4-Aminobifenil
Ellenőrzött
| 4-Aminobifenil | |||
 | |||
| |||
| IUPAC-név | 4-aminobifenil | ||
| Más nevek | 4-ABP | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 92-67-1 | ||
| PubChem | 7102 | ||
| ChemSpider | 6835 | ||
| EINECS-szám | 202-177-1 | ||
| KEGG | C10998 | ||
| ChEBI | 1784 | ||
| RTECS szám | DU8925000 | ||
| InChIKey | DMVOXQPQNTYEKQ-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 386533 | ||
| Gmelin | 365629 | ||
| UNII | 16054949HJ | ||
| ChEMBL | CHEMBL44201 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C12H11N | ||
| Moláris tömeg | 169,22 g/mol | ||
| Sűrűség | 1,16 g·cm−3[1] | ||
| Olvadáspont | 52−54 °C[1] | ||
| Forráspont | 302 °C[1] | ||
| Oldhatóság (vízben) | vízben gyakorlatilag nem oldódik,[1] alkoholban, éterben és kloroformban oldható | ||
| Gőznyomás | 20 mbar (191 °C)[1] | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | mérgező (T)[1] | ||
| Főbb veszélyek | rákkeltő (Kat. 1)[1] | ||
| R mondatok | R45-R22[1] | ||
| S mondatok | S53-S45[1] | ||
| Lobbanáspont | 113 °C[1] | ||
| LD50 | 500 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A 4-aminobifenil az aromás aminok közé tartozó szerves vegyület, a bifenil amin származéka. Az azoszínezékek gyártásában használják. Ismert emberi karcinogén,[2] ezért már nagyrészt más, kevésbé mérgező vegyületeket használnak helyette. A benizidinre hasonlít.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a 4-Aminobiphenyl című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 A 4-Aminobifenil vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. augusztus 28. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ "National Toxicology Program" (PDF). 2009. szeptember 24. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2009. október 2..
