46-os főút (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(46-os főút szócikkből átirányítva)
46-os főút
ÚttípusMásodrendű főút
Hossza
elkészült66 km
épül0 km
tervezett0 km
OrszágMagyarország
TartományokJász-Nagykun Szolnok és Békés vármegye
Az út elejeTiszapüspöki
Az út végeMezőberény
Időzónaközép-európai idő
A Wikimédia Commons tartalmaz 46-os főút témájú médiaállományokat.

A 46-os főút egy másodrendű, tiszántúli főútvonal, amely döntően alföldi mezővárosokat köt össze. Zömében északnyugat-délkeleti irányú, tulajdonképpeni kiindulópontja a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Törökszentmiklós, de ténylegesen Tiszapüspöki területén indul, végpontja pedig a Békés vármegyében fekvő Mezőberény. Hossza 66 km.[1]

Nyomvonala[szerkesztés]

Törökszentmiklós nyugati határszélén (ténylegesen tiszapüspöki területen) egy külön szintű csomópontban ágazik ki a várost északról elkerülő 4-es főútból. A városközpontban a 4-es út régi nyomvonalát követi, ahol korábban egy szakaszon négy forgalmi sávos útként haladt, de ezt a 2010-es években átépítették kétsávossá, megtartva az eredeti útszélességet, amely ezért nagyon szélesnek hat. Törökszentmiklós területén két alsóbbrendű útvonal is kiágazik belőle: előbb délnek a 46 344-es út Törökszentmiklós vasútállomásra, majd észak felé, lámpás csomópontban a 32 126-os út, Óballa külterületi városrészre. A harmadik jelzőlámpás kereszteződésnél elhagyja a régi 4-es nyomvonalat – az innen 42 103-as útként halad a város keleti széléig –, a 46-os pedig dél-délkeleti irányt vesz fel.

Felüljárón halad át a Budapest–Záhony-vasútvonal felett, majd négysávosra bővül, egészen a város határáig, ahol kiágazik belőle nyugat felé a 4629-es út. A folytatásban a főút jellemzője marad a délkeleti útirány. Elhalad Kétpó és Kuncsorba települések között, de azokat nem érinti. Majd Mezőtúrra fut be az út, itt átkel a Budapest–Lőkösháza-vasútvonalon. Mezőtúron sok a keskeny rész, és a zsúfolt kanyargós szakasz. A belvárosban három darab jelzőlámpás csomópontja van az útnak, ezek egyikében torkollik bele Tiszaföldvár felől a 4628-as út, egy utcasarokkal előbb pedig a Kétpóval összeköttetést biztosító 4632-es út. A város egyetlen közúti hídján keresztezi a Hortobágy-Berettyót, majd rövid keleties útirányt követve átlépi a megyehatárt és Békés vármegyébe átérve a vasút mellett befut Nagylaposra.

Nagylapos után nem sokkal átkel a Hármas-Körösön és beér Endrődre (Gyomaendrőd város nyugati részébe). A Hármas-Körös hídját teljesen átépítették, mivel a régi híd már nem felelt meg a megnövekedett forgalmi terhelésnek.[2] Endrődön gyors egymásutánban két elágazása is van: előbb a 443-as főút ágazik ki belőle Szarvas felé, majd a 4642-es út Kondoros-Nagyszénás-Szentes irányába. Áthalad az egykori Gyomán is, előbb kelet, majd ismét délkeleti útirányt tartva. A város sajátos fejlődése miatt nagyon hosszan, több mint 6 km-en át Gyomaendrőd belterületén, közben aluljárón keresztezi a (Budapest)–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalat, majd kiágazik belőle a 4232-es út Körösladány felé és a 46 353-as mellékút Gyoma vasútállomásra. Ezután szinte végig a 120-as vonal mellett haladva eléri Csárdaszállást – ott a 4233-as út ágazik ki belőle Köröstarcsára –, majd Mezőberényben egy jelzőlámpás csomópontban beletorkollik a 47-es főútba.

Története[szerkesztés]

1934-ben még nem létezett: Törökszentmiklós és Mezőtúr közti szakasza mellékút volt, folytatása pedig még mellékútként sem épült ki akkorra. Egyedül a Törökszentmiklós belterületén nyugat-keleti irányban húzódó szakasza volt elsőrendű főút, a 4-es főút részeként – utóbbi minden bizonnyal az is maradt egészen a város északi elkerülőjének az átadásáig –, a Gyomát és Endrődöt összekötő szakasz pedig harmadrendű főút, a Szarvas-Körösladány közti 414-es főút részeként. A 46-os útszámot sem osztották még ki akkor,[3] sőt még a második világháború idején, az első és második bécsi döntések utáni időszakban sem, amikor pedig jelentős kiterjedésű, visszacsatolt partiumi és erdélyi területek főbb útjainak számozása vált szükségessé, és emiatt a korábbi időszakhoz képest új útszámokat kellett kiosztani.

A 46-os útszámozást így először valószínűleg a Szeged-Makó-országhatár közti útvonal (a mai 43-as főút) kapta meg, egy évszám nélküli, de valószínűleg 1950 körül kiadott közúthálózati térkép tanúsága alapján.[4]

Ma, egyetlen törökszentmiklósi szakaszát leszámítva végig 2×1 sávos, viszonylag jó állapotban lévő főút, mivel 2021-től több ütemben felújították. A Mezőtúr és Gyomaendrőd közötti szakaszt 2008-ban megerősítették, újraaszfaltozták és tengelysúlymérő pontokat alakítottak ki.[5] Forgalma közepes, javarészt települések közti forgalmat bonyolít, bár a Románia felé tartó teherforgalom egy része is itt halad át.

A 2016-ban felújított szakasz[szerkesztés]

A Mezőtúr és a 4204-es út (Kétpó, Kuncsorba leágazás) közötti 11 kilométeres szakaszt felújították, melyet 2016-ban adtak át a forgalomnak.

Érintett települések[szerkesztés]

Nyomvonal[szerkesztés]

Csomópontok, pihenőhelyek és hidak
Útkereszteződés illetve útelágazás 0   Törökszentmiklós
Körforgalom 2 Dobó István u.
Útkereszteződés illetve útelágazás 5
Lakott terület vége 7 Törökszentmiklós
Folyóhíd 13 Nagykunsági öntöző főcsatorna
Útkereszteződés illetve útelágazás 17 Túrkeve
Lakott terület kezdete 28 Mezőtúr
Útkereszteződés illetve útelágazás 31 Nagylapos
Útkereszteződés illetve útelágazás 46 Gyomaendrőd
Útkereszteződés illetve útelágazás 47 Szarvas
Útkereszteződés illetve útelágazás 52 Dévaványa
Lakott terület kezdete 71 Mezőberény
Útkereszteződés illetve útelágazás 72 Mezőberény

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Google Maps adatai
  2. http://hir6.hu/cikk/42905/100602_elkeszult_az_endrodi_harmas_koros_hid
  3. Magyarország közlekedési térképe, 1937. Hungaricana, hozzáférés: 2022. október 21.
  4. Magyarország közúthálózati térképe. Hungaricana, hozzáférés: 2022. október 26. Az említett időpontban a mai 46-os harmadrendű főútként a 413-as útszámozást viselte.
  5. Archivált másolat. [2018. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 27.)