43M Lehel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
43M Lehel
Gyártó Ganz–MÁVAG
Gyártási darabszám 1
Általános tulajdonságok
Személyzet

-Lehel Á: 1+8 fő

-Lehel S: 1+4+4 fő
Hosszúság5,32 m
Szélesség2,3 m
Magasság1,9 m
Tömeg 10,2 t
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat 6-20 mm
Elsődleges fegyverzet

-Lehel Á: 1 db golyószóró

-Lehel S: -
Másodlagos fegyverzet -
Műszaki adatok
Motor

-mintakocsi: Büssing NAG Type L8V/36TR

-tervezett sorozat: Ganz VIII., VGT 107, 4 ütemű, 8 hengeres, benzin
Teljesítmény 155 LE
Sebesség46,5 (úton) km/h
Hatótávolság225 (úton) km

A 43M Lehel a Magyar Királyi Honvédség szolgálatában álló sebesült- és csapatszállító gépkocsi volt a második világháború alatt.

Lehel S (sebesültszállító változat)[szerkesztés]

A magyar harckocsialakulatok harctéri tapasztalatai szerint a kilőtt harckocsik személyzetének mentése csak páncélozott járművekkel lehetséges, amelyek elszállítják a peremvonalból a sebesülteket. A Haditechnikai Intézet mérnökei ezért 1943 májusában kezdtek kifejleszteni egy, a 40M Nimród légvédelmi gépágyú alvázára szerelt szállítójárművet. A tornyot leszerelték, és a helyére egy, a sebesültek és az egészségügyi személyzet számára kialakított, páncéllemezekkel körülvett, megmagasított oldalfalú szállítóteret hoztak létre. A jármű négy fekvő sebesült+négy további személy (könnyebb sebesült, ápolószemélyzet) szállítására volt alkalmas.

Lehel Á (árkászszállító változat)[szerkesztés]

A Lehelt alkalmassá tették árkászok szállítására is. Egy járműre nyolc katona fért fel. Fegyverzete egy golyószóró volt, melyet a homlokpáncélra helyeztek el. A felszerelést a páncélzat külső oldalára rögzítették.

A Lehel Á és S között nem volt számottevő különbség, átszerelésüket egyik típusból a másikba 10 perc alatt végre lehetett hajtani.

További sorsa[szerkesztés]

A prototípust 1943 nyarán mutatták be. A Haditechnikai Intézet a jármű rendszeresítését javasolta, de a vezérkar inkább a Nimród gépágyúk előállítását szorgalmazta, így a Lehel sorozatgyártására nem került sor.

Források, szakirodalom[szerkesztés]

  • BONHARDT Attila, SÁRHIDAI Gyula, WINKLER László, A Magyar Királyi Honvédség fegyverzete, Zrínyi Kiadó, Budapest, é.n., 80. old.