2020-as montenegrói parlamenti választások

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

2020. augusztus 30-án parlamenti választásokat tartottak Montenegróban. Az első többpárti választás óta ez volt a 11. alkalom az ország területén, és az ötödik a 2006-os függetlenné válás óta. A parlamentnek mind a 91 tagját ezen a választáson választották meg. A COVID–19-pandémia miatt nagy elővigyázatossággal tartották meg az eseményt.

A választások előtti időszakban az ország lakossága nagyon meg volt osztva. A kormányzópárt körüli korrupciós ügyek miatt 2019-ben kormányellenes tüntetések voltak az országban, miközben a vallásszabadságot érintő törvényi változtatások miatt újabb tüntetéshullám indult. Nemzetközi megfigyelők szerint a választásokon igazi versenyhelyzet volt, de a kormánypárt sokat nyert a tisztviselők kormányközelisége és a média elfogultsága miatt.

A választást az ellenzéki pártok nyerték meg, és ezzel vége szakadt a többpártrendszer bevezetése óta folyamatosan vezető Szocialisták Demokratikus Pártájának a regnálásának. Másnap, augusztus 31-én három ellenzéki párt, a Montenegró Jövőjéért, a Nemzetünk Békéje és a Fehéren Feketén vezetője megállapodott egy szakértői kormány megalakításáról és az EU-hoz történő csatlakozás folytatásáról.

Előzmények[szerkesztés]

A 2016-os választások után a montenegrói ellenzék kollektíven bojkottálta a parlament üléseit. 2017. januárban a 81 képviselő közül 39 nem vett részt a parlamenti munkában, és azt követelték, hogy legkésőbb 2018-ban tartsanak előrehozott választásokat, legkésőbb az elnökválasztással egyszerre.[1][2]

2016-ban a kormányzó Szocialisták Demokrata Pártjának elnökhelyettesét, Svetozar Marovićot hosszú távú, szülővárosát, Budvát érintő korrupciós ügyek miatt letartóztatták, és az ügyészség úgy jellemezte őt, mint a „budvai bűnbanda feje”. Ezt később megtámadta a bíróság előtt. Ezután a szomszédos Szerbia fővárosába, Belgrádba repült, ahol állítólag kezeltette magát, és oda áttelepedett. Montenegró több alkalommal kérte a kiadatását Szerbiától.[3] 2020 augusztusában Belgrádba történt elrepülése óta először beszélt Marović a médiával. Azzal vádolta a pártja vezetését, hogy korrupciós pénzekből finanszírozták magukat, pártkráciával, nepotizmussal és autokratizmussal vádolta a vezetést. Đukanović elnökről azt mondta, ő irányította a korrupciós eljárást, ami ellene és a családtagjai ellen zajlik.[4]

Milo Đukanović elnök, akinek a pártja egy erős ember imázst építve hibrid rezsimet tartott fenn 30 éven keresztül.

2018. júniusban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája választási reformokat sürgetett Montenegróban, a választás lebonyolításában pedig több együttműködést, pártatlanságot és professzionalizmust sürgetett.[5]

A DPS vezette kormányon belüli korrupció elleni tüntetések 2019. februárban kezdődtek, miután olyan dokumentumok és felvételek kerültek nyilvánosságra, melyeken vezető tisztviselők fogadnak el forrásokat. Mrcius 30-án mind a 39 ellenzéki képviselő aláírta a „Jövő megállapodását”, melyet a tüntető szervezetek javasoltak. Ebben megfogadták, hogy amennyiben helytelennek tartják a lebonyolítást, bojkottálják a 2020-as választásokat. 2020 májusban a tüntető szervezetek és néhány ellenzéki párt a választások bojkotját szorgalmazta, mert azokat nem tiszta körülmények között rendezik meg.[6]

Az Eu által támogatott, a kormány és az ellenzéki pártok által delegált tagokból álló tanács választási rendszert érintő reformjavaslata 2019. decemberben elbukott, mert az ellenzék a kormánynak a vallásszabadságot átíró, ellentmondásos törvényjavaslatát elfogadták. Azzal vádolták a kormányt, hogy tovább fűti az etnikai ellentéteket és uzavargásokat.[7] 2019 december végén újabb tüntetéshullám indult, mert az újonnan elfogadott törvény „de jure” átadja a templomok és más épületek tulajdonjogát az államnak, és elveszi ezeket a Szerb Ortodox Egyháztól.[8][9]

A Freedom House politikai jogokról és polgári szabadságról szóló 2020 májusi jelentése Mintenegrót hibrid rezsimként jellemezte, mert csökken a kormányzás, az igazságszolgáltatás és a médiaszabadság szintje. A Freedom House szerint az elmúlt években npőtt az állam szerepe, a régóta hatalmon lévő elnök és miniszterelnök pedig egy erős ember képére alapított rendszerben összpontosítja a hatalmat, és így 2003 óta először Montenegrót nem tekintették demokráciának. A jelentés kiemeli az egyenlőtlen választási rendszert, az igazságszolgáltatás függetlenségét negatívan befolyásoló eseményeket, a média szabadságnak a fokát és a meg nem oldott korrupciós ügyek sorozatát, mely a DPS körül van. Az ellenzék, a kormánytól távol álló szervezetek és az EU követelései ellenére a választási eljárást ellenőrző szervezetek de facto még mindig a kormányzó pártkoalíció ellenőrzése alatt állnak.[10][11][12]

Választási rendszer[szerkesztés]

Montenegró parlamentjének 81 helyét országos, zárt listákról arányosítva 3%-os bejutási küszöbbel d'Hondt módszerrel osztják el. Ez alól azok a nemzeti kisebbségek kapnak felmentést, akiknek egy körzetben nagyobb az arányuk, mint 15%. Ekkor a bejutási küszöb 0,7%, és legfeljebb 3 helyet szerezhetnek.[13] A horvátokra egy olyan speciális szabály vonatkozik, hogy amennyiben nem érnek el 0,7%-t, de egy jelölt legalább a szavazatok 0,35%-át megszerzi, akkor a legtöbb szavazatot kapott jelölt mandátumhoz jut.[14]

Kampány[szerkesztés]

2019. május 1-én a Szocialista Néppárt (SP), az Egyesült Montenegró (UCG), a Munkáspárt (RP) és a parlamentben lévő függetlenek megállapodtak, hogy egy mindent átfogó szövetséget alkotnak, melynek Mindenki Javára lesz a neve.[15][16] A szövetségnek még a választások előtt vége lett. 2020-ban a tagpártok úgy döntöttek, hogy csatlakoznak a jobboldali Demokrata Fronttal (DF) közös szövetséghez, melynek Montenegró Jövője lett a neve,[17] és ehhez több kisebb politikai csoport is csatlakozott, mint az Igazi Montenegró, az Egység Demokrata Pártja (DSJ), a Demokratikus Szerb Párt (DS) és a Montenegrói Jugoszláv Kommunista Párt (JKP).[18]

2020. július 11-én az URA Polgári Mozgalom úgy döntött, egymaga indul, és a Feketén Fehéren pártszövetséget képviseli, ahol olyan függetlenek indutak a vezető helyekért, mint Milka Tadić újságíró, aktivista, egyetemi professzorok, polgári és nem kormányhoz köthető aktivisták, a listavezető pedig Dritan Abazović, a párt vezetője lett.[19] Az URA jelöltjei között volt a bosnyák kisebbség Igazság és Helyreállítás Pártjának (SPP) az egyik jelöltje, ezen kívül helyi pártok és kezdeményezések is képviseltették magukat.[20]

A Demokratikus Montenegró, a DEMOS, az Új Bal, a Nyugdíjasok és Fogyatékosok Egyesült Pártja és a Politikakutató Szövetség megállapodtak, hogy egy választások előtti koalíciót kötnek, melynek a neve A Béke a Népünk lett a neve és a Demokratikus Montenegró vezetője, Aleksa Bečić a listavezetője.[21][22]

2020. július 12-émn az ellenzéki Montenegrói Szociáldemokrata Párt (SDP) bejelentette, hogy egyedül indul,[23] ahogy azt pár nappal korábban az előző kormány kisebbik pártja, a Montenegrói Szociáldemokraták is megtette.[24]

2020, július 28-án létrehozták az Albán Listát, egy kisebbségi koalíciót, melyben részt vett az Új Demokratikus Erők (Forca), az Albán Alternatív (AA), az Albán Koalíciós „Perspektíva” (AKP) és a Montenegrói Demokratikus Liga albán ága (DSA).[25] Pár héttel korábbnan az Albánok Demokratikus Uniója megállapodott, hogy a DG és a DSCG Albán „Egybehangzó Koalíciójához csatlakoznak.[26]

2020 előtt a jobbközép kisebbségi Bosnyák Párt (BS) bejelentette, hogy a jobbközép Horvát Civil Kezdeményezéshez (HGI) és az újonnan létrejött centrista Horvát Reform Párthoz (HRS) hasonlóan ők is egyedül indulnak.[27]

A vezető DSP párt 2020. augusztus 1-én határozott úgy, hogy egyedül indul, a párt listáján pedig helyet kapott Andrija Popović, a Montenegrói Liberális Párt képviselője, a listát pedig Duško Marković hatalmon lévő miniszterelnök vezeti.[28]

Választási listák[szerkesztés]

# Választási lista neve Listavezető Megjegyzés
1 Szociáldemokraták – Ivan Brajović – Mi döntünk, következetesen Ivan Brajović
2 Bosnyák Párt – Helyesen – Rafet Husović Ervin Ibrahimović M
3 HGI – Teljes szívvel Montenegróért! Adrian Vuksanović M
4 Szociáldemokrata Párt – Erős Montenegrót! Draginja Vuksanović
5 Montenegrói Horvát Reform Párt – HRS Radovan Marić M
6 Dritan Abazović – Feketén Fehéren – Srđan Pavićević Dritan Abazović
7 Albán Koalíció – EgyhangúlagDP, DUA, DSCG Fatmir Gjeka M
8 Határozottan Montenegróért! DPSMilo Đukanović Duško Marković
9 Montenegró JövőjéértDF, SNP, Népi Mozgalom Zdravko Krivokapić
10 Albán ListaGenci Nimanbegu, Albán Alternatíva Nik Gjeloshaj M
11 Aleksa Bečić – Miodrag LekićA Béke a Mi Nemzetünk Aleksa Bečić
• Forrás: National Electoral Commission (official website). • Megjegyzés: Az "M" nemzeti kisebbségi választási listát jelöl.

Közvélemény-kutatások[szerkesztés]

Az alábbi listában kronologikusan, de visszafelé szerepelnek a közvélemény-kutatási eredmények, tehát a legfrisebb van legelöl, dátumnak pedig a közzététel dátuma lett megadva. A minden mérésnél a legmagasabb százalékos értéket kiemelték, a háttér pedig megegyezik a vezető párt színével. Döntetlennél a háttér eredeti színű marad. A jobb szélső oszlopban az szerepel, hány százalékos az előnye az első pártnak a másodikhoz képest. A pártok számára a parlamentbe jutási küszöb 3%, kivéve a kisebbségi pártok és a koalíciók esetében.

  • [reference_name_a] azt jelzi, hogy a kutatást egy, a választáson részt vevő párt készíttette.
  • [reference_name_b] azt jelzi, hogy a közvélemény kutatást egy nagykövetség vagy külföldi intézet kezdeményezte.
Dátum Kutató cég DPS DF PCG SNP UCG URA Demos DCG SDP SD BS Forca AA Egyéb Előny
2020. augusztus ICA 35,1 25,9 7,5 15,5 3,1 2,6 5,4 4,4 0,5 9,2
2020. augusztus CeDem 35.3 24,7 6,6 16,5 4,2 5,3 4,8 1,9 0,7 10,6
2020. július NSPM 35,9 17,2 3,8 4,5 >1 6,1 3,5 17,5 3,4 1,8 3,2 1,3 1,8 18,4
2020. július HoW[reference_name_a] 41,2 15,8 6,1 2,4 16,4 3,9 5,9 4,1 2,9 1,3 24,8
2020. június HoW[reference_name_a] 39,8 13,8 2,1 5,1 0,8 2,2 2,9 13,2 3,8 6,2 4,2 3,3 2,6 26,0
2020. május HoW[reference_name_a] 41,2 12,9 1,4 5,5 0,6 2,8 3,1 12,1 4,4 6,5 4,1 3,2 2,2 28,3
2020. április HoW[reference_name_a] 40,5 12,5 1,8 5,2 0,9 2,7 2,7 13,5 4,1 6,1 4,2 3,1 2,7 26
2020. február ICA 32,8 23,1 1,6 2,6 0,7 3,3 2,3 11,8 3,1 2,7 5,1 4,5 6,4 9,7
2019. december CeDem 37 13,2 2,2 5,8 1,2 3,7 2,6 15 4,1 4,8 4,9 1 1,6 2,9 22
2019. október NSPM[reference_name_b] 35,5 20,8 1,9 6,3 2,5 1,7 15,1 3,2 4,4 3,2 2,3 3,1 14,7
2019. szeptember Damar[reference_name_a] 38 15,3 4,3 4 0,7 2,7 2,5 14,8 2,8 4,3 4 2,6 4,0 22,7
2019. augusztus Ipsos 41 13 3 8 2 2,5 17 2 4 2 >1 2 3,5 24
2019. július CeDem 34 15,6 2,3 6,6 4,9 3,7 14,6 3,1 5,3 4,3 >1 2,6 3 18,4
2018. december CeDem 41,5 10,1 1,1 6,8 >1 2,8 2,6 20,7 3,5 4 3,2 0,1 2,3 1,3 20,8
2018. december NSPM[reference_name_b] 42,7 18,4 1,3 4,4 1,2 2,1 1,2 14,1 3,5 4,5 3,1 >1 1,5 2,0 24,3
2018. március CeDem 43 12,6 1,1 5,1 >1 3,7 2,4 21,2 4 1,2 2 2,4 0,2 1,1 21,8
2017. december CeDem 39,9 13 4,5 0,4 3,5 3,5 21,3 3,9 3,5 2,7 0,7 1 3,2 18,6
2017. október Ipsos[reference_name_b] 40 15 5 3 3 23 3 3 3 >1 1 2 17
2017. október DeFacto[reference_name_a] 38 12,2 4,1 1,5 4,3 26,1 3,4 1,9 1,9 2 >1 6,6 11,9
2017. július CeDem 39 11,6 4,9 4 5,9 19,9 3,9 3,2 3,1 1,2 1,1 3,7 19,1
2016. december CeDem 36,8 21 7,8 1,6 6,3 12,2 4,1 2,3 3,4 0,8 1,1 3,7 15,8
2016. október Választási eredmények 2016. 41,4 20,3 11,1 10,1 5,2 3,2 3,1 1,2 4,2 21,1

A következő grafikonon a legfontosabb jelöltlisták eredményei láthatóak az elvégzett közvélemény-kutatásui eredmények átlagai alapján a két választás között.

Eredmények[szerkesztés]

A választás az előző parlamentben ellenzékben lévő pártok győzelmével zárult. A győztes pártok a következők lettek: Montenegró Jövőjéért, A Béke a Mi Nemzetünk, Egyesült Reform Mozgalom és Szociáldemokrata Párt. Az ellenzéki lista 43 helyet szerzett, míg az uralkodó Szocialisták Demokratikus Pártja a Montenegró Liberális Pártjával a 81-ből 30 helyet kapott, így 30 év hatalom után ellenzékbe kényszerültek. Három, eddig ellenzéki, de 41 helyet megszerzett párt bejelentette, hogy kormányt alakítanak.

Az ellenzéki sikert a helyi választásokon elért sikerek is követték. Az öt megtartott helyhatósági választás közül négy helyen ők nyertek. Ezek Budva, Kotor, Tivat és Andrijevica voltak.[29]

Montenegro Parliament 2020 1.svg
Választási eredmények[30][31]
Párt Szavazat % Képviselő +/–
Szocialisták Demokratikus Pártja 143.548 35,06 30 –6
Montenegró Jövőjéért 133.267 32,55 27 +6
A Béke a Mi Nemzetünk 51.297 12,54 10 –2
Egyesült Reform Mozgalom 22.649 5,53 4 +2
Szociáldemokraták 16.769 4,10 3 +1
Bosnyák PártM 16.286 3,98 3 +1
Szociáldemokrata Párt 12.839 3,14 2 –2
Albán ListaM 6488 1,58 1 0
Albán KoalícióM 4675 1.14 1 +1
Horvát Polgári KzdeményezésM 1115 0,27 0 –1
Horvát Reform PártM 532 0,13 0 Új
Érvénytelen/Üres szavazat 4503 209
Összesen 413.954 100 81 0
Regisztrált szavazók/részvétel 541.232 76,65
M a nemzeti kisebbségi listákat jelöli, melyekre a 3%-os szabály nem vonatkozik.

Következmények[szerkesztés]

Reakciók[szerkesztés]

Zdravko Krivokapić.png Aleksa Bečić in Podgorica, February 2019.jpg Dritan Abazović in Podgorica, February 2019.jpg
Zdravko Krivokapić Aleksa Bečić Dritan Abazović

Az EBESZ és a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája az előzetes megállapításaiban közzétette, hogy a választásokon érvényesült a verseny lehetősége, és olyan témák polarizálták a társadalmat, mint az egyházak és a nemzeti identitás.[32][33] Azt azonban kiemelték, hogy a választás időpontja nem az alkotmánynak megfelelően lett kiválasztva, nem volt független kampány közvetítés, és az állami források egyenlőtlen elosztásán valamint a tisztviselőkön keresztül a kormányzó párt profitált a kialakult helyzetből.[32][33][34] Ezen kívül rámutattak több ellentmondásra is a nemzeti és a nemzetközi folyamatok között, arr, hogy a választások között több képviselőt őrizetbe vettek és elítéltek.[32][34]

Florian Bieber politológus jellemzése szerint az eredmény „jó hír a demokráciának.”[33] Josep Borrell az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa azt üzenték, „várják az új parlament megalakulását és egy olyan kormány létrejöttét, mely folytatja Montenegrónak az EU-ba vezető, már megkezdett útját.”[35] Doris Pack, az Európai Néppárt Női ágának elnöke támogatta a Montenegróban kialakult új parlamenti többséget, és kritizálta a távozó DPS-t annak „szocialista propaganda” taktikája miatt, és felhívta a nyugati közvélemény figyelmét, hogy ne essenek bele a propaganda által létrehozott csapdába, és kiemelte, hogy az EU-hoz való csatlakozás marad az új kormány legfőbb célja.[36][37][38]

A választásokat követő napon a két legnagyobb ellenzéki választási lista, A Béke a mi Nemzetünk és az Egyesült Reform Mozgalom szűk többséget szerzett vezetői megállapodtak, hogy szakértői kormányt] alakítanak, továbbra is dolgoznak az országnak az EU-hoz történő csatlakozásán, küzdenek a korrupció ellen, megoldják a társadalmi polirizáltságból és a gazdasági válságból adódó problémákat, és dolgoznak a vallási közösségeket szabályozó törvény megváltoztatásán.[33][39] Üdvözölték a bosnyák és albán kisebbséget képviselő pártokat is, és remélik, velük együtt alkothatnak kormányt.[39][40]

Szeptember 1-én Milo Đukanović elismerte a vereségét, amiért Aleksandar Vučićot és a szerb médiát tette felelőssé, mert beleavatkoztak másik közösség belügyeibe, és újraélesztik a „Nagy-Szerbia politikát”.[41] Kijelentette, hogy elképzelhető, néhány intézkedésük miatt vesztette el a kormány a támogatást, de ebben része volt Belgrád és a Szerb Ortodox Egyház manipulálásának is.[41]

A többségbe került pártok és szerb ortodox papok tiltakoztak a Husszein pasa mecsete (a fényképen) előtt a montenegrói mohamedán közösség védelmében.

Összecsapások[szerkesztés]

A választások utáni napon az egész országban nagy ünnepléseket tartottak. Podgoricában a támogatók összecsaptak a DPS szimpatizánsaival.[42][43] Zdravko Krivokapić, Aleksa Bečić és Dritan Abazović, a három koalíciós párt elnöke arra kérték támogatóikat, maradjanak otthon, a hatóságoktól pedig az incidensek kivizsgálsáát és a támadók elítélését kérték.[40][44] Bár a még hatalmon lévő kormány betiltott minden köztéri összejövetelt a montenegrói COVID–19-pandámia miatt, Milo Đukanović elnök pártja bejelentette, hogy amennyiben a DPS kiesik a hatalomból, „az a montenegrói államiségot és függetlenséget veszélyezteti.”[45] Az új parlamenti többség képviselői, így többek között Aleksa Bečić, Zdravko Krivokapić, Dritan Abazović, Vladimir Joković, Miodrag Lekić és Vladimir Pavićević elítélték az erőszakot és a konfliktust, melynek kirobbantásával DPS vezette kormányt, a rendőrségi vezetést és a Nemzetvédelmi Ügynökséget tették felelőssé. Szerintük etnikai ellentétet és zavargást szítottak. Így akarták ellehetetleníteni a békés hatalomváltást.[46] Krivokapić azt is követelte, hogy derítsék ki, kik voltak a zavargások felbúkjtói és kitervelői, és őkjet a rendőrség közreműködésével a bíróság mihamarabb ítélje el..[47]

Szeptember 2-án betörték Pljevlja iszlám közösségének a ajtaját, és egy üzenetet hagytak ott: „A fekete madár felszállt. Pljevlja lesz a következő Srebrenica.” Az informális "Bunt Crna Gora" csoport bejelentette, hogy amennyiben a rendőrség nem derít gyorsan fényt az ügyre, „a pljevljai szerbek fognak őrködni, hogy megvédjék szopmszédaikat a DPS beavatkozásaitól.”[48] Albin Ćeman, az ellenzéki Demokratikus Montenegró elnökelyettese, az iszlám közösség tagja a feszültségek lecsillapítására szólított fel, a kikényszerített provokációval pedig a kormányzó pártot hibáztatta[49] A Montenegró Jövőjéért koalívció elítélte a történteket, és osztotta azokat az eélképzeléseket, melyek szerint ez a távozó DPS műve lehetett.[50][51] Pljevlja imámja, Samir Kadribašić azt mondta, az iszlám közösség ingatlanja elleni támadás huligánok izolált eset volt, de az új parlamenti többség nem ezeket az értékeket valja magáénak.[52] Krivokapić az ortodox egyház vezetőivel tüntetett egy mecset előtt, és olyan üzeneteket osztottak meg, hogy minden vallási közösség imahelyét készek megvédeni.[53][54]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Novi izbori kao uslov opozicije za povratak u Parlament, Radio Slobodna Evropa, 30 November 2016
  2. Ponoviti izbore najkasnije do 2018., Mondo.me, 7 February 2017
  3. Potpredsjednik Pažin insistirao u Beogradu da Svetozar Marović bude izručen Crnoj Gori, Vlada Crne Gore
  4. Marović: Đukanović bi da je Crna Gora država samo onih koji glasaju DPS, trenutak je za promjene, Vijesti (August 2020)
  5. Balkan Insight: Opposition Faces Uphill Battle in Looming Montenegro Election, 2020. augusztus 6.
  6. Perović: Ne izlazite na izbore, najavite opšti bojkot, Dan online, 20 May 2020
  7. DEMOKRATE NAPUSTILE ODBOR: Povući iz procedure zakon koji izaziva međunacionalnu mržnju, volimpodgoricu.me/Vijesti, 19 December 2020
  8. Reuters. „Serbs Protest in Montenegro Ahead of Vote on Religious Law”, The New York Times, 2019. december 26. (Hozzáférés ideje: 2020. január 5.) (en-US nyelvű) 
  9. Montenegro's Attack on Church Property Will Create Lawless Society (amerikai angol nyelven). Balkan Insight , 2019. június 14.
  10. Kako se Crna Gora našla u "hibridnim režimima", Vijesti/Radio Free Europe
  11. Crna Gora država pokradenih izbora, Dan Online
  12. Freedom in the World—Montenegro Country Report, Freedom House (2020)
  13. c.f. Art. 94 [1]
  14. Electoral system, Inter-parliamentary Union
  15. Potpisan sporazum "Da svako ima", Vijesti, 1 May 2019
  16. New political alliance to be set up soon Cafe del Montenegro, 30 April 2019
  17. DF, SNP, Narodni pokret i Prava zajedno na izborima, Vijesti, 31 July 2020
  18. SNP u Narodnom pokretu, Milačić na listi DF-a, CDM, 24 July 2020
  19. Šta piše i ko je potpisao platformu "Crno na bijelo": Smjena vlasti će izroditi drugačiju Crnu Goru, Vijesti
  20. SPP Hazbije Kalača podžala Platformu Crno na bijelo, Vijesti, 2 August 2020
  21. Nova ponuda: Lekić, Rudović, Pavićević i Mijović na izbornoj listi Demokrata, Dnevne novine, 12 July 2020
  22. U Crnoj Gori formiran "Građanski blok", RTS, 12 July 2020
  23. "SDP neće u neprincipijelne koalicije", RTCG, 12 July 2020
  24. ODLUKA PREDSJEDNIŠTVA: SD samostalno na parlamentarne izbore, RTCG, 7 July 2020
  25. Forca, AA i DSA zajedno na izborima, Dan, 28 July 2020
  26. Albanci u dvije kolone, Dan Online, 27 July 2020
  27. Bošnjačka stranka predala listu za predstojeće izbore, Analitika, 3 August 2020
  28. Marković nosilac izborne liste DPS, Vijesti, 1 August 2020
  29. https://balkaninsight.com/2020/08/31/montenegro-opposition-calls-for-reconciliation-after-claiming-election-win/
  30. Konačni rezultati DIK-a: DPS 35.06, "Za budućnost Crne Gore" 32.55 odsto glasova (szerb nyelven). vijesti.me . (Hozzáférés: 2020. augusztus 31.)
  31. Parlamentarni izbori 2020 (me nyelven). National Electoral Commission . (Hozzáférés: 2020. augusztus 31.)
  32. a b c Montenegro, Parliamentary Elections, 30 August 2020: STATEMENT OF PRELIMINARY FINDINGS AND CONCLUSIONS. EBESZ, 2020. augusztus 31. (Hozzáférés: 2020. augusztus 31.)
  33. a b c d Montenegro pro-West party risks ouster after three decades. France 24, 2020. augusztus 31. (Hozzáférés: 2020. augusztus 31.)
  34. a b OSCE: Ruling party benefited from an uneven playing field in Montenegro. European Western Balkans , 2020. augusztus 31. (Hozzáférés: 2020. augusztus 31.)
  35. Statement by High Representative/Vice-President Josep Borrell and Commissioner Olivér Várhelyi on the elections in Montenegro. Európai Bzottság, 2020. szeptember 1. (Hozzáférés: 2020. szeptember 1.)
  36. Pak: Evropski put će ostati glavni cilj nove vlade, Vijesti, 2 September 2020
  37. Doris Pack on Twitter, 2 September 2020
  38. The end of an era in Montenegro?. BiEPAG . The Balkans in Europe Policy Advisory Group, 2020. szeptember 1.
  39. a b Montenegrin opposition agrees on expert government, revision of disputed laws. N1, 2020. augusztus 31. (Hozzáférés: 2020. augusztus 31.)
  40. a b Montenegro Opposition Pledges to Maintain Country’s EU Path. Balkan Insight, 2020. szeptember 1. (Hozzáférés: 2020. szeptember 1.)
  41. a b Montenegro's President concedes defeat; says Belgrade rivaives Serb nationalism. N1, 2020. szeptember 1. (Hozzáférés: 2020. szeptember 1.)
  42. Proslava pobjede opozicije: Građani se okupili ispred hrama u Podgorici (szerb nyelven). vijesti.me . (Hozzáférés: 2020. augusztus 31.)
  43. Sukobi u Siti kvartu: Srpske zastave i tri prsta ulicama Podgorice (amerikai angol nyelven). CdM , 2020. augusztus 31. (Hozzáférés: 2020. augusztus 31.)
  44. Abazovic: Nasiljem i provokacijama ugrožavate pobjedu, ostanite kuci ne trebaju nam tenzije. Vijesti, 2020. szeptember 1. (Hozzáférés: 2020. szeptember 1.)
  45. DPS pozvao svoje pristalice na skup 6. septembra, Vijesti, 1 September 2020
  46. Bečić: Nuhodžić, Veljović i Lazović da dostojanstveno predaju vlast, okupljanja pomažu mafiji, Vijesti, 1 September 2020
  47. Krivokapić: Neredi nikom ne služe na čast, Crna Gora ne može biti pod Srbijom ili Rusijom, Pobijeda, 1 September 2020
  48. Polomljena stakla na vratima Islamske zajednice u PV, Kadribašić: Ako ne pronađu krivce policija odgovorna (szerb nyelven). vijesti.me . (Hozzáférés: 2020. szeptember 2.)
  49. Ćeman: Pozivam na mir, provokatori instruisani od DPS pišu grafite i uzvikuju neprimjerene parole. Vijesti, 2020. szeptember 2. (Hozzáférés: 2020. szeptember 2.)
  50. Lekić: Koalicija "Za Budućnost Crne Gore" oštro osuđuje prijetnje pripadnicima islamske vjeroispovijesti. Vijesti, 2020. szeptember 2. (Hozzáférés: 2020. szeptember 2.)
  51. Krivokapić o događajima u PV: Rukopis Đukanovićevih službi, počinilac iz iste strukture kao Veljović, Vijesti, 2 September 2020
  52. Pljevaljski imam: Djelo pojedinca ili manje grupe huligana. Al Jazeera Balkans, 2020. szeptember 2. (Hozzáférés: 2020. szeptember 2.)
  53. Krivokapić i sveštenici poslali poruku ispred Husein-pašine džamije. N1, 2020. szeptember 2. (Hozzáférés: 2020. szeptember 2.)
  54. Krivokapić: Branićemo džamije, kao što smo branili naše manastire, Vijesti, 2 September 2020