Ugrás a tartalomhoz

2026-os iráni háború

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ezen a lapon vagy szakaszban aktuális eseményről, jelenségről vagy egyéb témáról számolunk be.
Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak.
Legutóbbi módosítás: 2026. április 12.
2026-os iráni háború
Fentről lefelé, bal oldal: a USS Abraham Lincoln hordozócsoport; egy Tomahawk kilövése a USS Delbert D. Blackről; füst Teherán felett; egy minábi lányiskola romjai.Jobb oldal: egy amerikai Super Hornet felszállás közben; három izraeli F–16 vadászbombázó; az Azádi Beltéri Stadion romjai; egy elpuszíttott épület maradványai Kermánsáhban
Fentről lefelé, bal oldal: a USS Abraham Lincoln hordozócsoport; egy Tomahawk kilövése a USS Delbert D. Blackről; füst Teherán felett; egy minábi lányiskola romjai.
Jobb oldal: egy amerikai Super Hornet felszállás közben; három izraeli F–16 vadászbombázó; az Azádi Beltéri Stadion romjai; egy elpuszíttott épület maradványai Kermánsáhban
Dátum2026. február 28. – folyamatban (49 nap)
HelyszínKözel-Kelet, Ciprus, Indiai-óceán
Eredmény
Harcoló felek
Csak védekező:
Parancsnokok
Veszteségek
Lásd: #Veszteségek

A 2026-os iráni háború 2026. február 28-án kezdődött, mikor az Amerikai Egyesült Államok és Izrael váratlan, összehangolt, közös támadást indított Irán ellen. Donald Trump amerikai elnök és kormányának tagjai különféle és folyamatosan változó indokokkal szolgáltak az Irán elleni háború megindítására. Az elhangzott indokok közt szerepelt az Irán által az Egyesült Államokra jelentett azonnali fenyegetés elhárítása, az iráni rezsim megbuktatása, Amerika- és Izrael-barát rezsim hatalomba segítése, Irán nukleáris fegyverhez jutásának megakadályozása, az iráni ballisztikusrakéta-program elpusztítása, Irán katonai képességeinek lerombolása.[1][2][3][4][5]

Az Egyesült Nemzetek Szervezete és a konfliktusban közvetlenül nem érintett országok többsége, köztük Kína, Oroszország és a Dél-afrikai Köztársaság elítélte az amerikai-izraeli támadást, mert az súlyosan sértette a nemzetközi jogot és aláásta a Közel-Kelet biztonságát és stabilitását.[6] A támadás bírálói kiemelték, hogy az az Egyesült Államok törvényei alapján is illegális,[7] egyúttal az amerikai imperializmus egyik újabb példája,[8][9][10] és a nemzetközi jog alapján Irán szuverenitásának durva megsértése.[11][12][13]

A Teherán és környező települések ellen indított légicsapások során megölték Ali Hámenei iráni ajatollahot, valamint számos magas rangú iráni katonai és politikai vezetőt.[14]

Irán válaszul rakétatámadást indított Izrael, valamint számos környező országban található katonai bázisok ellen,[15] amik között volt Kuvait, Bahrein, Katar, Irak, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek. Ezek mellett reptereket és kikötőket is eltaláltak Kuvaitban, az Arab Emírségekben és Ománban. A Cipruson található brit Akrotíri és Dekélia katonai bázisokat is bombázás érte.[16] Irán ezek mellett lezárta a Hormuzi-szorost, megállítva a globális olaj-, és gázszállítmányok mozgását.[17]

Bár korábban néhány napról beszélt, március elsején Donald Trump amerikai elnök már egy hónapra tette a háború hosszát, és nem zárta ki az amerikai szárazföldi hadsereg bevetését.[18][19]

Történelmi háttér

[szerkesztés]

A háborút az Irán és az Egyesült Államok és Izrael közötti évtizedes ellenségeskedés előzte meg; az Egyesült Államok az általa és az Egyesült Királyság által szervezett 1953-as, Mohamed Moszadeg demokratikusan hatalomra került kormányát az iráni olajipar államosítása okán megbuktató Ajax művelete után született, Mohammad Reza Pahlavi iráni sah által vezetett, Amerika- és Izrael-barát, azonban nem demokratikus, az ellenzékkel erőszakkal leszámoló, pártokat betiltó és egypártrendszert bevezető, a szabad sajtót felszámoló rendszerét megbuktató 1978–79-es forradalom óta sújtja Iránt különféle szankciókkal, Izrael pedig mindent elkövet Irán meggyengítéséért. A forradalom nyomán az iráni-amerikai és iráni-izraeli viszony is ellenségessé vált. Az Egyesült Államok gazdasági eszközökkel próbálta megfojtani az új rendszert és újabb és újabb szankciókat vezetett be Irán ellen.[20] Jimmy Carter 1979. november 14-én adta ki a 12170 számú végrehajtási rendeletet (ez az elnöki rendelet amerikai megfelelője), kiterjedt szankciókkal sújtva Iránt, egyúttal befagyasztva akkori értéken 12 milliárd dollárnyi iráni vagyont. Ezt újabb és újabb szankciók követték. Ronald Reagan elnöksége alatt, 1984-ben az amerikai külügyminisztérium felvette Iránt a terrorizmust támogató államok listájára és újabb szankciókat vezetett be. Az izraeli titkosszolgálatok (gyakran amerikai segítséggel és közreműködéssel) iráni tudósokat és katonatiszteket (köztük Kászem Szolejmánit, a Forradalmi Gárda egyik parancsnokát, 2020. január 3-án) öltek meg, ipari létesítményeket szabotáltak. (Pl. Stuxnet.)

1980 szeptemberében Irak amerikai jóváhagyással és Szaúd-arábiai támogatással megtámadta Iránt. A hosszan elhúzódó háborúba az Egyesült Államok és európai szövetségesei tevőlegesen is beavatkoztak, miután nyilvánvalóvá vált, hogy Irak képtelen legyőzni Iránt.[20][21] Az iraki hadsereg tömegpusztító fegyvereket vetett be Irán ellen, de ezt az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei nem ítélték el. Az iraki erők által bevetett vegyi fegyverek előállításban amerikai és európai cégek is közreműködtek.[21]

Iránt az Irak-iráni háború befejezése, 1988 óta gyanúsították különféle amerikai, nyugat-európai és izraeli lobbicsoportok, agytrösztök és kormányzati szervek tömegpusztító fegyverek (vegyi- és biológiai fegyverek) birtoklásával, illetve atomfegyver fejlesztésével. E gyanúsítás alátámasztására egyik említett szervezet sem mutatott be érdemi bizonyítékot. Benjámín Netanjáhú teljes politikai karrierjét a titkos iráni atomfegyverprogrammal, az Izraelt fenyegető azonnali nukleáris holokauszttal való riogatásra építette. A Kneszet tagjaként már 1992-ben azt állította, hogy Irán csak 3–5 évre van az atombombagyártástól.[22][23] Netanjáhú 2002-es kongresszusi meghallgatásán valótlanul azt állította, hogy mind Irak, mind Irán előrehaladott atomfegyverprogrammal rendelkezik. Állításaival nagyban hozzájárult a 2003-as iraki háború – nemzetközi jogot sértő – megindításához, és Irak Egyesült Államok és szövetségesei általi megszállásához. A megszálló erők nem találták nyomát az állítólagos iraki tömegpusztító fegyvereknek.[22][23]

Erős nyugati gazdasági és politikai nyomásra 2003-ban Irán beleegyezett atomprogramja korlátozásába, és szélesebb körű vizsgálatokat tett lehetővé a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrei számára. Ezzel évtizedes tárgyalások vették kezdetüket a nyugati nagyhatalmak és Irán közt. E tárgyalások eredményeként jött létre a JCPOA (Joint Comprehensive Plan of Action) nevű megegyezés 2015-ben, egyrészről az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa öt állandó tagja és Németország (P5+1), másrészről Irán közt. Az egyezséget a Biztonsági Tanács S/RES/2231 (2015) jelű határozata is befogadta, így annak betartása az egyezség tagjaira nézvést kötelezővé vált.[24] Az egyezmény az Iránt sújtó szankciók enyhítéséért illetve részleges feloldásáért cserébe példátlanul szigorú korlátokat szabott az iráni atomprogramnak.[25] Ennek ellenére Netanjáhú 2015-ben megpróbálta megakadályozni annak megkötését egy újabb kongresszusi beszéddel.[26]

Donald Trump első elnöksége idején, 2018-ban hátrált ki a JCPOA-ból, mert az szerinte nem volt elég szigorú Iránnal szemben, és „legnagyobb nyomás” kampányt hirdetett az ország ellen, visszaállítva a feloldott szankciókat és újabbakat vezetve be. Trump új szerződést kívánt Iránra kényszeríteni, azonban ezt Irán elutasította.[20] A JCPOA európai aláírói megpróbálták életben tartani a megállapodást, ennek megfelelően Irán még évekig tartotta magát annak feltételeihez, azonban, mivel semmiféle érdemi haszna nem származott az egyezményből, fokozatosan felhagyott egyes pontjainak teljesítésével.

2010 és 2020 közt öt vezető iráni tudóst öltek meg merényletekben Irán területén. A gyilkosságokat senki nem vállalta egyértelműen magára, de Irán Izraelt és az USA-t vádolta a támadásokkal.[27][28][29][30][31][32]

Közös izraeli-amerikai akcióban ölték meg Bagdadban Kászem Szolejmánit, a Forradalmi Gárda egyik parancsnokát, 2020. január 3-án. A támadásban életét vesztette Abu Mahdi al-Muhandisz, az iraki Kataib Hezbollah parancsnoka is.[33] 2020. január ötödikén Irán bejelentette, hogy felfüggeszt minden JCPOA-ban vállalt korlátozást.[34] A gyilkosságra válaszul Irán Szolejmáni vértanú hadművelet néven indított válaszcsapást 2020. január nyolcadikán iraki amerikai katonai bázisok ellen. Azonban a támadásról az iráni kormány előzetesen értesítette az iraki kormányt, hogy az amerikai haderők felkészülhessenek a csapásra.[35]

A konfliktus 2024-ig nem fajult nyílt háborúskodássá. 2024. április 1-én az izraeli hadsereg légiereje csapást mért az Irán damaszkuszi nagykövetsége konzuli szolgálatának otthont adó épületekre.[36][37][38] Az izraeli támadásra válaszul 2024. április 13-án az iráni fegyveres erők kiterjedt légitámadást intéztek izraeli katonai célpontok ellen.[39] A támadás során Irán több száz rakétát és robotrepülőgépet indított izraeli katonai támaszpontok felé.[40] Bár Izraelt az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és Jordánia fegyveres erői is segítették a rakéták és robotrepülők elfogásában, egy részük így is célba ért, kisebb károkat okozva az izraeli hadsereg nevatimi katonai repülőterén.[41][42][43] 2024. július 31-én Teheránban megölték Iszmáíl Hanijet, a Hamász Politikai Irodájának vezetőjét, egyben a Hamász és Izrael közt zajló túszcsere-, és tűzszüneti tárgyalások palesztin vezetőjét. Hanijeh Irán hivatalos vendégeként érkezett Teheránba, hogy részt vegyen Irán új elnöke, Maszúd Peszeskján beiktatásán.[44]

2024. szeptember huszonhetedikén egy nagy erejű izraeli bombatámadás[45] Bejrútban megölte Haszan Naszr Alláhot, a Hezbollah főtitkárát és a szervezet több magas rangú tisztségviselőjét, valamint az iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnokát.[46][47] 2024. október elsején Irán Valódi Ígéret II. elnevezéssel kiterjedt rakétatámadást indított Izrael ellen, amit a fentebb említett izraeli támadásokra adott jogos válasznak nevezett.[48][49] A támadás során számos találat érte többek közt a Nevatim katonai repülőteret és a Tel Nof katonai repülőteret is. Az iráni rakéták elfogásában az áprilisi támadáshoz hasonlóan aktív részt vállalt az Egyesült Államok, Jordánia, Franciaország és az Egyesült Királyság hadereje is.[50]

2024. október 26-án Izrael Megbánás napjai hadművelet elnevezéssel támadást indított számos iráni célpont, továbbá iraki és szíriai célpontok ellen. Hogy az izraeli támadás pontosan milyen eredményekkel járt, azt nem tudhatjuk, mivel az IDF szokásával ellentétben nem hozott nyilvánosságra videófelvételeket a támadásokról. Az izraeli kormány és hadsereg közlése szerint a támadás elpusztította az iráni légvédelem erőinek jelentős részét.[51]

Második, 2025-ben kezdődött elnöksége során Trump megkísérelt új megállapodást kötni Iránnal, azonban az elnök lekezelő és kioktató hangneme, az amerikai fél irreális követelései és elképzelései[52] ellehetetlenítették a megegyezést. Trump úgy gondolta, hogy képes lehet hatvan nap alatt megegyezni egy új szerződésről, aminek általa felmondott elődjét tizenhárom évnyi tárgyalás után kötötték meg. Az amerikai elnök által állított határidő lejártára időzítette Izrael az Egyesült Államokkal előre egyeztetett Irán elleni támadását.[53] 2025. június 13-án hajnalban Izrael katonai doktrínájának megfelelően hadüzenet nélküli, váratlan, nagy erejű támadást indított Irán ellen, abban bízva, hogy a támadás okozta sokk, a meggyilkolt főtisztek és tudósok, a számos civil halott, a súlyosan sérült atomipari létesítmények elrettentő hatása miatt Irán nem fog válaszolni a támadásra, így a háború elmaradhat.[54] Ez az elképzelés azonban elhibázottnak bizonyult, mivel az iráni haderő az izraeli agresszióra hatékony ellencsapásokkal válaszolt.[55] Ezzel kezdetét vette az Izraeli–iráni háború.

A háború tervezésében a kezdetektől résztvevő, az iráni válaszcsapások kivédésében tevőlegesen közreműködő Egyesült Államok június 22-én támadó félként is belépett Izrael háborújába; Éjféli kalapács hadművelet név alatt B-2-es nehézbombázókkal és tengeralattjáróról indított robotrepülőgépekkel támadta Irán nukleáris létesítményeit Fordóban, Natanzban és Iszfahánban.[56][57] Trump ezután bejelentette, hogy az amerikai hadsereg megsemmisítette Irán „létfontosságú urándúsító létesítményeit.” „Iránnak most a béke útját kell választania, különben az országot még nagyobb pusztítás fenyegeti” – nyilatkozta Trump a Fehér Házban. Óva intette Iránt az Egyesült Államok elleni megtorlástól, mondván, hogy választania kell a „béke vagy a tragédia” között.[58] Emmanuel Macron francia elnök szerint az Irán elleni amerikai támadásoknak nem volt jogi háttere.[59]

Az American Modernized Enterprise Terminal (AMET) a radarkupola belsejében az el-Udeid légibázison, amely az Egyesült Államok regionális parancsnokságának székhelye

Az amerikai támadásra válaszul Irán június 23-án támadást intézett a katari el-Udeid légibázis ellen, ami az amerikai haderő egyik regionális központja. Trump a támaszpont elleni támadást „igen gyenge válasznak” nevezte, az állítva, hogy a tizennégy iráni rakétából tizenhármat lelőttek, egyet pedig, amely nem jelentett veszélyt, hagytak egy üres területen becsapódni. Azonban a támadás után két héttel olyan űrfelvételek kerültek nyilvánosságra, amelyeken látható, hogy az iráni légicsapás során találatot kapott és elpusztult a támaszpont egyik fontos eleme, egy Modernized Enterprise Terminal (MET). A körülbelül 15 millió amerikai dollár értékű nagy teljesítményű műholdas adatátviteli terminált ért támadást a Pentagon szóvivője is megerősítette.[60][61]

A harcoknak egy 2025. június 24-én életbe lépett tűzszünet vetett véget. Azonban az Iránnal szembeni agresszív retorika, az amerikai és izraeli politikusok szájából elhangzó fenyegető kijelentések és a gazdasági nyomásgyakorlás is folytatódott. Irán gazdasági helyzete 2025 végére kritikussá vált, az iráni riál árfolyama – döntően az amerikai szankcióknak és az amerikai pénzügyminisztérium által Iránban tervszerűen előidézett devizahiánynak köszönhetően[62] – összeomlott, bankok váltak fizetésképtelenné, Irán népessége pedig óriási társadalmi-gazdasági károkat szenvedett el. Mindez 2025 decemberében előbb tüntetésekhez vezetett, majd ezek az ismétlődő tüntetések számos helyszínen zavargásokba torkollottak. A zavargásokat az iráni rendvédelmi szervek könyörtelenül elfojtották. A zavargások nagy számú áldozatot követeltek, azonban hiteles adat nem áll rendelkezésre; a sajtóban néhány ezer és több tízezer közti áldozatról tettek említést, azonban jobbára azonosítatlan névtelen forrásokra hivatkozva. Az iráni elnöki hivatal is három ezer körüli áldozatról beszélt és hasonlóan bizonytalan maradt a letartóztatottak és bebörtönzöttek száma is.[63] Az iráni vezetés az Egyesült Államokat és Izraelt vádolta a tüntetések, zavargások szításával, Trump pedig háborúval fenyegette Iránt a tüntetések és zavargások elleni fellépése, az ezzel kapcsolatos áldozatok állítólagos óriási száma miatt.[64]

A helyzet gyorsan teljesen elmérgesedett, miután Trump újabb és újabb fenyegető kijelentéseket tett és jelentős amerikai haderőket vezényelt át a Közel-Keletre,[65] amire válaszul az iráni vezetők többször is megismételték a 2025-ös háború után tett bejelentésüket, miszerint, ha akár Izrael, akár az Egyesült Államok, akár a két állam együttes erővel ismételten megtámadja Iránt, arra válaszul Irán támadást fog indítani Izrael és minden, a térségben található amerikai katonai bázis, létesítmény, haderő, valamint minden izraeli és amerikai intézmény, gazdasági érdekeltség ellen.[66][67][68]

Mivel Egyiptom és Jemen kivételével a térség minden országában található amerikai katonai bázis és/vagy állomásozik tartósan területén amerikai haderő, így komolyan vették az iráni figyelmeztetéseket, és igyekeztek visszaültetni a feleket a tárgyalóasztalhoz, hogy azok békés úton zárják le az ő érdekeiket is mindinkább fenyegető konfliktust. Katar, Omán és Egyiptom diplomáciai erőfeszítéseivel elérte, hogy az USA és Irán újra tárgyalni kezdjenek. Küldöttségeik 2026. február hatodikán Omán fővárosában, Maszkatban, ománi közvetítéssel kezdek közvetett tárgyalásokat. A tárgyalásokon az amerikai küldöttség, amelyet Steve Witkoff és Jared Kushner vezetett, az iráni atomenergia- és rakétaprogramok felszámolását, a régió általuk terroristának tartott ellenállási szervezetei (pl. Hamász, Hezbollah, Anszár Alláh stb.) támogatásának beszüntetését követelte, amit Irán visszautasított.[69] Bár a tárgyalások nem vezettek megállapodáshoz, de a felek újabb forduló tartásában egyeztek meg, azonban annak helyszínét és dátumát nem határozták meg. Az újabb megbeszélésekre végül Genfben került sor, 2026. február 17-én. Ezek a tárgyalások sem hoztak áttörést, de közeledtek a felek álláspontjai.[70] Nem segítették a megegyezéshez szükséges bizalom légkörének megteremtését a Trump, kormányának tagjai és egyes vezető republikánus politikusok, mint Lindsey Graham, valamint különböző izraeli politikusok tárgyalások kezdetét megelőzően tett fenyegető és lekezelő nyilatkozatai sem, ennek ellenére a felek újabb tárgyalások tartásáról egyeztek meg.[71][72] Az újabb forduló előkészületeként a felek írásos jegyzékekbe foglalták saját konkrét elképzeléseiket. A tárgyalások újabb fordulójára e jegyzékekre alapozva került sor Genfben, az ománi nagykövet rezidenciáján, 2026. február 26-án. Ezen részt vett Rafael Grossi, a NAÜ vezetője is. A tárgyalássorozatot tető alá hozó, azokon a közvetítő szerepét betöltő Badr bin Hamad el-Búszajdi, Omán külügyminisztere a tárgyalások lezárulta után azt közölte, hogy a tárgyalásokon érdemi előrelépés történt, a felek március másodikán, Bécsben, a NAÜ Kormányzótanácsának találkozójához igazítva szándékoznak folytatni a megbeszéléseket a technikai részleteket illetően.[73] Ezekre a megbeszélésekre azonban már nem került sor, mert 2026. február 28-án, szombaton az Egyesült Államok és Izrael közösen indított hadüzenet nélküli, meglepetésszerűnek szánt, kiterjedt támadást Irán ellen. Ezzel kezdetét vette a 2026-os iráni háború.

A háború

[szerkesztés]

Az Egyesült Államok és Izrael által közösen indított hadüzenet nélküli, meglepetésszerűnek szánt, kiterjedt támadást az Egyesült Államok Eposzi harag hadművelet névre keresztelte, Izrael Ordító oroszlán hadműveletnek nevezte el. A támadástól, amelynek elsődleges célja az iráni kormányzat lefejezése volt, azt várták, hogy Irán összeomlik. Bár a támadásnak számos magas rangú iráni tisztségviselő, köztük Ali Hámenei is áldozatul esett, az Iráni kormányzat nem omlott össze. Ennél is nagyobb meglepetésként érte Izraelt és az Egyesült Államokat, hogy Irán a támadásokra azonnal válaszolt, kiterjedt rakéta- és robotrepülőgép-támadást indítva Izrael és a térségben található összes amerikai támaszpont és állomáshely ellen.[74]

Bár a nyugati és izraeli média az Irán elleni csapások képeivel volt tele, az amerikai-izraeli támadások sikereiről szóló beszámolóktól volt hangos, órákon belül nyilvánvalóvá vált, hogy a két-három napra tervezett villámháború nem volt realisztikus, az izraeli és amerikai kormánytagok hetekről és hónapokról kezdtek beszélni[75] és mind Benjámín Netanjáhú, mind Trump napokra eltűnt a nyilvánosság elől. Nem kellett túl sokáig várni, hogy kiderüljön, az iráni ellencsapásokban az iráni hadsereg közléseinek megfelelően már a háború első napjaiban megsérült vagy elpusztult számos, az izraeli-amerikai légvédelemben kitüntetett szerepet játszó radar, a fegyveres erők működésében fontos szerepet betöltő műholdas adatátviteli terminál. Találatot kapott az el-Udeid légibázisra telepített AN/FPS-132 korai figyelmeztető radarrendszer, az amerikai V. Flotta Manámaban található parancsnokságán két AN/GSC-52B műholdas adatátviteli terminál, egy AN/TPY-2 az Egyesült Arab Emírségekben, egy AN/TPY-2 a Jordániai Muwaffaq Salti légi támaszponton.[76][77]

A február 28-i amerikai-izraeli Irán elleni légitámadást kiterjedt kibertámadás is kísérte. A támadások megzavarták az iráni hírportálok, köztük az iráni állami hírügynökség, az IRNA működését is. A támadásokra válaszul Irán gyakorlatilag leállította az internetkapcsolatot, iráni hekkerek pedig kibertámadásokat indítottak amerikai és izraeli célpontok ellen.[78][79][80]

Ali Hámenei halála miatt Irán vezetését a háromfős Ideiglenes Vezetőségi Tanács vette át utódjának megválasztásáig. A tanács tagjai: Maszúd Peszeskján iráni elnök, Gholám-Hoszein Mohszeni-Edzsei, Irán főbírája, valamint Alireza Arafi ajatollah.[81]

A háború már kirobbanásakor regionális jellegű volt; Izrael és az Egyesült Államok Irán mellett Szíriát és Irakot is támadta, március másodikától pedig a libanoni síita ellenállási szervezet, a Hezbollah intézett támadásokat izraeli célpontok és az izraeli hadsereg Libanon déli területeit illegális megszállás alatt tartó, az országot a 2024-es tűzszünet ellenére gyakorlatilag napi rendszerességgel bombázó erői ellen.[82] Az iraki bombázásokra válaszul a Népi Mozgósítási Erők támadásokat indítottak az ország területén található amerikai célpontok ellen.[83][84]

A háború eseményei, a csapások valós következményei nem pontosan ismertek a harcoló felek által folytatott kiterjed sajtópropaganda, és a sajtó működését erőteljesen korlátozó izraeli cenzúra miatt.[85] Iránból a nemzetközi internetkapcsolat leállítása okán csak korlátozottan juthattak ki hírek. A háború első néhány napja után a Perzsa-öböl menti arab országok is szigorú cenzúrát vezettek be, és börtönbüntetéssel fenyegetve felszólították a területükön tartózkodókat (sajtót és civileket egyaránt), hogy ne fényképezzék-filmezzék a harci cselekményeket, ne osszanak meg semmit a közösségi médiában,[86] a jelentős amerikai veszteségeket feltáró műholdképek megjelenése után pedig az Egyesült Államok kormánya kötelezte adataik késleltetésére és szólította fel öncenzúrára a műholdas térinformatikai szolgáltatást nyújtó cégeket.[87][88] Ennek megfelelően jobbára csak a nagy propagandaértékű események (pl. a lakónegyedeket ért csapások, a médiát ért támadások stb.), illetve a letagadhatatlan mértékű fejlemények (olajipari létesítményeket, erőműveket, ipari üzemeket ért, következményeik miatt kilométerekről is jól látható támadások, hosszabb távon titkolhatatlan katonai veszteségek stb.) jutottak el a nyilvánossághoz.[forrás?]

Ezek közül az első már a háború első napján megtörtént; az Egyesült Államok légiereje porig bombázott egy általános iskolát Minab városában. A támadásnak legalább százhetvenöt áldozata volt, többségük az iskolában tanuló iráni gyermek. A támadás széleskörű nemzetközi felháborodást okozott.[89][90][91]

Miután az USA és Izrael megtámadta Iránt, az iráni Forradalmi Gárda rádióüzenetekben szólított fel minden hajót, hogy kerüljék el a Hormuzi-szorost, mert az hadszíntérré vált, azon átkelni tilos.[92] A felszólítás után több hajót is támadás ért, a nemzetközi hajóforgalom pedig megszűnt.

2026. március 2-án az izraeli hadsereg szárazföldi hadműveletekbe kezdett Dél-Libanonban.[93][94][95] Ezek a műveletek néhány nap alatt teljeskörű megszállási tervekké fejlődtek, az izraeli hadsereg és kormány közlése szerint Izrael a Litáni folyóig kívánt nyomulni, hogy a folyótól délre fekvő területeket megszállhassa.[96] A harcok óriási pusztítással jártak, libanoniak százezrei kényszerültek elhagyni lakóhelyüket, az izraeli hadsereg pedig az invázió során szenvedte el háborúja első jelentős veszteségeit.[97]

2026. március 7-én Izrael hadereje (IDF) kiterjedt támadást intézett Teherán-környéki olajipari létesítmények ellen. A létesítményekből kiszabaduló olaj és vegyszerek égéstermékei mérgező, sűrű fekete füstködbe borították Teheránt. Az izraeli légicsapások után néhány órával korommal, hamuval és vegyi anyagokkal szennyezett, savas fekete eső hullott a városra és környékére. A fekete eső a csapást követő napokban többször megismétlődött. Szakértők aggodalmuknak adtak hangot az izraeli támadások okozta súlyos lég- és környezetszennyezés rövid- és hosszútávú egészségügyi és környezeti hatásai miatt. Amir Szaíd Iravani, Irán ENSZ-nagykövete a Teherán-környéki olajlétesítmények elleni izraeli támadást „nyilvánvaló környezetvédelmi bűncselekménynek” (manifest environmental crime) nevezte.[98][99]

2026. április 7-én, azt követően, hogy egy héttel korábban megígérte a háború végét, Trump ultimátumot adott az irániaknak, hogy washingtoni idő szerint 20:00-ig meg kell felelniük kitételeinek, vagy egy „egész civilizáció meg fog semmisülni.”[100]

Veszteségek

[szerkesztés]

2026. március 4-én frissítve.

Iráni közlések szerint

[szerkesztés]

Amerikai és izraeli közlések szerint

[szerkesztés]
Egyéb halálozások
  • Egy Kína kínai állampolgár Iránban.[147]
  • Egy Fülöp-szigetek fülöp-szigeteki állampolgár Izraelben.[148]
  • Két Banglades bangladesi állampolgár Izraelben.[149]
  • Három India indiai állampolgár Izraelben.[150]


Nemzetközi következmények

[szerkesztés]

Világkereskedelmi zavar

[szerkesztés]

Miután az USA és Izrael megtámadta Iránt, a hadszíntérré vált Hormuzi-szorosban megszűnt a nemzetközi hajóforgalom.[92] Mivel ezen a vízi szállítmányozási útvonalon keresztül jut a világpiacra a Perzsa-öböl környéki kőolaj- és földgáztermelő országok termelésének zöme, amely a világtermelés jelentős részét adja, így a háború súlyos ellátási zavarokhoz vezetett az olaj, a földgáz és az azokból előállított termékek nemzetközi piacán. A kialakult hiány jelentős áremelkedést okozott. Az áremelkedés negatív hatása továbbgyűrűzött az egész világgazdaságban.[151][152]

A légi közlekedés és légi szállítás összeomlása

[szerkesztés]

A háború kirobbanása miatti légtérzárlat és a fontos forgalmi csomópontként szolgáló repterek (dohai Hamad nemzetközi repülőtér, Dubaji nemzetközi repülőtér stb.) lezárása óriási zavart és fennakadást okozott a nemzetközi légi közlekedésben és légi szállításban. Járatok ezreit törölték, a légitársaságok új útvonalakra kényszerültek, mert a Közel-Keleten a repülés nem volt biztonságos. A Hormuzi-szoros átmenő forgalmának leállása hiányt okozott a repülőgépek üzemanyagának piacán, ezzel jelentős áremelkedést idézve elő. Az üzemanyaghiány és a megugró költségek rendkívüli intézkedésekre kényszerítették a légitársaságokat. Gyakori válasz volt a járatritkítás és a többletköltségek áthárítása.[153][154]

Elmaradt, elhalasztott sportesemények

[szerkesztés]

A háború miatt törölni kellett a 2026-os Formula–1 világbajnokság két futamát, a bahreini és a szaúd-arábiai nagydíjat, amelyek áprilisban kerültek volna megrendezésre, ám a térség háborús helyzete nem tette lehetővé a biztonságos lebonyolítást.[155]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Read Trump's full statement on Iran attacks. PBS News, 2026. február 28.
  2. ↑ Magid, Jacob. „Trump indicates goal of Iran strikes is to topple regime; tells Iranian people: 'When we're finished, take over your government'”, The Times of Israel, 2026. február 28. (Hozzáférés: 2026. február 28.) (amerikai angol nyelvű) 
  3. ↑ Volz, Dustin: Trump's Case for War With Iran Faces Growing Scrutiny (amerikai angol nyelven). The Wall Street Journal, 2026. március 2. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  4. ↑ Susan Glasser: Can Donald Trump Win a War with Iran If He Can't Explain Why He Started It?. The New Yorker. (Hozzáférés: 2026. március 5.)
  5. ↑ Garrett Haake, Karoline Leavitt. White House says Trump's 'feeling based on fact' that Iran posed an imminent threat led to strikes. White House press secretary Karoline Leavitt said President Donald Trump's decision to launch Operation Epic Fury was based on the 'cumulative effect' of threats and his feeling 'based on fact' that Iran posed an imminent and direct threat [Internet video]. Associated Press.
  6. ↑ „How the world has reacted to US and Israeli strikes on Iran”, BBC News, 2026. február 28. (Hozzáférés: 2026. február 28.) (brit angol nyelvű) 
  7. ↑ Did Trump declare war and did Congress approve Iran attacks? What to know (brit angol nyelven). BBC, 2026. március 3. „Democratic lawmakers and legal scholars have challenged the justification for the strikes and raised concerns about potential violations of the War Powers Resolution.”
  8. ↑ Taplin, Jonathan. „The Terrifying New Era of American Imperialism”, Rolling Stone, 2026. március 5. (Hozzáférés: 2026. március 5.) 
  9. ↑ U.S. & Israel Seek Unchallenged Supremacy in Middle East: Rami Khouri on Iran War (angol nyelven). Democracy Now!. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  10. ↑ "Stop This Bloodshed": Israeli Lawmaker Ofer Cassif Slams "Fascist" Netanyahu Gov't over Iran War (angol nyelven). Democracy Now!. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  11. ↑ Schneid, Rebecca. How the World Is Reacting to the Attack on Iran (angol nyelven) (2026. február 28.)
  12. ↑ Chávez, Steff. „Donald Trump tries to defy troubled history of US interventions in Middle East”, Financial Times, 2026. március 1. (Hozzáférés: 2026. március 5.) „But the US president has been increasingly willing to take big gambles in foreign affairs, defying traditional diplomacy and the sovereignty of America's foes.” 
  13. ↑ US, Israel defend strikes at UN as Iran alleges 'war crime'. Philstar.com. (Hozzáférés: 2026. március 2.)
  14. ↑ „How Trump Decided to Go to War With Iran”, The New York Times, 2026. március 2. (Hozzáférés: 2026. március 4.) (amerikai angol nyelvű) 
  15. ↑ Fassihi, Farnaz, Zolan. „Iran Says Supreme Leader Killed in U.S.-Israeli Strikes”, The New York Times, 2026. február 28. (Hozzáférés: 2026. március 4.) (amerikai angol nyelvű) 
  16. ↑ Two drones intercepted heading for RAF base, Cyprus says (brit angol nyelven). www.bbc.com, 2026. március 2. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  17. ↑ Elliott, Rebecca F.. „Oil Shipments in Persian Gulf Already Disrupted by Iran Attack”, The New York Times, 2026. február 28. (Hozzáférés: 2026. március 4.) (amerikai angol nyelvű) 
  18. ↑ Trump says Iran war may last ‘four weeks or so’ (angol nyelven). Middle East Eye. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  19. ↑ Trump won’t rule out boots on the ground. Iran experts say he’s ‘grasping at straws’ (angol nyelven). The Independent, 2026. március 2. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  20. 1 2 3 szerk.: Stuart Davis, Immanuel Ness: Sanctions as War. Brill (2022. április 18.). ISBN 978-90-04-50119-5
  21. 1 2 Brandon Liu: U.S. Involvement in the 1980s Iran-Iraq War: America’s Haphazard Extension of Gulf Insecurity https://yris.yira.org/column/u-s-involvement-in-the-1980s-iran-iraq-war-americas-haphazard-extension-of-gulf-insecurity/ The Yale Review of International Studies
  22. 1 2 „Benjamin Netanyahu’s Long History of Crying Wolf About Iran’s Nuclear Weapons”, The Intercept, 2015. március 2. (Hozzáférés: 2025. július 12.) (angol nyelvű) 
  23. 1 2 „The history of Netanyahu’s rhetoric on Iran’s nuclear ambitions”, AlJazeera, 2025. június 18. (Hozzáférés: 2025. július 12.) (angol nyelvű) 
  24. ↑ Resolution 2231 (2015) on Iran Nuclear Issue https://docs.un.org/en/S/RES/2231(2015)
  25. ↑ Joint Comprehensive Plan of Action https://www.eeas.europa.eu/eeas/joint-comprehensive-plan-action_en
  26. ↑ 'The source of Netanyahu’s opposition to the JCPOA' (angol nyelven). Middle East Institute, 2021. március 3. (Hozzáférés: 2025. július 12.)
  27. ↑ „Who Assassinated an Iranian Nuclear Scientist? Israel Isn't Telling”, Time, 2012. január 13.. [2016. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. február 14.) 
  28. ↑ „Iran's nuclear scientists are not being assassinated. They are being murdered”, The Guardian , 2012. január 12.. [2016. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. február 7.) 
  29. ↑ „Iran: timeline of attacks”, The Guardian , 2012. január 12.. [2016. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. február 7.) 
  30. ↑ „Un scientifique iranien lié au nucléaire tué à Téhéran”, 2012. január 11. 
  31. ↑ „Mohsen Fakhrizadeh, Iran's top nuclear scientist, assassinated near Tehran”, BBC News, 2020. november 27.. [2020. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. november 27.) (brit angol nyelvű) 
  32. ↑ „Iran scientist linked to military nuclear program killed”, AP News, 2020. november 27.. [2020. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. november 27.) 
  33. ↑ Abu Mahdi al-Muhandis: Iraqi killed in US strike was key militia figure. theguardian, 2020. január 3.
  34. ↑ Burman, Max: Iran pulling out of nuclear deal commitment after U.S. strike that killed Soleimani. NBC News, 2020. január 5. [2020. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 5.)
  35. ↑ Aboulenein, Ahmed. „Iraqi PM received word from Iran about missile attack”, Reuters, 2020. január 8. (Hozzáférés: 2020. január 8.) (angol nyelvű) 
  36. ↑ „Miscalculation Led to Escalation in Clash Between Israel and Iran”, The New York Times, 2024. április 17.. [2024. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. április 23.) (amerikai angol nyelvű) 
  37. ↑ „Israel accused of deadly strike on Iranian consulate in Syria”, BBC News, 2024. április 1.. [2024. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. április 1.) 
  38. ↑ „Iran vows response after strike it blames on Israel demolishes consulate in Syria”, ABC News, 2024. április 1.. [2024. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. április 2.) (amerikai angol nyelvű) 
  39. ↑ حمله چهاروجهی و پیچیده ایران به اسرائیل – تسنیم. خبرگزاری تسنیم | Tasnim News Agency. [2024. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. április 14.)
  40. ↑ „Mapping the wide-scale Iranian drone and missile attacks”, Washington Post , 2024. április 14.. [2024. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. április 14.) (angol nyelvű) 
  41. ↑ „What was in wave of Iranian attacks and how were they thwarted?”, BBC, 2024. április 14.. [2024. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. április 14.) (brit angol nyelvű) 
  42. ↑ Nevatim base sustains minor damage following hit (angol nyelven). The Jerusalem Post, 2024. április 14. [2024. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. április 14.)
  43. ↑ „Iran and Israel's shadow war explodes into the open”, The Economist . [2024. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. április 14.) 
  44. ↑ Hamas says leader killed in Israel strike in Iran (angol nyelven). France 24, 2024. július 31. (Hozzáférés: 2024. július 31.)
  45. ↑ „Israel Tracked Nasrallah for Months Before Assassination, Officials Say”, The New York Times, 2024. szeptember 28. 
  46. ↑ Hezbollah Confirms Leader Nasrallah's Death (amerikai angol nyelven). Barron's. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
  47. ↑ Hezbollah confirms its leader Hassan Nasrallah was killed in an Israeli airstrike (angol nyelven). AP News, 2024. szeptember 28. [2024. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
  48. ↑ Schneider, Tal. „How effective was Iran's attack? The Israeli public doesn't have the full picture”, The Times of Israel, 2024. október 6.. [2024. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. október 6.) 
  49. ↑ „Live Updates: Iran Launches Missiles at Israel, Israeli Military Says”, The New York Times, 2024. október 1.. [2024. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. október 1.) 
  50. ↑ Entre Israël et l’Iran, la crainte d’une guerre régionale https://www.lemonde.fr/international/article/2024/10/02/entre-israel-et-l-iran-la-crainte-d-une-guerre-regionale_6341552_3210.html
  51. ↑ „What we know about Israel’s attack on Iran”, BBC, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2026. március 6.) 
  52. ↑ „Scoop: Trump's letter to Iran included 2-month deadline for new nuclear deal”, Axios, 2025. március 19. (Hozzáférés: 2025. július 13.) 
  53. ↑ „Trump said US was aware of Israel’s plans to attack Iran, WSJ reports”, Reuters, 2025. június 13. (Hozzáférés: 2025. július 13.) 
  54. ↑ „A weakened Iran has few options for striking back after Israel’s devastating blows”, CNN, 2025. június 13. (Hozzáférés: 2026. március 6.) 
  55. ↑ „Iran Fires Back at Israel”, Time, 2025. június 14. (Hozzáférés: 2026. március 6.) 
  56. ↑ null. „Update from David E. Sanger”, The New York Times, 2025. június 21. (Hozzáférés: 2025. június 22.) (amerikai angol nyelvű) 
  57. ↑ Trump says US has bombed Fordo nuclear plant in attack on Iran (brit angol nyelven). BBC News, 2025. június 21. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  58. ↑ MSN. Trump droht Iran mit weiteren Angriffen – Iranische Atomanlagen „vollständig“ zerstört. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  59. ↑ Reuters: Macron says US strikes on Iran not legal, but France shares objective of preventing nuclear Iran (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 24.)
  60. ↑ „Iranian missile attack struck inside US airbase in Qatar, Pentagon confirms”, Iran International, 2025. július 11. (Hozzáférés: 2025. július 13.) (angol nyelvű) 
  61. ↑ „Iran’s attack on Qatar air base hit geodesic dome used for US communications, satellite photos show”, AP News, 2025. július 11. (Hozzáférés: 2025. július 13.) (angol nyelvű) 
  62. ↑ „US says it caused dollar shortage to trigger Iran protests: What that means”, Al Jazeera English, 2026. február 13. (Hozzáférés: 2026. március 6.) 
  63. ↑ Az iráni elnöki hivatal közzétette a tüntetések halálos áldozatainak névsorát. (Hozzáférés: 2026. március 9.)
  64. ↑ „Iran accuses foreign intelligence of being behind protest movement”, Al Jazeera English, 2026. január 14. (Hozzáférés: 2026. március 6.) 
  65. ↑ „How does US military build-up off Iran compare to the June 2025 strikes?”, Al Jazeera English, 2026. január 29. (Hozzáférés: 2026. március 6.) 
  66. ↑ „If US attacks, Iran says it will strike US bases in the region”, Reuters, 2026. február 7. (Hozzáférés: 2026. március 6.) 
  67. ↑ „Iran threatens a regional war if US follows through on threat to strike”, Fox News, 2026. február 2. (Hozzáférés: 2026. március 6.) 
  68. ↑ „Iran threatens strikes on Mideast US bases to deter potential attack”, Daily Sabah, 2026. január 14. (Hozzáférés: 2026. március 6.) 
  69. ↑ „Iran says talks with US in Oman ‘a good start’, more discussions expected”, Al Jazeera English, 2026. február 6. (Hozzáférés: 2026. március 6.) 
  70. ↑ „Iran-US talks: Tehran hopes for a ‘lasting solution’, but remains prepared to defend itself”, Geneva Solutions, 2026. február 17. (Hozzáférés: 2026. március 6.) 
  71. ↑ „'It'd be the biggest mistake': Sen. Graham on if US stopped pushing for change in Iran”, ABC News, 2026. február 16. (Hozzáférés: 2026. március 9.) 
  72. ↑ „Trump says he will be involved 'indirectly' in US talks with Iran”, Anadolu Ajansi, 2026. február 17. (Hozzáférés: 2026. március 9.) 
  73. ↑ „Negotiators mount one more attempt in Geneva to prevent US-Iran war”, Geneva Solutions, 2026. február 26. (Hozzáférés: 2026. március 6.) 
  74. ↑ „Multiple Arab states that host US assets targeted in Iran retaliation”, Al Jazeera English, 2026. február 28. (Hozzáférés: 2026. március 6.) 
  75. ↑ „Two days or two months? How long will the US-Iran war last?”, The Telegraph, 2026. március 2. (Hozzáférés: 2026. március 6.) 
  76. 1 2 3 4 „US lost nearly $2B worth of military equipment in first 4 days of strikes against Iran”, Anadolu Ajansi, 2026. március 4. (Hozzáférés: 2026. március 9.) 
  77. 1 2 3 „Radar bases housing key US missile interceptor hit in Jordan, Saudi Arabia, and UAE, satellite images show”, CNN, 2026. március 5. (Hozzáférés: 2026. március 9.) 
  78. ↑ „Hackers hit Iranian apps, websites after US-Israeli strikes”, Reuters, 2026. március 1. (Hozzáférés: 2026. március 13.) (angol nyelvű) 
  79. ↑ „US-Israel and Iran Trade Cyberattacks: Pro-West Hacks Cause Disruption as Tehran Retaliates”, Security Week, 2026. március 2. (Hozzáférés: 2026. március 13.) (angol nyelvű) 
  80. ↑ „Cyberattacks hit Iranian news sites, including IRNA, amid Israel-US strikes”, Anadolu Ajansi, 2026. március 2. (Hozzáférés: 2026. március 13.) (angol nyelvű) 
  81. ↑ „Iran forms interim council to oversee transition after Khamenei’s killing”, Al Jazeera English, 2026. március 1. (Hozzáférés: 2026. március 6.) 
  82. ↑ „Hezbollah promises to confront US, Israel over Khamenei killing”, Al Jazeera English, 2026. március 2. (Hozzáférés: 2026. március 6.) 
  83. ↑ „4 killed, 11 wounded as airstrikes target Popular Mobilization Forces position in western Iraq”, Anadolu Ajansi, 2026. március 1. (Hozzáférés: 2026. március 13.) (angol nyelvű) 
  84. ↑ „Airstrikes kill at least two in Iraq’s Jurf al-Sakhar, PMF spokesperson says”, Reuters, 2026. február 28. (Hozzáférés: 2026. március 13.) (angol nyelvű) 
  85. ↑ „‘Our coverage is not truthful’: How Israel is censoring reporting on the war”, +972 Magazine, 2026. március 13. (Hozzáférés: 2026. március 23.) (angol nyelvű) 
  86. ↑ „Global press freedom violations during the Iran war”, Committee to Protect Journalists, 2026. március 19. (Hozzáférés: 2026. március 27.) (angol nyelvű) 
  87. ↑ „The Pentagon Is Directing Companies to Censor Iran War Information”, The New Republic, 2026. március 24. (Hozzáférés: 2026. március 27.) (angol nyelvű) 
  88. ↑ „Satellite companies curb access to Mideast imagery over concern it could be used "by adversarial actors"”, CBS News, 2026. március 19. (Hozzáférés: 2026. március 27.) (angol nyelvű) 
  89. ↑ U.S. Responsible for Killing Over 100 Children in Iran School Attack. Amnesty International, 2026. március 23. (Hozzáférés: 2026. március 23.)
  90. ↑ „UN body investigating fatal strike on Iranian girls' school”, Reuters, 2026. március 17. (Hozzáférés: 2026. március 23.) 
  91. ↑ „UN rights chief urges US to conclude probe into deadly Iran school attack”, Al Jazeera English, 2026. március 27. (Hozzáférés: 2026. március 27.) (angol nyelvű) 
  92. 1 2 „How US-Israel attacks on Iran threaten the Strait of Hormuz, oil markets”, Al Jazeera English, 2026. március 1. (Hozzáférés: 2026. március 27.) (angol nyelvű) 
  93. ↑ „Israeli ground incursion into Lebanon as front boils over amid wider war”, Al Jazeera English, 2026. március 3. (Hozzáférés: 2026. március 27.) (angol nyelvű) 
  94. ↑ „Israel launches ground invasion of Lebanon”, The Telegraph, 2026. március 3. (Hozzáférés: 2026. március 27.) (angol nyelvű) 
  95. ↑ „Israel orders troops to seize new positions in Lebanon”, France 24, 2026. március 3. (Hozzáférés: 2026. március 27.) (angol nyelvű) 
  96. ↑ „Israel launches ground offensive in Lebanon as regional conflict expands”, TRT World, 2026. március 16. (Hozzáférés: 2026. március 27.) (angol nyelvű) 
  97. 1 2 „Israel says four soldiers killed as army pushes deeper into south Lebanon”, Al Jazeera English, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.) (angol nyelvű) 
  98. ↑ „Why air strikes on Tehran oil facilities are causing black rain”, BBC, 2026. március 10. (Hozzáférés: 2026. március 13.) 
  99. ↑ „Black rain is falling in Iran after strikes on oil facilities. Scientists warn of long-term consequences”, CBC, 2026. március 10. (Hozzáférés: 2026. március 13.) 
  100. ↑ Egy egész civilizáció megsemmisüléséről beszélő Trump már nem tudja hova fokozni az Irán elleni fenyegetést, az ultimátumának határideje pedig lejár (magyar nyelven). telex, 2026. április 7. (Hozzáférés: 2026. április 7.)
  101. ↑ manager, site: Iranian General: 650 American soldiers have been killed so far (amerikai angol nyelven). WANA, 2026. március 3. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  102. ↑ Iran Claims Largest US Radar In Gulf Destroyed: All About Billion Dollar Machine. NDTV World. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  103. ↑ IRGC Claims THAAD Radar Damaged In UAE; Naval Ship Targeted In Indian Ocean | WATCH (angol nyelven). The Times of India. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  104. ↑ „Clashes between Hezbollah and Israeli Army in border villages”, Shafaq News, 2026. április 7. (Hozzáférés: 2026. április 8.) 
  105. 1 2 Harkov, Lahav: At least 21 killed in Iranian missile strikes in Israel since start of war (amerikai angol nyelven). Jewish Insider, 2026. március 1. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  106. ↑ Hancock, Nils Adler,Joseph Stepansky,Federica Marsi,Edna Mohamed,Virginia Pietromarchi,Usaid Siddiqui,Alma Milisic,Ted Regencia,Caolán Magee,Mariamne Everett,Umut Uras,Adam: US, Israel attack Iran updates: Khamenei, top security officials killed (angol nyelven). Al Jazeera. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  107. ↑ Bletter, Diana. „Health Ministry says 219 people treated at hospitals over past 24 hours of Iran fighting”, The Times of Israel, 2026. március 4. (Hozzáférés: 2026. március 4.) (amerikai angol nyelvű) 
  108. ↑ Aviation Safety Network # 568280 (english nyelven). Aviation Safety Network, 2026. március 22.
  109. ↑ Aviation Safety Network Incident # 567477. Aviation Safety Network, 2026. február 28.
  110. ↑ Aviation Safety Network # 567543 (english nyelven), 2026. március 1.
  111. ↑ Aviation Safety Network Incident # 567541. Aviation Safety Network, 2026. február 28.
  112. ↑ Iran's IRGC Shoots Down Israeli Drone – PHOTOS. Caspian Reports, 2026. február 28.
  113. ↑ IRGC: We seized “Hermes” drone intact & fully armed. Saba Yemen, 2026. március 3.
  114. ↑ Aviation Safety Network Incident # 567588. Aviation Safety Network, 2026. március 3.
  115. ↑ Aviation Safety Network Incident # 567721. Aviation Safety Network, 2026. március 6.
  116. ↑ Aviation Safety Network Incident # 567770. Aviation Safety Network, 2026. március 10.
  117. ↑ Aviation Safety Network Incident # 567574. Aviation Safety Network, 2026. március 3.
  118. ↑ Aviation Safety Network Incident # 567657. Aviation Safety Network, 2026. március 6.
  119. ↑ Aviation Safety Network Incident # 567540. Aviation Safety Network, 2026. február 28.
  120. ↑ Aviation Safety Network Incident # 567652. Aviation Safety Network, 2026. március 6.
  121. ↑ Aviation Safety Network Incident # 567673. Aviation Safety Network, 2026. március 6.
  122. ↑ Aviation Safety Network Incident # 567782. Aviation Safety Network, 2026. március 9.
  123. ↑ As Iran retaliates, largest US military base in Middle East hit by ballistic missile, Qatar says (angol nyelven). ABC News. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  124. 1 2 „Four killed after US refuelling plane crashes in Iraq, military says”, BBC, 2026. március 13. (Hozzáférés: 2026. március 13.) 
  125. ↑ Live updates: US Gulf allies fend off attacks as Trump warns Iran of ‘big wave’ of strikes (angol nyelven). CNN, 2026. március 2. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  126. ↑ U.S. death toll in Iran war rises to 6 as Trump says campaign could last 5 weeks (amerikai angol nyelven). www.cbsnews.com, 2026. március 3. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  127. ↑ „U.S. military has lost 2 more MQ-9 Reaper drones, raising total to 11”, CBS News, 2026. március 9. (Hozzáférés: 2026. március 9.) 
  128. ↑ Aviation Safety Network Incident # 567773. Aviation Safety Network, 2026. március 9.
  129. ↑ Aviation Safety Network Incident # 567849. Aviation Safety Network, 2026. március 11.
  130. ↑ „U.S. lost 8 more Reaper drones this month, sources say”, CBS News, 2026. április 9. (Hozzáférés: 2026. április 9.) 
  131. ↑ Three U.S. F-15s Involved in Friendly Fire Incident in Kuwait; Pilots Safe. U.S. Central Command. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  132. ↑ Exiled Kurd group says Iran conducted deadly strikes on fighters in Iraq (angol nyelven). Al Arabiya English, 2026. március 4. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  133. ↑ 3 killed, 68 injured as UAE intercepts 186 Iranian missiles, 812 drones. The Daily Observer. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  134. ↑ One killed, two severely injured after missile interception in Bahrain (angol nyelven). www.iranintl.com, 2026. március 2. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  135. ↑ الشيخ, أحمد: الصحة: حالة وفاة واحدة و32 إصابة على خلفية التطورات الراهنة في المنطقة (arab nyelven). كويت نيوز, 2026. március 1. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  136. ↑ Ministry of Interior announces 8 new injuries resulting from Iranian attack (angol nyelven). thepeninsulaqatar.com, 2026. március 1. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  137. ↑ Brown, Bridget; Ricardo: Israel strikes Lebanon’s capital, responding to missiles from Hezbollah (angol nyelven). AP News. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  138. ↑ Over 1,000 IRGC, Iran security officials killed so far | The Jerusalem Post (angol nyelven). The Jerusalem Post | JPost.com, 2026. március 2. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  139. 1 2 The Fourth Day of the U.S.–Israel War on Iran: Strikes Continue in Western Regions of the Country. HRANA. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  140. ↑ Trump says 48 leaders killed in strikes on Iran, in Fox News interview. Reuters. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  141. ↑ Hilotin, Jay: Destroyed: 17 Iranian Navy ships, including 1 submarine, says US admiral (angol nyelven). Gulf News: Latest UAE news, Dubai news, Business, travel news, Dubai Gold rate, prayer time, cinema, 2026. március 4. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  142. ↑ Sleiman, Nadia: Iran Update Evening Special Report, March 1, 2026 (amerikai angol nyelven). Institute for the Study of War, 2026. március 2. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  143. ↑ As Mideast conflict widens, US says attacks on Iran will last weeks and intensify (angol nyelven). AP News, 2026. március 2. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  144. ↑ Israel F-35 downs Iranian fighter jet in first war dogfight | The Jerusalem Post (angol nyelven). The Jerusalem Post | JPost.com, 2026. március 4. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  145. ↑ Uras, Caolán Magee,Umut: US, Israel attack Iran updates: Trump says war to last 4-5 weeks (angol nyelven). Al Jazeera. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  146. ↑ „EN DIRECT, Iran : un sous-marin américain a « coulé un navire de guerre iranien » au large du Sri Lanka, affirme le secrétaire à la défense, Pete Hegseth”, Le Monde.fr (Hozzáférés: 2026. március 4.) (fr-FR nyelvű) 
  147. ↑ China says one citizen dead in Iran conflict, more than 3,000 evacuated. Reuters. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  148. ↑ Israel embassy mourns 'selfless' OFW killed in missile strike (angol nyelven). www.pna.gov.ph. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  149. ↑ Iranian missiles kill two Bangladeshis and wound several across Gulf (angol nyelven). Middle East Eye. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  150. ↑ Three Indian seafarers killed, one injured in West Asia conflict, says Centre (angol nyelven). Scroll.in, 2026. március 3. (Hozzáférés: 2026. március 4.)
  151. ↑ „How badly has the Iran war hit the global economy? The tell-tale signs”, Al Jazeera English, 2026. március 16. (Hozzáférés: 2026. március 27.) (angol nyelvű) 
  152. ↑ „Markets may be underestimating how the Iran war could hit the global economy”, Euronews, 2026. március 16. (Hozzáférés: 2026. március 27.) (angol nyelvű) 
  153. ↑ „Iran war threatens $11.7 trillion global travel industry as passengers get caught in crossfire”, CNBC, 2026. március 5. (Hozzáférés: 2026. március 13.) 
  154. ↑ „Iran war fallout impacts global economy, transportation and tourism worst hit”, The Arab Weekly, 2026. március 26. (Hozzáférés: 2026. március 26.) 
  155. ↑ „Hivatalos: Törölték a bahreini és szaúd-arábiai F1-es versenyeket”, f1vilag.hu, 2026. március 14. 

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2026-os_iráni_háború&oldid=28911051”