Ugrás a tartalomhoz

2025-ös béketerv a Gázai övezetről

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
2025-ös gázai béketerv
Benjámín Netanjáhú (balra) izraeli miniszterelnök és Donald Trump (jobbra) amerikai elnök a terv bejelentésekor
Benjámín Netanjáhú (balra) izraeli miniszterelnök és Donald Trump (jobbra) amerikai elnök a terv bejelentésekor
Megszövegezve2025. szeptember 29.
Aláírás dátuma12:00 (UTC+03:00)
2025. október 9.
Aláírás helye Egyiptom
Aláírók Izrael
Hamász
Iszlamista Dzsihád Mozgalom
Életbelépés2025. október 10.
A Wikimédia Commons tartalmaz 2025-ös gázai béketerv témájú médiaállományokat.

A Gázai övezetre vonatkozó 2025-ös béketervet Donald Trump amerikai elnök 2025. szeptember 29-én, Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök társaságában jelentette be, azzal a céllal, hogy véget vessen a Izrael és Hamász közti háborúnak. A terv nem egyezik meg az amerikai elnök korábbi, 2025 januárjában és február elején nyilvánosságra került elképzeléseivel, ami szerint az övezet palesztin lakosságát kitelepítették volna, az Egyesült Államok pedig átvette volna az irányítást az övezet felett.[1][2][3] A húszpontos béketerv[4] elfogadására Trump október 5-i határidőt szabott a Hamásznak.[5]

Miután a Hamász 2007-ben átvette az irányítást a Gázai övezet felett, a kisebb ütközetek Izraellel nagyobb konfliktusokká váltak, amelyek a 2023-as Izrael–Hamász-háborúban csúcsosodtak ki. A harcok lezárására több tűzszüneti javaslat is született. 2025. január 19-én ideiglenes tűzszünet lépett életbe a Hamász és Izrael közt. A tűzszünet keretében fogolycserékre került sor a felek közt, az otthonaikból elűzött palesztinok pedig visszatérhettek korábbi lakóhelyükre. A háromszakaszos fegyverszüneti megállapodás egy korábbi, 2024-ben bemutatott, az ENSZ által is támogatott amerikai terven alapult. Célja a háború végleges lezárása, a Gázai övezet helyreállítása, státuszának rendezése az izraeli-palesztin békefolyamat újraindításával. A tűzszüneti megállapodás egyiptomi, katari és amerikai közvetítéssel jött létre, amerikai garanciával. Azonban Izrael nem tartotta magát a megállapodáshoz, és 2025 márciusában egy izraeli meglepetésszerű támadással kiújult a háború.

A Gázában zajló népirtás, a háború és az izraeli zárlat nyomán kialakult gázai humanitárius katasztrófa óriási nemzetközi felháborodást keltett, és nagy visszatetszést váltott ki a hagyományosan Izrael kikezdhetetlen támogatójának számító Egyesült Államokban is, ahol egyre több politikus is felszólalt Izrael feltétel nélküli támogatása ellen. Trump e nemzetközi és otthoni fejlemények nyomán kényszerült érdemi fellépésre.[6]

Tervében szerepel az azonnali tűzszünet, a hadifoglyok visszajuttatása Izraelbe és Gázába, a gázai fegyveres ellenállási szervezetek lefegyverzése, az övezet fegyvermentesítése, egy nemzetközi békefenntartó erő létrehozása, a Gázát irányító technokrata palesztin kormány felállítása nemzetközi felügyelet alatt, a szétbombázott és lerombolt Gázai övezet újjáépítése. Ami nem szerepel benne, az a palesztinoknak adott garanciák, határozott ütemterv szabott időpontokkal, és a palesztinok önrendelkezési jogának elismerése, az önálló palesztin állam létrehozása a megszállt palesztin területeken.

A tervet támogatta többek között Franciaország, Németország, Oroszország, Spanyolország, Olaszország, Törökország, Katar, Jordánia és az Egyesült Királyság is.[7] Trump bejelentése előtt a Hamász elutasította a lefegyverzésre vonatkozó pontot.[8][9]

2025. október 3-án a Hamász kiadott egy közleményt, amelyben beleegyeztek minden túsz elengedésébe, és „a Gázai övezet feletti irányítás átadásába egy független palesztin technokrata testületnek.”[10][11] Trump kijelentette, hogy az utóbbi pont kulcsfontosságú, és ha a Hamász hatalomban akarna maradni, kiiktatná a csoportot.[12]

Október 8-án Trump úgy nyilatkozott, hogy a két fél megegyezett a béketerv első fázisának végrehajtásáról. A megegyezés szerint a Gázai övezetből történő részleges izraeli kivonulást követő 72 órán belül 2000 palesztin fogolyért cserébe, elengednek minden élő izraeli foglyot.[13] A tűzszünet október 10-én lépett életbe.[14]

Előzmények

[szerkesztés]

2023. október hetedikén a Gázai övezetben működő palesztin fegyveres ellenállási szervezetek a Hamász vezetésével váratlan, nagyszabású rajtaütést indítottak izraeli célpontok ellen. Ennek keretében a palesztinok körülbelül 3000 kezdetleges, házi készítésű rakétát lőttek ki Izraelre, palesztin harcosok áttörték az Izrael által a Gázai övezet köré épített műszaki zárat (hét méter magas kerítés, kamerák, érzékelők, önműködő gépfegyverek és őrtornyok kiterjedt rendszerét), laktanyákat, támaszpontokat támadtak meg, zsidó telepekre és településekre hatoltak be és számos foglyot ejtettek, akiket a Gázai övezetbe vittek. A palesztinok támadásukat al-Aksza áradás műveletnek[15] (arabul: عملية طوفان الأقصى) nevezték. A palesztin támadásra válaszul Izrael totális háborút indított a Gázai övezet ellen. Az óriási pusztítással és rengeteg polgári áldozattal járó Gázai övezet elleni izraeli hadműveletek, bombatámadások és az izraeli politikusok nyilatkozatai[16] gyorsan kikezdték a nemzetközi együttérzést. Az ENSZ és a világ emberi jogi szervezetei azonnali tűzszünetet követeltek.

A Gázai övezetet ért pusztító izraeli bombatámadások nyomán 2023. október 27-én az ENSZ Közgyűlése elfogadta az ES-10/21 jelű határozatot, amely azonnali és tartós emberiességi tűzszünetre és a harcok beszüntetésére szólított fel. A határozati javaslatot Jordánia nyújtotta be, miután több korábbi határozathozatali kísérlet kudarcba fulladt a Biztonsági Tanácsban. Bár a megszavazott határozat nem kötelező érvényű, elfogadására az izraeli kormányzat ingerülten reagált. Gilad Erdan, Izrael ENSZ-nagykövete a határozatot megszavazó országokat azzal vádolta, hogy a "náci terroristák védelmét" támogatják Izraelé helyett, az ENSZ-ről pedig kijelentette, hogy az már nem bír semmiféle legitimitással vagy jelentőséggel.[17]

Hosszas Katar közvetítette tárgyalások után 2023. november 24-én, helyi idő szerint reggel hét órakor életbe lépett egy rövid tűzszünet, melynek keretében a palesztin fegyveres szervezetek szabadon engedték az általuk október hetedikén foglyul ejtettek egy részét, cserébe izraeli börtönökben politikai okokból fogvatartott palesztin rabok szabadon bocsátásáért. Az eredetileg négynaposra tervezett tűzszünetet meghosszabbították.[18] A tűzszünet december elsejének reggelén ért véget. A harcok újrakezdődtek.

2024. március 25-én az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa a 2728. számú határozatával a feleket azonnali, legalább a Ramadán végéig tartó tűzszünetre szólította fel, amely egy tartós, fenntartható tűzszünethez vezet. Követelte továbbá valamennyi túszként fogva tartott személy feltétel nélküli szabadon bocsátását, valamint, hogy a felek tartsák be a nemzetközi jog által rájuk rótt kötelezettségeiket, minden általuk fogva tartott személlyel kapcsolatban. Végül felszólított a Gázai övezet polgári lakossága védelmének megerősítésére és az övezetbe irányuló humanitárius segély tömeges bejutását gátló minden akadály megszüntetésére.[19]

2025. január 19-én ideiglenes tűzszünet lépett életbe a Hamász és Izrael közt. A tűzszünet keretében fogolycserékre kerül sor a felek közt, az otthonaikból elűzött palesztinok pedig visszatérhetnek korábbi lakóhelyükre.[20] A háromszakaszos fegyverszüneti megállapodás egy korábbi, 2024-ben bemutatott, az ENSZ által is támogatott amerikai terven[21] alapult.[22] Célja a háború végleges lezárása, a Gázai övezet helyreállítása, státuszának rendezése az izraeli-palesztin békefolyamat újraindításával. A tűzszüneti megállapodás egyiptomi, katari és amerikai közvetítéssel jött létre, amerikai garanciával.

A megállapodás szerint a tűzszünet első szakaszában Izrael és a gázai palesztin ellenállási szervezetek foglyokat cseréltek, így az izraeli foglyok többsége hazatérhetett. Ebben az egyezség szerint 2025. március elsejéig tartó szakaszban Izraelnek a harci cselekmények szüneteltetése mellett biztosítania kellett volna az élelmiszer, gyógyszer, humanitárius segély és üzemanyag (napi 600 kamion), nagy mennyiségű ideiglenes hajlék (200000 sátor és 60000 konténerház) és a romeltakarításhoz szükséges építőgépek (talajgyaluk, daruk) Gázai övezetbe történő zavartalan bejutását. Azonban Izrael az egyezményt már annak első napjától számtalanszor megsértette. Akadályozta a segélyszállítmányok és nélkülözhetetlen eszközök Gázai övezetbe jutását,[23][24] és folytatta a Gázai övezeten belüli fegyveres akcióit, számos palesztin életét kioltva.[25][26]

2025 januárjában és február elején kerültek nyilvánosságra Trump gázai háború lezárására vonatkozó elképzelései, ami szerint az övezet palesztin lakosságát kitelepítették volna, az Egyesült Államok pedig átvette volna az irányítást az övezet felett.[1][2][3]

2025. március 18. hajnalán az izraeli hadsereg kiterjedt légi- és tüzérségi támadást indított a Gázai övezet ellen.[27] Az izraeli csapások több, mint 300 palesztint öltek meg.[28]Az izraeli támadás nyomán összeomlott az amerikaiak garantálta januári tűzszüneti megállapodás. Kiújultak az izraeli hadsereg és a palesztin ellenállók közti fegyveres összecsapások, az izraeli hadsereg alakulatai pedig ismét megszálltak korábban kiürített gázai területeket. A Gázai övezet március másodikán újrakezdett zárlata emberiességi katasztrófa kialakulásához vezetett; súlyos élelmiszerhiány alakult ki, ami 2025 júniusára egyértelmű és letegadhatalan éhínséghez vezetett az övezetben. Mind gyakrabban jelentek meg képek és híradások a nemzetközi sajtóban alultáplált emberekről, éhen halt gyermekekről. Az ENSZ és szervezetei és nemzetközi emberi jogi szervezetek egyaránt hangosan bírálták és elítélték Izraelt az általa szándékosan előidézett gázai humanitárius katasztrófa miatt.[29][30]

A Trump-féle elképzelésekre válaszul Egyiptom és Katar bejelentette, hogy a Gázai övezet helyreállítására és jövőjére vonatkozó új, alternatív tervet dolgoznak ki, amely nem jár a palesztin lakosság elűzésével, etnikai tisztogatással. A tervet 2025. március 4-én, egy Kairóban tartott értekezleten tárgyalták meg, és fogadták el az arab országok vezetői.[31][32] Az azt megelőző évtizedek tapasztalataiból okulva a tervezet az ENSZ Biztonsági Tanácsa által felhatalmazott, ENSZ-ellenőrzés alatt álló békefenntartó haderő Gázai övezetbe vezénylését kívánta, hogy Izrael ne rombolhassa le ismét a helyreállított övezetet, mint korábban.[33]

Az arab tervet Izrael és az Amerikai Egyesült Államok elutasította, azonban elnyerte az Iszlám Együttműködés Szervezetének[34] és Kína kormányának támogatását.[35] A tervet támogatásáról biztosította az EU nagy tagországai közül Franciaország, Németország és Olaszország, valamint Nagy-Britannia is.[36]

2025. június 27-én Spanyolország, Szlovénia és Írország felszólította az EU tagországait, hogy érdemben lépjenek fel Izrael ellen, az EU vezessen be szankciókat az izraeli jogsértések és háborús bűnök miatt, és függesszék fel az EU–Izrael Társulási Egyezményt.[37]

A fokozódó tagországi nyomás hatására 2025 júliusában Kaja Kallas az EU külügyi biztosa bemutatta elképzeléseit az EU Izraelt büntető lehetséges intézkedéseivel kapcsolatban.[38]

2025. szeptember tizenhatodikán kiadott jelentésében az ENSZ tényfeltáró bizottsága hivatalosan is népirtásnak nevezte Izrael Gázai övezet elleni háborúját. A bizottság szakértőinek véleménye szerint Izrael háborújának során a népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése tárgyában 1948. évi december 9. napján kelt nemzetközi egyezményben meghatározott öt bűntettből négyet elkövetett, nevezetesen: gyilkosság, súlyos testi vagy lelki sérülés okozása, olyan életkörülmények szándékos előidézése, amelyek célja a palesztinok teljes vagy részleges elpusztítása, valamint a születések megakadályozását célzó intézkedések bevezetése.[39]

2025. szeptember tizennyolcadikán az ENSZ Biztonsági Tanácsának tíz választott tagországa, Algéria, Dánia, Görögország, Guyana, Pakisztán, Panama, Dél-Korea, Sierra Leone, Szlovénia és Szomália határozati javaslatot terjesztett a BT elé, amely azonnali, feltétel nélküli és állandó fegyverszünetet követelt a Gázai övezetben, és a még Gázában őrzött foglyok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsájtását, valamint a Gázába irányuló segélyekre vonatkozó minden korlátozás megszüntetését követelte. A határozatra a BT 15 tagja közül 14 igennel, míg az Egyesült Államok nemmel szavazott, ezzel megakadályozva annak elfogadását. Ez volt a hatodik amerikai vétó a Biztonsági Tanácsában a gázai háborúra vonatkozó határozati javaslatok kapcsán. Az amerikai vétó Izraeltől dicséretet kapott, azonban kiváltotta a tanács többi tagjának nemtetszését.[40][41][42]

2025. szeptember 21-én és 22-én gyors egymásutánban több állam is elismerte Palesztina államiságát. Az elismerő államok: Egyesült Királyság, Ausztrália, Kanada, Portugália, Andorra, Franciaország, Monaco, Málta, Belgium, Luxemburg.[43]

Donald Trump az ENSZ New York-i ülésének idején látta vendégül arab és iszlám országok vezetőit, hogy béketervéről egyeztessen velük. Vendégeivel egy 21 pontos béketervben egyezett meg.[44][45] Ezt a tervet Trump a Benjámín Netanjáhúval folytatott 2025. szeptember 29-i megbeszéléseken húszpontosra alakította, és változtatott annak tartalmán, majd a változtatásokat arab és muszlim tárgyalópartnereivel nem egyeztetve azonnal nyilvánosságra is hozta a módosított tervet.

A Trump-féle béketerv bírálata

[szerkesztés]

A béketervet számos bírálat érte, mivel az nem foglalkozik Ciszjordánia helyzetével, nem szerepelnek benne a palesztinoknak adott érdemi garanciák, nem szab meg határozott ütemtervet szabott időpontokkal, nem ismeri el a palesztinok önrendelkezési jogát, ennek megfelelően nem is foglalkozik érdemben az önálló palesztin állam létrehozásával a megszállt palesztin területeken.[46] [47]

A terv bírálói szerint az látványosan és nyilvánvalóan elfogult Izrael irányában, érdemben csak Izrael elvárásaival és igényeivel foglalkozik, annak számára enged beleszólást, nyújt biztonsági garanciákat, míg a palesztinokat még a háború kitörése előttinél is rosszabb helyzetbe hozza a Gázai övezet területe 18 százalékának tartós, nyíltvégű izraeli megszállásával (ezt a területet a Trump-féle béketerv 16. pontja biztonsági zóna néven nevezi),[47][48] a határátkelők biztonsági ellenőrzésének, az áruk és személyek be- és kiléptetésének izraeli kézben hagyásával.

A terv nem foglalkozik a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatti elszámoltatással, a palesztin polgári lakosságnak okozott károk és veszteségek miatti izraeli felelősséggel és kártalanítással.[47]

A béketerv szövege

[szerkesztés]

A béketerv szövege a következő:[49]

  1. A Gázai övezetet pacifikálják egy olyan terrormentes területté, amely nem jelent veszélyt szomszédaira.
  2. A Gázai övezetet újjáépítik az oly sokat szenvedett gázai emberek javára.
  3. Ha mindkét fél beleegyezik a tervbe, a háború azonnal véget ér. Az izraeli haderő visszavonja katonáit az előre megállapított vonalig, így készülve a túszok elengedésére. Ebben az időszakban minden katonai hadművelet, beleértve a légi támadásokat is, leáll, és a frontvonalak nem változnak, amíg a kivonulás lehetővé nem válik.
  4. Az izraeli aláírás utáni 72 órán belül minden (élő vagy halott) túszt visszajuttatnak Izraelbe.
  5. Miután a túszokat elengedték, Izrael is elenged 250 életfogytiglani büntetését töltő palesztint és 1700 további gázait, akiket 2023. október 7. után tartóztattak le, beleértve minden nőt és gyermeket. Minden izraeli túszért, akinek a holttestét átadja a Hamász, Izrael is átadja 15 palesztin holttestét.
  6. Miután minden túszt átadtak, a Hamász azon tagjai, akik elkötelezik magukat a békés együttélés és fegyvereik leadása mellett, kegyelmet kapnak. A szervezet azon tagjai, akik el akarják hagyni a Gázai övezetet, szabadon távozhatnak a kijelölt országokba.
  7. Az egyezmény elfogadását követően azonnal segélyt kell juttatni a Gázai övezetbe. A segély mennyisége legalább a 2025. január 19-i megegyezésben szereplő kell, hogy legyen. Ide tartozik a humanitárius segély, az infrastruktúra (víz-, elektromos-, szennyvíz-hálózat), a kórházak és pékségek helyreállítása, és a romok eltakarításához és utak megnyitásához szükséges felszerelések.
  8. A segély bejuttatása és kiosztása a két fél beavatkozása nélkül történik, az Egyesült Nemzetek Szervezete és ügynöksége, a Vöröskereszt, illetve bármely olyan nemzetközi szervezet segítségével, amelynek nincs kapcsolata egyik féllel sem. A rafah-i átkelő megnyitása mindkét irányba ugyanúgy történik, mint a 2025. január 19-i egyezmény szerint.
  9. A Gázai övezetet egy technokrata, politikailag el nem kötelezett palesztinokból álló átmeneti kormány fogja irányítani, amelynek feladata a szükséges szolgáltatások napi biztosítása lesz a gázai emberek számára. A bizottságot jól felkészült palesztinok és nemzetközi szakértők fogják alkotni, és egy nemzetközi átmeneti testület, a „Béketanács” felügyelete alatt fog működni, amelynek feje és elnöke Donald J. Trump elnök lesz. További tagok és kormányfők, többek között Tony Blair korábbi brit miniszterelnök, később lesznek megnevezve. Ez a testület fogja megtervezni és pénzügyileg támogatni a Gázai övezet újjáépítését, amíg a Palesztin Hatóság (PA) meg nem reformálja saját magát, mint ahogy az több javaslatban is szerepelt, többek között Trump elnök 2020-as béketervében és a szaúdi-francia javaslatban is, és amíg biztonságosan és ténylegesen vissza nem tudja venni az irányítást Gáza felett. A testület a legmagasabb nemzetközi elvárások szerint fog működni, hogy egy modern és hatékony kormányt hozzon létre, amely a gázai embereket szolgálja, és képes lesz befektetést elfogadni.
  10. Létre lesz hozva a „Trump gazdasági fejlődési terv Gáza újjáépítésére”, élén egy szakértőkből álló bizottsággal, amelynek tagjai a legmodernebb városok létrehozásában játszottak szerepet a Közel-Keleten. Sok jószándékú nemzetközi csoport alakított ki részletes befektetési lehetőségeket és érdekes fejlesztési terveket, amelyek figyelembe lesznek véve a biztonsági és kormányzati rendszerrel együtt, hogy ezeket a befektetéseket kivitelezzék, amelyek munkát, lehetőséget és reményt fognak adni egy jövőbeli Gázának.
  11. Létre fognak hozni egy különleges gazdasági zónát, kedvezményes vámokkal, amelyekben résztvevő országokkal fognak megegyezni.
  12. Senkit nem fognak erőszakkal kitelepíteni Gázából, de azok, akik el akarják hagyni az övezetet, ezt szabadon megtehetik, és szabadon visszatérhetnek. Arra bíztatunk mindenkit, hogy maradjon, és megadjuk nekik a lehetőséget, hogy egy jobb Gázát építsenek.
  13. A Hamász és más frakciók beleegyeznek, hogy nem lesz szerepük Gáza irányításában, közvetlenül, közvetetten vagy bármilyen formában. Minden katonai, terror és támadásra alkalmas infrastruktúra, beleértve az alagutakat és fegyvergyártó épületet elpusztítanak és nem építenek újra. A Gázai övezetet lefegyverzik a független felügyelők felügyelete alatt, amelynek része lesz az övezetben lévő fegyverek használatának ellehetetlenítése, egy leszerelési folyamattal, amely egy nemzetközi visszavásárló és integrációs programmal lesz lehetővé téve. Az új Gáza teljesen el lesz kötelezve egy sikeres gazdaság felépítése, és szomszédaival való békés együttélés mellett.
  14. A regionális partnerek garantálni fogják, hogy a Hamasz, és a frakciók, eleget tesznek kötelességeiknek, hogy az új Gáza nem jelent veszélyt szomszédaira vagy lakosságára.
  15. Az Egyesült Államok együtt fog dolgozni arab és nemzetközi partnerekkel, hogy létrehozzanak egy nemzetközi stabilizációs erőt (ISF), amelyet azonnal Gázába küldenek. Az ISF ki fog képezni és támogatni fog egy kivizsgált palesztin rendőrséget Gázában, és Jordániával, illetve Egyiptommal együtt fog dolgozni, akik kiemlkedő szakértelemmel rendelkeznek ezen a téren. Ez a rendőrség fogja hosszú távon biztosítani a belbiztonságot. Az ISF együtt fog dolgozni Izraellel és Egyiptommal, hogy biztosítsa a határterületeket, az újonnan kiképzett palesztin rendőrséggel együtt. Kulcsfontosságú megakadályozni, hogy lövedékek Gázába jussanak, és biztosítani a Gáza visszaépítéséhez szükséges áruk gyors és biztonságos bejutását az övezetbe. A felek meg fognak egyezni egy konfliktuselkerülő mechanizmusban.
  16. Izrael nem fogja elfoglalni vagy annektálni Gázát. Mikor az ISF átveszi az irányítást és stabilitást biztosít, az izraeli haderő (IDF) fokozatosan ki fog vonulni a területről egy lefegyverzési folyamat részeként, amelyben az IDF, az ISF, a garantálók és az Egyesült Államok fog megegyezni, egy biztonságos Gáza céljával, amely nem jelent veszélyt Izraelre, Egyiptomra vagy saját lakosaira. Lényegében az IDF fokozatosan át fogja adni az irányítást az általa megszállt területek fölött az ISF-nek, a megegyezés szerint, amelyet az átmeneti kormánnyal fognak létrehozni, amíg teljesen el nem hagyják az övezetet egy biztonsági zóna kivételével, amely addig életben maradhat, amíg a terror veszélye teljesen el nem tűnt.
  17. Ha a Hamász elhalasztja vagy elutasítja ezt a javaslatot, a fenti tervek, a segély átadását beleértve, meg fognak kezdődni az övezet terrormentes területein, amelyeket az IDF átadott az ISF-nek.
  18. Vallásközi párbeszédfolyamat indul a tolerancia és békés együttélés értékei alapján, próbálván megváltoztatni a palesztinok és izraeliek gondolkodásmódját és narratíváit, kiemelve a békéből származó előnyöket.
  19. Miközben a gázai újjáépítés zajlik, és ha a PA reformprogramját hűségesen végrehajtják, végül létrejöhetnek a feltételek egy hihető útvonalhoz a palesztin önrendelkezés és államiság felé, amit a palesztin nép vágyaként ismerünk el.
  20. Az Egyesült Államok párbeszédet kezdeményez Izrael és a palesztinok között, hogy megállapodjanak egy politikai távlatban a békés és virágzó együttélés érdekében.

Kivitelezés

[szerkesztés]

A béketerv megvalósítására vonatkozóan nem jött létre átfogó megállapodás, így azt lépésekre bontották, a vitás kérdések rendezését későbbre halasztva.

Első fázis

[szerkesztés]

A tűzszünetről, a fogolycseréről és a segélyek Gázai övezetbe történő bejuttatásáról szóló első fázisról állapodtak meg a gázai ellenállási szervezetek és Izrael.[50] A megállapodás teljes szövege:[51]

„Trump elnök "a gázai háború átfogó befejezésére" vonatkozó javaslatának végrehajtási lépései.”

1. Trump elnök bejelenti a háború befejezését a Gázai övezetben, és hogy a felek megállapodtak abban, hogy megteszik a szükséges lépéseket e cél érdekében.

2. A háború azonnal véget ér az izraeli kormány jóváhagyása nyomán. Minden katonai műveletet, beleértve a légi és tüzérségi bombázást és a célzási műveleteket is, felfüggesztenek. A 72 órás időszak alatt felfüggesztik a légi megfigyelést azokon a területeken, ahonnan az izraeli erők kivonultak.

3. A humanitárius segítségnyújtás és segélyezés teljes körű bejuttatásának azonnali megindítása a javaslatban meghatározottak szerint, de legalább a humanitárius segítségnyújtásról szóló, 2025. január 19-i megállapodással összhangban. A humanitárius segítségnyújtás és a segélyezés végrehajtásának lépései a mellékletben találhatók.

4. Az izraeli hadsereg visszavonul a megállapodott vonalakra, a csatolt X. térkép szerint, és ez Trump elnök bejelentése után és az izraeli kormány jóváhagyásától számított 24 órán belül befejeződik. Az izraeli hadsereg nem tér vissza azokra a területekre, ahonnan kivonult, mindaddig, amíg a Hamász teljes mértékben végrehajtja a megállapodást.

5. Az izraeli erők kivonását követő 72 órán belül az összes Gázában fogva tartott élő és elhunyt izraeli túszt szabadon engedik (lista mellékelve).

a. Amint az izraeli hadsereg befejezi a kivonulást, a Hamász megkezdi a túszok állapotának vizsgálatát, és összegyűjti a velük kapcsolatos összes információt. A Hamász az alábbi 5.e) pontban szereplő információmegosztási mechanizmuson keresztül ad visszajelzést megállapításairól. Izrael tájékoztatni fog a Gázai övezetből Izraelben fogva tartott palesztin foglyokról és fogvatartottakról.

b. A Hamász 72 órán belül szabadon engedi az összes élő túszt, beleértve a gázai palesztin frakciók által fogvatartottakat is.

c. A Hamász 72 órán belül átadja a birtokában, valamint a gázai palesztin frakciók birtokában lévő elhunyt túszok maradványait.

d. A Hamász 72 órán belül megosztja az alábbi (e) bekezdésben említett információmegosztási mechanizmuson keresztül a fennmaradó elhunyt túszokkal kapcsolatos összes információt. Izrael tájékoztatást fog adni az Izrael által fogva tartott elhunyt gázaiak maradványairól.

e. Információmegosztási mechanizmus létrehozása a két fél között a közvetítőkön és az ICRC-n keresztül a 72 órán belül vissza nem adott halott túszok vagy az Izrael által fogva tartott gázaiak maradványairól szóló információk és hírszerzési adatok cseréje érdekében. A mechanizmusnak biztosítania kell, hogy minden túsz maradványait teljes mértékben és biztonságosan exhumálják és kiadják. A Hamász minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy e kötelezettségvállalásokat a lehető leghamarabb teljesítse.

f. Amint a Hamász szabadon engedi az összes túszt, Izrael ezzel párhuzamosan szabadon engedi a megfelelő számú palesztin foglyot a mellékelt listák szerint.

g. A túszok és foglyok cseréje a közvetítőkön és az ICRC-n keresztül elfogadott mechanizmus szerint történik, nyilvános szertartások vagy sajtójelenlét nélkül

6. Az Egyesült Államok, Katar, Egyiptom, Törökország és más, a felek által elfogadott országok képviselőiből munkacsoport jön létre, hogy nyomon kövesse a végrehajtást a két féllel és egyeztessen velük.

Az izraeli kormány 2025. október 9-én hagyta jóvá az első fázisról szóló megállapodást.[52] Másnap az IDF elkezdett kivonulni a Gázai övezet egyes területeiről, délben lépett életbe a tűzszünet.[53][54]

Az egyezmény megszegése

[szerkesztés]

Izrael oldaláról

[szerkesztés]
  • október 14. – Izrael hadserege meggyilkolt legalább tizennégy palesztint Gázában, amelyek közé tartozott két légitámadás is. Az izraeli hadsereg szerint a célzott személyek átléptek egy vonalat azt követően, hogy figyelmeztető lövéseket is leadott a hadsereg. A Hamász szóvivője elítélte a támadásokat.[55]
  • október 14. – Izrael azzal fenyegetőzött, hogy nem nyitja újra a rafah-i határátkelőt, és lecsökkenteni az övezetbe engedett humanitárius segély mennyiségét, ha nem kapnak vissza még több holttestet a Hamásztól.[56][57] Izrael pár nappal később ismét a határ lezárásával fenyegetett, amelyet ezúttal meg is tett, miután nem kapott vissza további holttesteket.[58]

Izrael a tűzszüneti megállapodást annak október tizedikei életbelépésétől kezdve majdnem mindennap megsértette, támadásaival, bombázásaival október 29-ig több, mint kétszáz gázai palesztint megölve, hatszázat megsebesítve.[59]

A Hamász oldaláról

[szerkesztés]
  • október 13. – Izrael szerint a Hamász megszegte az egyezmény kitételeit, mikor csak négy túsz holttestét juttatta vissza Izraelnek, a megegyezés szerinti összes helyett. Azonban az aláírt egyezmény 5.c pontja szerint a Hamásznak és a többi ellenállási csoportnak csak a birtokukban lévő (in possession) holttesteket kellett 72 órán belül kiszolgáltatnia Izraelnek. A többi holttest hollétéről, állapotáról rendelkezésre álló információkat a megállapodás 5.d pontja szerint 72 órán belül megosztja Izraellel. A birtokában nem lévő holttesteket azonban nem köteles 72 órán belül előkeríteni és kiszolgáltatni.

Egy egyiptomi speciális mentőcsapat ment Gázába, azzal a céllal, hogy segítsen a halott foglyok tetemeinek felkutatásában. A Hamász közölte, hogy az izraeli bombázások okozta óriási pusztítás következtében nem minden temetési helyszínt tudtak azonosítani, rendkívül körülményes a holttestek feltalálása. A Vöröskereszt egyik szakértője kijelentette, hogy óriási kihívás megtalálni az összes túsz holttestét Gáza romjai közt, és lehetséges, hogy lesznek holttestek, amelyekre soha nem fognak rábukkanni.[60][61][62]

A béketerv elfogadása

[szerkesztés]

A 2025. október 13-i csúcstalálkozó alapja a jelen szócikk által tárgyalt béketerv volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Trump proposes relocating Gazan Palestinians to Egypt and Jordan (angol nyelven). Le Monde, 2025. január 26. (Hozzáférés: 2025. január 28.)
  2. ↑ a b Trump wants Egypt and Jordan to take in Palestinians from Gaza. Here’s why the idea is rejected (angol nyelven). AP News, 2025. január 26. (Hozzáférés: 2025. január 27.)
  3. ↑ a b What Donald Trump said about his plans to ‘take over’ Gaza (angol nyelven). AlJazeera, 2025. február 5. (Hozzáférés: 2025. február 5.)
  4. ↑ Hansler, Jennifer: What’s in the White House’s latest peace plan to end the war in Gaza | CNN Politics (angol nyelven). CNN, 2025. szeptember 29. (Hozzáférés: 2025. október 10.)
  5. ↑ Hamas says it agrees to release Israeli hostages but seeks changes to US Gaza peace plan (brit angol nyelven). www.bbc.com, 2025. október 3. (Hozzáférés: 2025. október 10.)
  6. ↑ Trump’s Plan: The Promises and Pitfalls of Peace in Gaza (angol nyelven). Al Jazeera Center for Studies, 2025. október 19. (Hozzáférés: 2025. október 30.)
  7. ↑ Global reaction to Trump's proposal for a Gaza peace plan. Reuters. (Hozzáférés: 2025. október 10.)
  8. ↑ „Update from Aaron Boxerman”, 2025. szeptember 29. (Hozzáférés: 2025. október 10.) (angol nyelvű) 
  9. ↑ Hamas denies Donald Trump presented new Gaza ceasefire deal | The Jerusalem Post (angol nyelven). The Jerusalem Post | JPost.com, 2025. szeptember 28. (Hozzáférés: 2025. október 10.)
  10. ↑ „Hamas accepts Trump’s plan to end the war in Gaza, but with conditions”, The Washington Post, 2025. október 3. (Hozzáférés: 2025. október 10.) (amerikai angol nyelvű) 
  11. ↑ „Hamas says “yes, but” to the Trump Gaza plan. That may not be enough”, The Economist (Hozzáférés: 2025. október 10.) 
  12. ↑ Jaramillo, Alejandra: Exclusive: Trump says Hamas faces ‘complete obliteration’ if it insists on staying in power | CNN Politics (angol nyelven). CNN, 2025. október 5. (Hozzáférés: 2025. október 10.)
  13. ↑ Christou, William. „First phase of ceasefire deal to end war in Gaza agreed by Israel and Hamas”, The Guardian, 2025. október 9. (Hozzáférés: 2025. október 10.) (brit angol nyelvű) 
  14. ↑ Thousands of Palestinians return to what remains of their homes as Gaza ceasefire takes effect (angol nyelven). AP News, 2025. október 10. (Hozzáférés: 2025. október 10.)
  15. ↑ Tömegtüntetésre szólította fel az arab világot a Hamász korábbi vezetője (magyar nyelven). 24.hu, 2023. október 11. (Hozzáférés: 2023. november 1.)
  16. ↑ „Law for Palestine Releases Database with 500+ Instances of Israeli Incitement to Genocide – Continuously Updated”, Law for Palestine, 2024. január 1. (Hozzáférés: 2024. október 9.) (brit angol nyelvű) 
  17. ↑ „UN overwhelmingly calls for aid truce between Israel and Hamas”, Reuters, 2023. október 28. (Hozzáférés: 2024. október 10.) (angol nyelvű) 
  18. ↑ „Israel-Hamas truce extends by two days, Qatar says: Live updates”, CNN. [2023. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. november 27.) 
  19. ↑ „UN Security Council demands immediate Gaza ceasefire as US abstains.”, Aljazeera, 2024. március 25. (Hozzáférés: 2024. március 25.) (brit angol nyelvű) 
  20. ↑ „What do we know about the Israel-Hamas ceasefire deal in Gaza?”, Al Jazeera, 2025. január 15. (Hozzáférés: 2025. január 25.) (angol nyelvű) 
  21. ↑ „Biden announces new cease-fire plan for Gaza”, Washington Post , 2024. május 31.. [2024. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. június 3.) 
  22. ↑ Israel-Gaza ceasefire: Full text of agreement (angol nyelven). Middle East Eye, 2025. január 15. (Hozzáférés: 2025. március 10.)
  23. ↑ Gaza accuses Israel of obstructing aid, shelter supplies despite ceasefire deal (angol nyelven). Middle East Eye, 2025. február 3. (Hozzáférés: 2025. március 10.)
  24. ↑ Israel delays humanitarian provisions of Gaza ceasefire deal (angol nyelven). Anadolu Ajansi, 2025. február 7. (Hozzáférés: 2025. március 10.)
  25. ↑ Did Israel violate the Gaza ceasefire? What to know about Hamas’s pause (angol nyelven). AlJazeera, 2025. február 11. (Hozzáférés: 2025. március 10.)
  26. ↑ Gaza official reports over 350 Israeli violations of ceasefire deal (angol nyelven). Anadolu Ajansi, 2025. február 21. (Hozzáférés: 2025. március 10.)
  27. ↑ „Israel launches deadly wave of airstrikes across Gaza after ceasefire talks stall”, Associated Press, 2025. március 18. (Hozzáférés: 2025. március 18.) 
  28. ↑ LIVE: Israel launches strikes across Gaza Strip, killing more than 200. Al Jazeera, 2025. március 18.
  29. ↑ Palestinians are starving or being killed by Israeli troops while seeking aid almost daily. How did we get here? (angol nyelven). CNN, 2025. július 28. (Hozzáférés: 2025. július 30.)
  30. ↑ Israelis have a skewed view on extent of Gaza’s hunger plight − driven by censorship and media that downplay humanitarian crisis (angol nyelven). The Conversation, 2025. május 22. (Hozzáférés: 2025. július 30.)
  31. ↑ What is Egypt’s plan for the reconstruction of Gaza? (angol nyelven). AlJazeera, 2025. március 4. (Hozzáférés: 2025. március 5.)
  32. ↑ What is Egypt’s $53bn plan for Gaza reconstruction? (angol nyelven). Middle East Eye, 2025. március 4. (Hozzáférés: 2025. március 5.)
  33. ↑ Arab leaders approve $53bn alternative to Trump's Gaza plan (angol nyelven). BBC, 2025. március 4. (Hozzáférés: 2025. március 5.)
  34. ↑ Muslim group rejects forced displacement of Palestinians, backs Gaza reconstruction plan (angol nyelven). Anadolu Ajansi, 2025. március 8. (Hozzáférés: 2025. március 8.)
  35. ↑ Wang Yi on the Israeli-Palestinian conflict: The will of the people must not be defied, and the principle of justice must not be abandoned (angol nyelven). Ministry of Foreign Affairs of The People's Republic of China, 2025. március 7. (Hozzáférés: 2025. március 8.)
  36. ↑ European leaders back 'realistic' Arab plan for Gaza (angol nyelven). BBC, 2025. március 9. (Hozzáférés: 2025. március 10.)
  37. ↑ „Spain, Ireland, Slovenia Urge EU to put ‘real pressure’ on Israel”, The Dipomatic Insight, 2025. június 27. (Hozzáférés: 2025. szeptember 20.) (brit angol nyelvű) 
  38. ↑ „EU sanctions against Israel: here’s what’s on the table”, The Conversation, 2025. július 14. (Hozzáférés: 2025. szeptember 20.) (brit angol nyelvű) 
  39. ↑ „Israel has committed genocide in the Gaza Strip, UN Commission finds”, Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala, 2025. szeptember 16. (Hozzáférés: 2025. szeptember 20.) (brit angol nyelvű) 
  40. ↑ US vetoes UN Security Council Gaza ceasefire demand for sixth time. Al Jazeera, 2025. szeptember 18. (Hozzáférés: 2025. június 19.)
  41. ↑ Slovenia calls for 'durable peace' in Gaza after US vetoes UN resolution. Anadolu Ajansi, 2025. szeptember 19. (Hozzáférés: 2025. június 19.)
  42. ↑ US vetoes UN Security Council resolution demanding immediate Gaza ceasefire and hostage release. AP News, 2025. szeptember 19. (Hozzáférés: 2025. június 19.)
  43. ↑ „France among six more countries to formally recognise Palestinian statehood”, Al Jazeera English, 2025. szeptember 22. (Hozzáférés: 2025. szeptember 24.) (brit angol nyelvű) 
  44. ↑ What is the Trump plan for Gaza and will it work?. Al Jazeera English, 2025. szeptember 29. (Hozzáférés: 2025. október 23.)
  45. ↑ Details of Trump’s 21-point peace plan for Gaza revealed. Al Arabiya, 2025. szeptember 26. (Hozzáférés: 2025. október 23.)
  46. ↑ „There is one crucial flaw in Trump’s peace plan for Gaza”, The Independent, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 20.) (brit angol nyelvű) 
  47. ↑ a b c „Palestine: Any peace plan must respect international law, beginning with self-determination and accountability, urge UN experts”, Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala, 2025. október 3. (Hozzáférés: 2025. október 20.) (brit angol nyelvű) 
  48. ↑ „A 20-Point Plan, But What Peace for Gaza?”, ISPI, 2025. október 2. (Hozzáférés: 2025. október 20.) (brit angol nyelvű) 
  49. ↑ Read Trump's 20-point proposal to end the war in Gaza (amerikai angol nyelven). PBS News, 2025. szeptember 29. (Hozzáférés: 2025. október 10.)
  50. ↑ „Signed deal for ‘comprehensive end of Gaza war’ says all hostages will be freed 72 hours after IDF withdrawal”, The Times of Israel, 2025. október 9. (Hozzáférés: 2025. október 10.) (amerikai angol nyelvű) 
  51. ↑ „Full text of the agreement signed by Israel and Hamas to 'end the war' on Gaza”, Middle East Eye, 0202. október 10. (Hozzáférés: 2025. október 18.) (brit angol nyelvű) 
  52. ↑ Gaza latest: Tens of thousands of Palestinians head back north - as Israel pulls troops back (angol nyelven). Sky News. (Hozzáférés: 2025. október 10.)
  53. ↑ Fabian, Emanuel. „Partial IDF withdrawal from Gaza began overnight under cover of artillery shelling, airstrikes”, The Times of Israel, 2025. október 10. (Hozzáférés: 2025. október 10.) (amerikai angol nyelvű) 
  54. ↑ IDF says ceasefire has come into effect as troops complete initial withdrawal (brit angol nyelven). BBC News. (Hozzáférés: 2025. október 10.)
  55. ↑ Israel kills seven Palestinians in violation of Gaza ceasefire (angol nyelven). Middle East Eye. (Hozzáférés: 2025. október 15.)
  56. ↑ Fabian, Emanuel. „Israel won’t reopen Rafah crossing, will limit aid, over Hamas’s failure to return all bodies”, The Times of Israel, 2025. október 14. (Hozzáférés: 2025. október 15.) (amerikai angol nyelvű) 
  57. ↑ „Israel said to cancel planned Gaza sanctions as Hamas expedites return of dead hostages”, The Times of Israel, 2025. október 15. (Hozzáférés: 2025. október 15.) (amerikai angol nyelvű) 
  58. ↑ Chughtai, Alia: On World Food Day, Israel continues to restrict aid into Gaza (angol nyelven). Al Jazeera. (Hozzáférés: 2025. október 17.)
  59. ↑ „Death toll from latest Israeli attacks on Gaza rises to 104”, Al Jazeera English, 2025. október 29. (Hozzáférés: 2025. október 29.) (brit angol nyelvű) 
  60. ↑ Burke, Jason. „Israel limits aid into Gaza in dispute over hostage remains as ceasefire faces test”, The Guardian, 2025. október 14. (Hozzáférés: 2025. október 15.) (brit angol nyelvű) 
  61. ↑ Edit, 1. „Egyptian teams inside Gaza working to locate bodies of hostages — report”, The Times of Israel, 2025. október 14. (Hozzáférés: 2025. október 15.) (amerikai angol nyelvű) 
  62. ↑ Red Cross warns of 'massive challenge' in returning bodies - and says some may never be found (angol nyelven). Sky News. (Hozzáférés: 2025. október 15.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2025-ös_béketerv_a_Gázai_övezetről&oldid=28515057”