatunk és új irányba visszük közös civilizációnkat?” Arra is sürgette az európai országokat, hogy vállaljanak felelősséget saját védelmükért, hogy Washington a máshol jelentkező fenyegetésekre összpontosíthasson.[11]

Vance kioktatta az európai tisztviselőket a szólásszabadságról és az illegális migrációról a kontinensen, és arra figyelmeztetett, hogy a közvélemény támogatásának elvesztését kockáztatják, ha nem változtatnak gyorsan irányt. „A fenyegetés, ami miatt a leginkább aggódom Európával szemben, nem Oroszország. Nem Kína. Nem más külső szereplő” mondta Vance. „Ami miatt aggódom, az a belülről jövő fenyegetés – Európa visszahúzódása néhány alapvető értékétől, az Amerikai Egyesült Államokkal közös értékektől.” Figyelmeztette az európai tisztviselőket: „Ha a saját szavazóitól való félelemben futnak, Amerika semmit sem tehet önökért.” Egyúttal felhozta a konferencia előtti napon müncheni merényletet is. [10]

Boris Pistorius német védelmi miniszter bírálta Vance-t, miután az amerikai alelnök azzal vádolta az európai kormányokat, hogy figyelmen kívül hagyják a bevándorlással kapcsolatos választói aggodalmakat és eltiporják a szólásszabadságot. Pistorius azzal vádolta Vance-t, hogy torz képet fest a demokráciáról, egyúttal az alig több mint egy héttel a németországi választások előtt utalt arra, hogy a szélsőjobboldali AfD a második helyen áll a közvélemény-kutatásokban. Pistorius gúnyolódott azon, hogy a szólásszabadságot akadályozzák, szerinte a demokrácia azt jelenti, hogy „az olyan szélsőséges pártok, mint az AfD, teljesen normálisan kampányolhatnak, mint bármely más párt”.[12]

A konferencia alkalmával Zelenszkij találkozott Vance alelnökkel. Az ukrán politikus korábban leszögezte, hogy csak azután hajlandó személyesen találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, miután Donald Trump amerikai elnökkel tárgyaltak egy közös tervről. Zelenszkij pénteken azt is kijelentette, hogy országa „biztonsági garanciákat” akar az Oroszországgal folytatott tárgyalások előtt. A Vance és Zelenszkij közötti nagyjából 40 perces találkozó nem hozott jelentős bejelentéseket a háborúból kivezető útról. Zelenszkij egy panaszos nyilatkozatot tett a jelenlegi helyzetről. „Nagyon szeretnénk békét, de valódi biztonsági garanciákra van szükségünk”. Vance a maga részéről azt mondta, hogy a Trump-kormány elkötelezett a tartós béke megtalálása mellett Ukrajna és Oroszország között: „Alapvetően a cél az, ahogy Trump elnök úr felvázolta, hogy a háborút le akarjuk zárni. [...] Azt akarjuk, hogy a gyilkosságok véget érjenek. Nem olyan békét, amely néhány év múlva Kelet-Európát konfliktusba sodorja”.[10]

Vance és Zelenszkij találkozója előtt nem sokkal egy robbanófejjel felszerelt drón csapódott be a Csernobili atomerőmű védőburkolatába, amely miatt tűz ütött ki és az megrongálódott. Zelenszkij azt mondta, hogy szerinte a csernobili dróncsapás „nagyon világos üdvözlet Putyin és az Orosz Föderáció részéről a biztonsági konferenciának”.[10] Zelenszkij arra emlékeztetett, hogy Ukrajna a reaktort védő objektumot Európa és a világ más országaival közösen építette, mindazokkal együtt, akik valódi biztonságot akarnak az emberek számára. Az ukrán elnök szerint az egyetlen állam a világon, amely képes megtámadni ilyen létesítményeket, elfoglalni az atomerőművek területét és a következményekre való tekintet nélkül harci cselekményeket folytatni, az a mai Oroszország. Szavai szerint ez terrorfenyegetést jelent az egész világra nézve.[13]

Trump a héten, a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése után felborította az Ukrajna évek óta tartó szilárd amerikai támogatást, amikor azt mondta, hogy a két vezető valószínűleg hamarosan találkozik, hogy tárgyaljanak egy békemegállapodásról. Trump később biztosította Zelenszkijt, hogy neki is lesz helye az asztalnál. Mind Trump, mind Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a konferencia előtti napokban hangsúlyozta, hogy nem lát esélyt arra, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen, illetve nem fogja visszaszerezni az Oroszország által elfoglalt területeket, amelyeknek jelenleg közel 20%-át, köztük a Krímet is megszállva tartja. Vance ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy az Egyesült Államok szankciókkal és esetleg katonai akcióval sújtaná Moszkvát, ha Putyin nem egyezik bele egy olyan békeszerződésbe Ukrajnával, amely hosszú távon garantálja Kijev függetlenségét. Vance közölte, hogy a katonai lehetőségek „továbbra is az asztalon maradnak.”

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Munich Security Conference 2025. (Hozzáférés: 2025. február 15.)
  2. ↑ Münchenre figyel a világ, ahol terítékre kerül minden válság, amely jelenleg fenyeget. (Hozzáférés: 2025. február 15.)
  3. ↑ a b Elkezdődött a müncheni biztonságpolitikai konferencia. (Hozzáférés: 2025. február 15.)
  4. ↑ a b Münchenre figyel a világ, ahol terítékre kerül minden válság, amely jelenleg fenyeget. (Hozzáférés: 2025. február 15.)
  5. ↑ Béke vagy konfliktus? A Müncheni Biztonsági Konferencia fő témája Ukrajna. (Hozzáférés: 2025. február 15.)
  6. ↑ Diplomacy in times of crisis – the world comes together at the Munich Security Conference. (Hozzáférés: 2025. február 15.)
  7. ↑ Munich Security Conference Main Program. (Hozzáférés: 2025. február 15.)
  8. ↑ Germany's president opens Munich Security Conference. (Hozzáférés: 2025. február 15.)
  9. ↑ Meghalt a müncheni gázolásos merényletben megsérült kétéves gyermek. (Hozzáférés: 2025. február 15.)
  10. ↑ a b c d Zelenskyy to Vance: Ukraine wants ‘security guarantees’ as Trump seeks to end Ukraine-Russia war. (Hozzáférés: 2025. február 15.)
  11. ↑ Mass migration is Europe's 'most urgent' challenge, says Vance. (Hozzáférés: 2025. február 15.)
  12. ↑ Germany's Pistorius says JD Vance remarks 'not acceptable'. (Hozzáférés: 2025. február 15.)
  13. ↑ Orosz harci drón csapódott a csernobili atomerőmű szarkofágjába, a kár jelentős. (Hozzáférés: 2025. február 15.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=61._Müncheni_Biztonsági_Konferencia&oldid=27912694”