2022-es kazahsztáni zavargások

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
2022-es kazahsztáni zavargások
Tüntetők Aktöbéban
Tüntetők Aktöbéban
Dátum 2022. január 2.január 11.
Helyszín Kazahsztán Kazahsztán
Eredmény Aszkar Mamin kormánya lemondott
Nurszultan Nazarbajev távozott a Biztonsági Tanács éléről
Az autógáz árát literenként 50 KZT-re maximalizálták
Okok Magas energiaárak
Korrupció
Tekintélyuralom
Emberi jogok megsértése
Rendőrségi brutalitás
Célok Energiaárak csökkentése
Kaszim-Zsomart Tokajev lemondása
Nurszultan Nazarbajev mentelmi jogának megvonása és lemondása a Biztonsági Tanács elnökségéről
Közvetlen választások bevezetése
Visszatérés az 1993-as alkotmányhoz
Szembenálló felek
Kormányellenes tüntetőkKazahsztán Kazahsztán hadereje
Kazahsztán Katonai rendészet
Kazahsztán Kazahsztáni Nemzeti Gárda
Kazahsztán Rendőrség
Flag of the Collective Security Treaty Organization.svg Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete
Vezetők
Kormányellenes tüntetőkKazahsztán Kaszim-Zsomart Tokajev
Kazahsztán Aszkar Mamin
Kazahsztán Alikhan Szmailov
Kazahsztán Eralij Togjanov
Kazahsztán Nurszultan Nazarbajev
Létszám
ismeretlenKBSZSZː 3770
Veszteségek
206 halott
10000+ sebesült
9900 őrizetbe véve
19 halott
748 sebesült

A 2022-es kazahsztáni zavargások január 2-án kezdődtek, az autógáz (LPG) árplafonjának eltörlése és az árának hirtelen megemelkedése következményeként.[1] A tiltakozások az ország délnyugati részén fekvő Zsangaözen városában kezdődtek, majd gyorsan átterjedtek máshova is, így a legnagyobb városra, Almatira és a fővárosra, Nur-Szultanra.[2][3] A kormányzattal, és Nurszultan Nazarbajev korábbi elnökkel való általános elégedetlenség csak további feszültségeket keltett a tüntetőkben. Mivel Kazahsztánban nincsenek ellenzéki politikai csoportok, a zavargásokat közvetlenül a polgárok szervezték. Az erőszakos demonstrációkra válaszul Kaszim-Zsomart Tokajev elnök 2022. január 5-től rendkívüli állapotot hirdetett ki a Manggisztaui területen és Almatiban.[4] Az Aszkar Mamin vezette kormány még azon a napon lemondott.[5][6][7] Tokajev kérésére a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) – a posztszovjet államok katonai szövetsége, amely Örményországot, Fehéroroszországot, Kirgizisztánt, Oroszországot, Tádzsikisztánt és Kazahsztánt foglalja magában – beleegyezett, hogy katonai csapatokat telepítsen Kazahsztánba.[8] Ennek hivatalosan a béke fenntartása a célja. A kazah rendőrség jelentése szerint több tucat lázítót likvidáltak. Nazarbajev volt elnököt eltávolították Kazahsztán Biztonsági Tanácsának elnöki tisztségéből.[9]

Tokajev elnök később bejelentette, hogy az üzemanyag árát ismét literenként 50 tengére maximalizálták.[10][11] Január 7-én tett nyilatkozata szerint a rend nagyjából helyreállt,[12][13] valamint közölte azt is, hogy engedélyt adott a rendvédelmi erőknek az éles lőszer, valamint a figyelmeztetés nélküli tűzparancs alkalmazására a tüntetőkkel szemben, akiket „banditáknak és terroristáknak” minősített, és a „megsemmisítésükre” szólított fel.[14][15][16][17]

Január 10-én a kormány nemzeti gyásznapot hirdetett a tüntetések során életüket vesztett rendőrök és katonák emlékére.[18] Tokajev ugyanezen a napon puccskísérletnek nevezte a felkelést.[19][20] Január 11-én Tokajev közölte, hogy a tüntetések véget értek, illetve, hogy a KBSZSZ csapatai 10 napon belül elhagyják az országot.[21][22] Ugyanezen a napon beiktatták az új miniszterelnököt, Alikhan Szmailovot is.[23]

Háttér[szerkesztés]

Kazahsztán Közép-Ázsia egyik legeredményesebb gazdasági teljesítményű országa, ahol a gazdasági növekedés nagy százalékát a kőolajtermelés tette ki, amíg az olajárak a 2010-es évek közepén vissza nem estek.[24] 2012-ben a Világgazdasági Fórum a korrupciót nevezte meg az ország üzleti tevékenységének legnagyobb problémájaként, míg a Világbank Kazahsztánt a legnagyobb korrupciós gócpontok közé sorolta, egy szinten Angolával, Bolíviával, Kenyával és Líbiával.[25] A tüntetések fő színhelye Zsangaözen, az ország olajkitermelési központja, ahol korábban is előfordultak komoly tüntetések. A városban 2011-ben az ország függetlenségének 20. évfordulóján zavargás tört ki, amely a hivatalos adatok szerint 16 halálos áldozatot és 100 sérültet követelt. A kazah biztonsági erők tüzet nyitottak a jobb munkakörülményeket követelő tüntetőkre. Abban az időben a cseppfolyósított gáz ára 30-35 tenge körül volt, és azóta ez is emelkedett. A kiugrást a kazah kormány 2019 januárjában megkezdett, a gáz elektronikus piaci kereskedelmére való fokozatos átállási politikája okozta, amelynek célja az állami gáztámogatások fokozatos megszüntetése és helyette a piac számára az árak meghatározása.[26]

2020 januárjában tüntetést tartottak Zsangaözenben, a város lakói az üzemanyag árának csökkentését követelték, amely ekkor 55-ről 65 KZT-re emelkedett.[27] 2022 január elseje óta ez az ár majdnem kétszeresére, literenként 120 KZT-re (0,28 USD), azaz gallononként 1,06 amerikai dollárra emelkedett.[28]

A tüntetések másik kiváltó oka a Nurszultan Nazarbajevvel szembeni elégedetlenség is. Nazarbajev volt Kazahsztán első elnöke a Szovjetunió felbomlásától egészen 2019-ig, amikor is önszántából lemondott, átadva a hatalmat Tokajevnek, bár ezután is jelentős befolyással bír. Nemzetközi megfigyelők – például az Egyesült Államok, az Európai Unió, vagy az ENSZ – Nazarbajev önkényuralma alatt egyetlen kazah választást sem ismertek el tisztességesnek.[8] Nazarbajev a The Daily Telegraph jellemzése szerint tekintélyelvűséggel, nepotizmussal és az ellenzékiek ellehetetlenítésével irányította az országot.[29] Lemondása után az ország Biztonsági Tanácsának elnökévé lépett elő, megbízása élethosszig szólt.

A tüntetések idővonala[szerkesztés]

Január 2.[szerkesztés]

2022. január 2-án reggel Zsangaözenben a tüntető tömegek útblokádot emeltek, és így tiltakoztak az energiaárak növekedése ellen.[30] A vezetők felszólították a Manggisztaui terület, valamint a város akimjait (az akim egy terület vezetője, vagy egy város polgármestere), hogy tegyenek intézkedéseket az árak stabilizálása és az üzemanyaghiány megelőzése érdekében. A szóvivő azt tanácsolta a tömegnek, hogy írjanak panaszlevelet a városvezetésnek. Azonban eddigi panaszaikat a városvezetők rendszerint figyelmen kívül hagyták.[30]

Január 3.[szerkesztés]

Január 3-án Zsangaözen lakosainak százai gyűltek össze és táboroztak le a város főterén az éjszaka folyamán.[31] Mivel délutánra további lakosok is csatlakoztak a tömeghez, a becslések szerint 1000 ember volt a téren, akik a helyi vezetők közvetlen választását követelték. A rendőrök, bár a tüntetés alatt a téren álltak, nem avatkoztak közbe. A régió és a város akimja, és a helyi gázfeldolgozó üzem igazgatója megpróbálta megnyugtatni a tüntetőket azzal, hogy a térre érkezve ígéretet tettek a gáz árának 85-90 tengére való csökkentésére, ami azonban nem nyerte el a tüntetők tetszését. Az igazgató, valamint beosztottjai a feldühödött tömeg miatt kénytelenek voltak elhagyni a teret.[32]

Kaszim-Zsomart Tokajev elnök Twitter-bejegyzésében utasította a kormányt, hogy „a gazdasági és jogi szempontok figyelembevételével” mérlegelje a Manggisztaui területen kialakult krízist, egyúttal felszólította a tüntetőket, hogy ne zavarják meg a köznyugalmat, és arra figyelmeztetett, hogy a vélemény kinyilvánítása kizárólag a törvényekkel összhangban történhet. A manggisztaui helyzet kezelésére vizsgálóbizottság alakult Eralij Togjanov miniszterelnök-helyettes vezetésével.

Nur-Szultan, Aktöbe, és Almati városokban több letartóztatás is történt, más településeken a rendőri jelenlét fokozódott.[33] Aktauban tüntetők egy csoportja jelent meg a városháza épülete előtti téren, ahol sátrakat és jurtákat állítottak fel.[34] Estére a becslések szerint már 6000 tüntető volt a téren, akik a energiaárak csökkentését, valamint a kormány lemondását követelték. Hozzájuk csatlakoztak más támogatók is, a szomszédos régiókból és városokból Kazahsztán-szerte. Manggisztau akimja, Nurlan Nogajev meglátogatta az eseményt, és emlékeztette a tömeget, hogy a kormány már csökkentette a gáz árát, és hogy az ügyészség vizsgálatot indított a benzinkutak tulajdonosai ellen árösszejátszás gyanúja miatt.

Január 4.[szerkesztés]

Január 4-én mintegy 1000 ember gyűlt össze Almati központjában.[35] A rendőrség füstgránátokat és könnygázt vetett be a feloszlatásukra. Tokajev elnök rendeleteket írt alá, miszerint január 5-én helyi idő szerint 01:30-tól január 19-én helyi idő szerint 00:00-ig rendkívüli állapotot vezetnek be a Manggisztaui területen és Almatiban.[36] Tokajev szerint a tüntetők minden jogos követelését figyelembe fogják venni. A vizsgálóbizottság a tüntetőkkel való találkozót követően megállapodott abban, hogy a propán-bután gáz árát literenként 50 tengére (0,11 USD) csökkentik.

Január 5.[szerkesztés]

Január 5-én az Aszkar Mamin miniszterelnök által vezetett kormány bejelentette lemondását, amit Tokajev elfogadott.[6] Ugyanezen a napon a Reuters tudósítója arról számolt be, hogy több ezer tüntető nyomul előre Almati városközpontja felé, miután a biztonsági erők nem tudták könnygázzal és füstgránátokkal szétoszlatni őket.[5] Később Tokajev bejelentette, hogy Nurszultan Nazarbajev volt elnök lemondott Kazahsztán Biztonsági Tanácsának elnöki tisztségéről, ugyanakkor Tokajev maga veszi át ezt a tisztséget.[37] Délután az országban teljes internetkimaradás volt, a mobilhálózatok sem működtek.[38]

Almatiban a tömeg megostromolta, és felgyújtotta a városháza épületét.[39] Az Almati nemzetközi repülőteret is elfoglalták a tüntetők, ezért szinte minden induló és érkező repülőjáratot töröltek.[8] A kormány szerint a tömeg öt repülőgépet is elfoglalt.[40] A reptér lerohanása során az azt védő két kazah katona meghalt.[41] Az orosz állami média arról számolt be, hogy a tüntetők Tokajev elnök otthonát is megtámadták géppuskákkal és kézigránátokkal, így az részben megsemmisült.[42] Emellett a kormánypárt, a Nur Otan központi irodáit is felgyújtották.[43] Taldıqorğan városában Nurszultan Nazarbajev szobrát ledöntötték, és összetörték.[44]

Késő délután Tokajev elnök országos rendkívüli állapotot hirdetett 2022. január 19-ig. Ennek értelmében 23:00-tól 07:00 óráig kijárási tilalmat vezetett be, és megtiltott minden tömegrendezvényt és összejövetelt. Egy televíziós beszédében az elnök a tüntetőkkel szembeni kemény fellépéssel fenyegetőzött, kijelentve, hogy „a lehető legkeményebben fog ellenük fellépni,” és kijelentette, hogy nem áll szándékában elhagyni az országot.[8]

Január 6.[szerkesztés]

Ezen a napon több száz tüntető, és legalább 12 rendőr meghalt. Almatiban a tömegek megrohamoztak és felgyújtottak több közigazgatási épületet, valamint fosztogatások is történtek. A belügyminisztérium szerint 2298 embert tartóztattak le a zavargások során, míg egy rendőrségi szóvivő a Khabar 24 állami hírcsatornának azt mondta, hogy a rendőrség „több tucat támadót likvidált.”[45] Január 6-án reggel 3000 orosz ejtőernyős katona érkezett Kazahsztánba, miután Tokajev segítséget kért a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetétől. Örményország, Fehéroroszország, Kirgizisztán és Tádzsikisztán is küldött csapatokat.[46]

Január 7.[szerkesztés]

Január 7-én Tokajev közölte, hogy 6 hónapra befagyasztották az üzemanyag literenkénti 50 KZT árát.[10] Oroszország több mint 70 repülőgépnyi katonát küldött Kazahsztánba, a rend, helyreállítására.[47] Az Almati repülőteret visszafoglalták. Több orosz forrás szerint Nurszultan Nazarbajev teljes családjával együtt elhagyta az országot, egyelőre nem ismert, hogy hová ment.[48][49] Muktar Abljazov, a Demokratikus Választás párt vezetője Franciaországban interjút adott a Reutersnek, melyben magát az ellenzék vezetőjének nevezte, illetve kijelentette, hogy a Nyugatnak nem szabadna hagynia, hogy Kazahsztán Moszkva gyarmatává váljon, és hogy Vlagyimir Putyin Tokajev elnökkel karöltve a Szovjetunióhoz hasonló rendszert szeretne kiépíteni.[50]

Zsangaözen városában a nap végén békés tüntetést tartottak, amin a tiltakozók az elnök és a kormány távozását, illetve az 1993-as alkotmány visszaállítását követelték.[51] A kormány hivatalos jelentése szerint ezen a napon további hét rendőrtiszt vesztette életét, mind Almati városában. Továbbá egy munkába igyekvő, 22 éves izraeli állampolgárt is lelőttek. Az izraeli külügyminisztérium közlése szerint a férfi évek óta Kazahsztánban élt, és családja szerint a zavargásokban nem vett részt.[52][53]

Január 8.[szerkesztés]

Január 8-án a kazah Nemzetbiztonsági Bizottság jelentette, hogy letartóztatták korábbi vezetőjüket, Karim Maszimov volt miniszterelnököt, hazaárulás vádjával. Maszimov mellett több más tisztségviselőt is őrizetbe vettek, de a bizottság őket nem nevezte meg, és egyéb részletet sem árult el az ügyről.[54][55]

A kazah Belügyminisztérium közlése szerint több mint 4400 embert vettek őrizetbe, és legalább 40-en haltak meg a tüntetések következtében ezidáig.[56]

Január 9.[szerkesztés]

Január 9-én a belügyminisztérium közölte, hogy a tüntetések által okozott kár mintegy 175 millió euróra tehető, hozzátéve, hogy több mint 100 üzletet és bankot támadtak meg és fosztottak ki, és mintegy 400 járművet semmisítettek meg. A minisztérium megerősítette, hogy több mint 160 ember meghalt, emellett 2200 ember szorult ellátásra a tüntetések során szerzett sérülések miatt, és mintegy 1300 rendőrtiszt sérült meg.[57] A kazah elnöki hivatal szerint összesen 5800 embert vettek őrizetbe.[58] Az egészségügyi minisztérium szerint összesen 164 ember, köztük két gyermek halt meg, ebből 103 Almatiban. A belügyminiszter sajtótájékoztatót is tartott, melyen kijelentette, hogy a terrorellenes hadművelet folytatódik, hogy a rend ismét helyreálljon.[59]

Január 10.[szerkesztés]

A kazah belügyminisztérium január 10-i jelentése szerint országszerte 7939 embert vettek összesen őrizetbe. A Nemzetbiztonsági Bizottság, Kazahsztán kémelhárítási és terrorizmusellenes ügynöksége azt közölte, hogy a helyzet az országban immár "stabilizálódott és kontroll alatt van."[18] Kaszim-Zsomart Tokajev az eddig történteket külföldről érkezett provokációnak, puccskísérletnek minősítette.[60]

Az internethálózat ötnapnyi szünet után ismét hozzáférhetővé vált Almatiban.[61]

Erőszak[szerkesztés]

Az almati hatóságok arról számoltak be, hogy a tüntetések következtében több mint 400 üzletben keletkezett kár, és 200 embert letartóztattak.[44] A rendőrség Atyrau városában tüzet nyitott a tüntetőkre, legalább egy ember halálát okozva. A kormány január 5-én arról számolt be, hogy a rendfenntartó erők nyolc tagja meghalt, 317 pedig megsebesült. A francia AFP hírügynökség által közölt jelentés szerint több tucat tüntető vesztette életét,[62] míg az orosz TASZSZ hírügynökség videofelvételeket sugárzott az almatii főtér közelében lezajlott heves tűzharcról.[63] Január 6-án egy rajtaütés során több tucat tüntető vesztette életét, míg a biztonsági erők halálos áldozatainak száma 18-ra emelkedett. A biztonságiak közül kettőt lefejezve találtak meg.[64]

Január 7-én Tokajev elnök kiadta a tűzparancsot a tüntetőkre, figyelmeztetés nélkül.[65][66]

Elemzések[szerkesztés]

Dosym Satpayev, egy kazah politikai elemző azt mondta, hogy a kazah kormány főként erőszakot fog használni a tüntetések elfojtására: „A hatóságok mindent megtesznek, hogy megnyugtassák a kedélyeket, ígéretek és fenyegetések keverékével, de eddig ez nem sikerült. (…) Meg fogják próbálni, hogy úgy tűnjön, hogy van dialógus, de a kormány erőszakkal fog válaszolni, mert nincs más eszköze.”[67] Arkady Dubnov azt írta, hogy a tüntetések kellemetlenek az orosz kormánynak is: „Kétségtelen, hogy a Kreml nem szeretne példát látni arra, hogy egy ilyen rezsim beszélni kezdjen az ellenzékkel, és engedjen a követeléseiknek. ”[68]

Eugene Chausovsky (Foreign Policy) azt írta, hogy „Tokajev úgy érezte, hogy szüksége van a CSTO segítségére a stratégiai helyszínek és létesítmények, köztük a kormányzati épületek és a repülőterek biztosításához olyan kulcsfontosságú városokban, mint Almati, míg a kazah biztonsági erők a tüntetők közvetlen kezelésére összpontosíthatnak.”[69]

Miután Tokajev 2022. január 7-én elrendelte, hogy éles lőszereket használjanak a tüntetők ellen, illetve, hogy a „banditákat és a terroristákat megsemmisítsék,” Joanna Lillis (Eurasianet) a terminológiát és a döntést Vlagyimir Putyinhoz hasonlította. Lillis úgy érezte, hogy ez nagyon eltávolodott Tokajev korábbi ígéreteitől, hogy liberalizálja a politikai helyzetet és konzultál a civil társadalommal.[70]

Hans-Henning Schröder (Deutsche Welle) azt írta, hogy „Oroszország minden nagyobb szomszédjánál volt zavargás. Ha én lennék a Kreml, kezdenék aggódni, vajon Oroszország lesz-e a következő.”[71]

Reakciók[szerkesztés]

Nemzeti[szerkesztés]

Mukhtar Ablyazov, a Kazahsztán Demokratikus Választása vezetője Franciaországból azt mondta a Reutersnek 2022. január 7-én, hogy „Magamat látom az ellenzék vezetőjeként.” Emellett azt is mondta, hogy a Nyugatnak ki kell vonnia Kazahsztánt az orosz befolyás alól, hogy megakadályozza, hogy Vlagyimir Putyin az országot egy „Szovjetunióhoz hasonló rendszertbe” építse be.[50]

Nemzetközi[szerkesztés]

Országok[szerkesztés]

  •  Afganisztán – Fazilrábi Záin, Afganisztán Külügyminisztériumának szóvivője kiadott egy közleményt azt írva, hogy a kormány „figyelemmel követi a kazahsztáni helyzetet és, mint egy közeli szomszéd és gazdasági partnerállam, aggódik a zavargások miatt.” Ezek mellett a minisztérium „felszólította mind a kormányt és a tüntetőket, hogy a helyzetet tárgyalásokon oldják meg és visszatérjenek a békéhez és az ország stabilitásához.”[72]
  •  Kanada – A kanadai külügyminiszter kiadott egy közleményt, azt mondva, hogy „figyelemmel követi a helyzetet” és felszólította mindkét oldalt, hogy oldják meg a helyzetet „gyorsan és békésen.”[73]
  •  Kína – Kína Külügyminisztériumának szóvivője kifejezte, hogy Kína és Kazahsztán baráti kapcsolatban vannak és stratégiai partnerek, illetve, hogy „reménykedik a közrend gyors visszaállításában” és, hogy „bízik a kazak hatóságokban, hogy megfelelően megoldják a problémát.”[74] Január 7-én Hszi Csin-ping kínai elnök azt mondta, hogy „Kína ellenez olyan külső erőket, amelyek tudatosan zavargásokat keltenek Kazahsztánban.”[75]
  •  Egyesült KirályságLiz Truss külügyminiszter elítélte az erőszakot és azt mondta, hogy a brit kormány együtt fog működni szövetségeseivel.[76]
  •  TörökországRecep Tayyip Erdoğan azt mondta Tokajev elnöknek egy telefonhívásban, hogy Törökország Kazahsztánnal áll.[77]

Szervezetek[szerkesztés]

  •  Európai Unió – 2022. január 5-én az Európai Unió kiadott egy közleményt: „Felhívunk mindenkit, hogy felelőséggel cselekedjen és tartsák vissza magukat olyan cselekedetektől, amelyek az erőszak eszkalálódásához vezetnének. Ugyan elismerjük a jogot a békés tüntetéshez, az Európai Unió elvárja azt, hogy erőszakmentesek maradjanak és elkerüljék az erőszak ösztönzését.”
  • Türk Államok Szervezete – a TÁSZ kiadott egy közleményt: „megbízunk a kazak hatóságokban, hogy békésen megoldják a helyzetet és visszaállítsák a békét.”[78]
  •  ENSZ – 2022. január 6-án az ENSZ Emberjogi biztosa, Michelle Bachelet felszólította mindkét oldalt, hogy tartsák magukat az erőszaktól és próbáljanak békés megoldást találni a napokig tartó tüntetések után. Egy közleményben a következőt mondta: „az embereknek van joga békés tüntetéshez és a szólásszabadsághoz. Ugyanakkor, akármennyire is mérgesek vagy megbántottak, nem szabad erőszakhoz folyamodniuk.”[79][80]
  • NATO NATO – 2022. január 7-én Javier Colomina a következőt mondta a Twitteren: „A NATO osztja a komoly aggodalmat a kazahsztáni helyzettel kapcsolatban, főleg a veszteségekkel kapcsolatos jelentésekről. Felszólítjuk mindkét oldalt, hogy gyakoroljanak önuralmat, tartsák vissza magukat az erőszaktól és folytassanak dialógust. A hatóságoknak tisztelniük kell a nemzetközi emberi jogokat, amelyhez tartozik a békés tüntetéshez való jog.”[81][82]

.. -->

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2022 Kazakh protests című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ledobták Putyin ejtőernyőseit, heves összecsapások árán állhat helyre a rend az olajbirodalomban (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. január 8.)
  2. Kazakhstan: Gas price hike fuels Zhanaozen protests | Eurasianet (angol nyelven). eurasianet.org. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  3. Rita, Pálfi: Kazahsztán: mi áll a zavargások mögött, és lehet-e ebből forradalom? (magyar nyelven). euronews, 2022. január 7. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  4. Kazahsztánban szükségállapotot vezettek be a tüntetések miatt, az elnök kérésére külföldről érkeznek csapatok az országba (magyar nyelven). telex, 2022. január 5. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  5. a b Auyezov, Olzhas. „Kazakh president fails to quell protests, ex-Soviet states offer help”, Reuters, 2022. január 6. (Hozzáférés ideje: 2022. január 7.) (angol nyelvű) 
  6. a b Kazakhstan protests: government resigns amid rare outbreak of unrest (angol nyelven). the Guardian, 2022. január 5. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  7. Elérték a tüntetők: lemondott a kazah kormány (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  8. a b c d Kazakhstan protests: Moscow-led alliance sends ‘peacekeeping forces’ (angol nyelven). the Guardian, 2022. január 5. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  9. Jacobs, Harrison. „Russia-led alliance troops have arrived in Kazakhstan after mass protests”, NPR, 2022. január 6. (Hozzáférés ideje: 2022. január 7.) (angol nyelvű) 
  10. a b Kazakhstan unrest: Government restores fuel price cap after bloodshed”, BBC News, 2022. január 6. (Hozzáférés ideje: 2022. január 7.) (brit angol nyelvű) 
  11. Reuters. „Kazakhstan declares state of emergency in protest-hit city, province”, Reuters, 2022. január 5. (Hozzáférés ideje: 2022. január 7.) (angol nyelvű) 
  12. Kazakh President: Constitutional Order Restored. www.voanews.com. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  13. Kazakhstan unrest: Fresh gunfire as president says order largely restored”, BBC News, 2022. január 7. (Hozzáférés ideje: 2022. január 7.) (brit angol nyelvű) 
  14. Kazakh president: Forces can shoot to kill to quell unrest (angol nyelven). AP NEWS, 2022. január 7. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  15. Kazakhstan president says he gave order to ‘open fire with lethal force’ (angol nyelven). the Guardian, 2022. január 7. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  16. Child, Anealla Safdar,David: Kazakh leader issues ‘shoot to kill’ order to crush protests (angol nyelven). www.aljazeera.com. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  17. A kazah elnök maga parancsolta, hogy éles lőszerrel verjék vissza a tüntetőket « Mérce (magyar nyelven). Mérce, 2022. január 7. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  18. a b Nearly 8,000 detained in Kazakhstan amid unrest (angol nyelven). AP NEWS, 2022. január 10. (Hozzáférés: 2022. január 10.)
  19. Токаев заявил о попытке госпереворота в Казахстане (orosz nyelven). РБК. (Hozzáférés: 2022. január 10.)
  20. G, Sz: Puccskísérletről beszél a kazah elnök (magyar nyelven). Világgazdaság, 2022. január 10. (Hozzáférés: 2022. január 10.)
  21. Imre, Patthy Loránd: A kazah elnök bejelentette az orosz csapatok műveleteinek végét Kazahsztánban (magyar nyelven). index.hu, 2022. január 12. (Hozzáférés: 2022. január 12.)
  22. Reuters. „President of Kazakhstan says he has weathered attempted coup d'etat”, Reuters, 2022. január 11. (Hozzáférés ideje: 2022. január 12.) (angol nyelvű) 
  23. Ács, Gábor: Alikhan Szmailov az új kazah miniszterelnök, Tokajev elnök jelölte (magyar nyelven). euronews, 2022. január 11. (Hozzáférés: 2022. január 12.)
  24. Public Information Notice: IMF Executive Board Concludes 2013 Article IV Consultation with the Republic of Kazakhstan (angol nyelven). IMF. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  25. Stodghill, Ron. „Oil, Cash and Corruption”, The New York Times, 2006. november 5. (Hozzáférés ideje: 2022. január 7.) (amerikai angol nyelvű) 
  26. Kazakhstan explainer: Why did fuel prices spike, bringing protesters out onto the streets? | Eurasianet (angol nyelven). eurasianet.org. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  27. Жанаозенцы вновь пришли в акимат, требуя снижения цен на газ (orosz nyelven). Радио Азаттык. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  28. В аэропорту Актау в Казахстане задерживается часть рейсов. ТАСС. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  29. The truth about the world's most misunderstood country”, The Telegraph (Hozzáférés ideje: 2022. január 7.) (brit angol nyelvű) 
  30. a b Жители Жанаозена перекрыли дорогу, протестуя против повышения цен на газ (orosz nyelven). Радио Азаттык. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  31. «Акимов должен выбирать народ!» Протест в Жанаозене: от призывов снизить цены до политических требований (orosz nyelven). Радио Азаттык. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  32. «Мы устали от сказок!» В Жанаозене протестующие прогнали с площади акима области Ногаева (orosz nyelven). Радио Азаттык. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  33. В Казахстане второй день продолжаются протесты из-за повышения цен на газ, задержаны более 20 человек (orosz nyelven). Настоящее Время. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  34. «Правительство в отставку!» и «Шал, кет!». В Актау и Жанаозене продолжились митинги (orosz nyelven). Радио Азаттык. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  35. В Алма-Ате проходят задержания протестующих (orosz nyelven). РИА Новости, 2022. január 4. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  36. Президент Казахстана ввел ЧП в Алма-Ате и Мангистауской области (orosz nyelven). РИА Новости, 2022. január 4. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  37. REFORM.by: Назарбаев перестал быть председателем Совбеза Казахстана (ru-RU nyelven). REFORM.by, 2022. január 5. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  38. Internet disrupted in Kazakhstan as energy protests escalate (amerikai angol nyelven). NetBlocks, 2022. január 4. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  39. Здание мэрии Алматы захвачено, из здания идет дым. Видео. centralasia.media, 2022. január 5. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  40. Moscow-led bloc to send 'peacekeeping forces' to protest-hit Kazakhstan”, France 24, 2022. január 5. (Hozzáférés ideje: 2022. január 7.) (amerikai angol nyelvű) 
  41. Two servicemen killed in counter-terror operation at Almaty airport. TASS. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  42. Russian military alliance to send troops at Kazakh leader's request amid unrest (angol nyelven). Newsweek, 2022. január 5. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  43. Office of ruling Nur Otan party set on fire in Almaty. akipress.com. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  44. a b Hopkins, Valerie. „Russia-Allied Forces to Intervene as Unrest Sweeps Kazakhstan”, The New York Times, 2022. január 5. (Hozzáférés ideje: 2022. január 7.) (amerikai angol nyelvű) 
  45. Dozens of protesters and police dead amid Kazakhstan unrest (angol nyelven). the Guardian, 2022. január 6. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  46. Light, Felix: Russia’s Involvement in Kazakhstan’s Crisis Could Have Wide Implications (angol nyelven). The Moscow Times, 2022. január 6. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  47. Auyezov, Olzhas. „Kazakh president gives shoot-to-kill order to quell protests”, Reuters, 2022. január 7. (Hozzáférés ideje: 2022. január 7.) (angol nyelvű) 
  48. Kazachstán opustil bývalý vládce Nazarbajev i s dcerami a jejich rodinami - Novinky.cz. www.novinky.cz. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  49. Elmenekült Kazahsztánból Nazarbajev, a volt elnök és családja (magyar nyelven). 24.hu, 2022. január 7. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  50. a b Faulconbridge, Guy. „West must stand up to Russia in Kazakhstan, opposition leader says”, Reuters, 2022. január 7. (Hozzáférés ideje: 2022. január 7.) (angol nyelvű) 
  51. Kazakhstan president gives shoot-to-kill order against protesters, dismissing calls for negotiations”, Washington Post (Hozzáférés ideje: 2022. január 8.) (amerikai angol nyelvű) 
  52. staff, T. O. I.: 22-year-old Israeli killed by gunfire in violent Kazakhstan protests (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2022. január 8.)
  53. Reuters. „Israeli killed in Kazakhstan unrest, foreign ministry says”, Reuters, 2022. január 8. (Hozzáférés ideje: 2022. január 8.) (angol nyelvű) 
  54. Őrizetbe vették hazaárulásért a kazah nemzetbiztonsági bizottság vezetőjét (magyar nyelven). 168.hu. (Hozzáférés: 2022. január 8.)
  55. Gordeyeva, Mariya. „Ex-security chief arrested as Kazakhstan presses crackdown on unrest”, Reuters, 2022. január 8. (Hozzáférés ideje: 2022. január 8.) (angol nyelvű) 
  56. Gas price protests in Kazakhstan leave at least 40 dead and more than 4,400 arrested (amerikai angol nyelven). Market Research Telecast, 2022. január 8. (Hozzáférés: 2022. január 8.)
  57. Kazakhstan says 164 killed in last week's protests (angol nyelven). AP NEWS, 2022. január 9. (Hozzáférés: 2022. január 10.)
  58. Kazakhstan says 5,800 detained in week of protests (angol nyelven). Arab News, 2022. január 9. (Hozzáférés: 2022. január 10.)
  59. Kazakhstan: More than 160 killed, 5,000 arrested during riots (angol nyelven). www.aljazeera.com. (Hozzáférés: 2022. január 10.)
  60. Kazah elnök: Helyreállt a rend, az ország túlélte a puccskísérletet (magyar nyelven). 24.hu, 2022. január 10. (Hozzáférés: 2022. január 10.)
  61. Kazakhstan unrest: Internet returns to Almaty following a five day outage”, BBC News, 2022. január 10. (Hozzáférés ideje: 2022. január 10.) (brit angol nyelvű) 
  62. Police told 'shoot to kill without warning' to end Kazakhstan unrest (angol nyelven). euronews, 2022. január 7. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  63. В Алма-Ате началась интенсивная перестрелка между военными и вооруженными людьми. ТАСС. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  64. Auyezov, Olzhas. „Russia sends troops to put down Kazakhstan uprising as fresh violence erupts”, Reuters, 2022. január 7. (Hozzáférés ideje: 2022. január 7.) (angol nyelvű) 
  65. Kazakhstani president issues 'shoot to kill' order to quell protests (amerikai angol nyelven). news.yahoo.com. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  66. Szabina, Molnár: Parancsot adott a kazah elnök, hogy figyelmeztetés nélkül nyissanak tüzet (magyar nyelven). index.hu, 2022. január 7. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  67. Kazakhstan protests: Moscow-led alliance sends ‘peacekeeping forces’ (angol nyelven). the Guardian, 2022. január 5. (Hozzáférés: 2022. január 8.)
  68. Hopkins, Valerie. „Russia-Allied Forces to Intervene as Unrest Sweeps Kazakhstan”, The New York Times, 2022. január 5. (Hozzáférés ideje: 2022. január 8.) (amerikai angol nyelvű) 
  69. Chausovsky, Eugene: Why Russia Sent Troops Into Kazakhstan (amerikai angol nyelven). Foreign Policy. (Hozzáférés: 2022. január 8.)
  70. Kazakhstan: Shoot to kill protesters, orders tough-talking Tokayev | Eurasianet (angol nyelven). eurasianet.org. (Hozzáférés: 2022. január 8.)
  71. Welle (www.dw.com), Deutsche: Kazakhstan protests: A nightmare or an opportunity for Russia? | DW | 07.01.2022 (brit angol nyelven). DW.COM. (Hozzáférés: 2022. január 8.)
  72. Taliban "closely monitoring" unrest in Kazakhstan after Russia-led intervention (angol nyelven). Newsweek, 2022. január 6. (Hozzáférés: 2022. január 8.)
  73. Canada, Global Affairs: Statement on protests in Kazakhstan. www.canada.ca, 2022. január 6. (Hozzáférés: 2022. január 8.)
  74. China expresses hopes for early restoration of public order in Kazakhstan (angol nyelven). ANI News. (Hozzáférés: 2022. január 8.)
  75. China opposes external forces triggering unrest in Kazakhstan, says Xi Jinping (angol nyelven). ANI News. (Hozzáférés: 2022. január 8.)
  76. Foundation, Thomson Reuters: UK's Truss condemns Kazakhstan violence, says talking with allies. news.trust.org. (Hozzáférés: 2022. január 8.)
  77. Kazakhstan unrest: From Russia to US, the world reacts (angol nyelven). www.aljazeera.com. (Hozzáférés: 2022. január 8.)
  78. Organization of Turkic States offers support to protest-hit Kazakhstan. www.aa.com.tr. (Hozzáférés: 2022. január 8.)
  79. Agencies, The New Arab Staff &: UN rights chief urges step back from violence in Kazakhstan (angol nyelven). https://english.alaraby.co.uk/, 2022. január 6. (Hozzáférés: 2022. január 8.)
  80. OHCHR | Kazakhstan unrest: Bachelet urges peaceful resolution of grievances. www.ohchr.org. (Hozzáférés: 2022. január 8.)
  81. Javier Colomina a Twitteren (magyar nyelven). Twitter. (Hozzáférés: 2022. január 8.)
  82. NATO expresses concern over events in Kazakhstan (angol nyelven). news.am. (Hozzáférés: 2022. január 8.)