4-Klóranilin
| 4-Klóranilin | |
| |
| Szabályos név | 4-klórbenzol-amin[1] |
| Más nevek | p-klóranilin |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 106-47-8 |
| PubChem | 7812 |
| ChemSpider | 7524 |
| EINECS-szám | 203-401-0 |
| KEGG | C14450 |
| ChEBI | 20331 |
| SMILES | C1=CC(=CC=C1N)Cl |
| InChIKey | QSNSCYSYFYORTR-UHFFFAOYSA-N |
| Beilstein | 471359 |
| UNII | Z553SGH315 |
| ChEMBL | 15888 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | ClC6H4NH2 |
| Megjelenés | halványsárga szilárd anyag |
| Sűrűség | 1,43 g/cm³ |
| Olvadáspont | 72,5 °C |
| Forráspont | 232 °C |
| Oldhatóság (vízben) | 2,6 g/l 20 °C-on[2] |
| Veszélyek | |
| Főbb veszélyek | erősen mérgező, lehetséges karcinogén. Bőron át felszívódik.[3] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A 4-klóranilin klórtartalmú szerves vegyület, képlete ClC6H4NH2. Sárga színű szilárd anyag, a három lehetséges klóranilin izomer egyike.
Előállítása
[szerkesztés]Az anilin hajlamos arra, hogy klórozása során több klóratom is beépüljön, így ezen az úton nem, hanem a 4-nitro-klórbenzol hidrogénezésével állítják elő (a 4-nitro-klórbenzolt pedig a klórbenzol nitrálásával nyerik).[4]
Felhasználása
[szerkesztés]Peszticidek, gyógyszerhatóanyagok és színezékek ipari előállításához használják. A széles körben használt mikrobaellenes és baktericid klórhexidin gyártásának prekurzora, de felhasználják peszticidek, többek között a piraklosztrobin, anilofoz, monolinuron és klórftalim előállításához is.[5] Egyes benzodiazepin gyógyszerhatóanyagok és a dorasztin antihisztamin, a szívritmuszavar elleni lorkainid és a gombaellenes ontianil előállításához is felhasználják.[forrás?]
Egyes baktériumok és penész elleni antimikrobás hatással rendelkezik.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Nomenclature of Organic Chemistry : IUPAC Recommendations and Preferred Names 2013 (Blue Book). Cambridge: The Royal Society of Chemistry, 669. o.. DOI: 10.1039/9781849733069-FP001 (2014. április 24.). ISBN 978-0-85404-182-4
- ↑ Scheunert, 1981
- ↑ Safety data for 4-chloroaniline. Oxford University. [2012. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15.)
- ↑ a b Gerald Booth (2007). „Nitro Compounds, Aromatic”, Weinheim, Kiadó: Wiley-VCH. DOI:10.1002/14356007.a17_411.
- ↑ Ashford’s Dictionary of Industrial Chemicals, 3rd, 1998. o. (2011. április 24.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 4-Chloroaniline című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.