2018-as svédországi parlamenti választások

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Svédországban 2018. szeptember 9-én tartottak szavazást, hogy megválasszák a Riksdag, az ország egykamarás parlamentje új tagjait, és a felálló megújult testület aztán megválaszthassa a miniszterelnököt. Ugyanazon a napon regionális és önkormányzati választásokat is tartottak.

A választáson, amelyen a szavazók 87,2 százaléka vett részt, a kormányzó szociáldemokraták az elmúlt 110 év legrosszabb eredményét érték el[1] A balközép szövetség azonban a radikális gyökerekből kinőtt Baloldali Párt megerősödése miatt így is a legnagyobb tömb maradhat a Riksdagban, 144 mandátummal. Ennél eggyel szerzett kevesebbet a jobbközép szövetség, amelynek fő ereje, a Mérsékelt Párt gyengült a választáson. Előretörtek ugyanakkor a két fő blokkon kívül álló, bevándorlásellenes Svéd Demokraták, 49-ről 62-re növelve mandátumaik számát.[2]

Az egyes pártokat tekintve, a Szociáldemokraták a szavazatok 28.3 szerezték meg, a Mérsékeltek 19,8, a Svéd Demokraták pedig 17,5 százalékot.

Mind a baloldali blokk, mind a jobbközép szövetség visszautasította az együttműködést a Svéd Demokratákkal, így egyiknek sem volt meg a többsége a 349 fős Riksdagban.[3]

Háttér[szerkesztés]

A 2014-es költségvetési válság[szerkesztés]

Csak két hónappal azután, hogy Stefan Löfven megalakította kisebbségi kormányát, a miniszterelnök 2014. december 3-án bejelentette, hogy szándéka szerint december 29-én, az alkotmány megengedte legkorábbi dátumon, új választásokat tartanak.

A választás szükségesnek látszott, miután a Lövfen szociáldemokratáiből és a Zöldekből álló kormány 182-153 arányban elvesztette a szavazást a költségvetésről. A szociálkonzervatív, bevándorlásellenes Svéd Demokraták a költségvetés elvetői közt voltak. Az elbukott szavazás kormányválságot idézett elő.[4] A tervbe vett előrehozott választás az első lett volna 1958 óra Svédországban.[5]

A választásra azonban nem kerül sor. December 26-án a Szociáldemokrata Párt, a Zöldek, a Mérsékelt Párt, a Centrum, a Liberálisok és a Kereszténydemokraták megállapodást írtak alá a politikai stabilitás megőrzéséről legalább 2022-ig. A megállapodás a következő két fő pontot tartalmazta:

  • A legnagyobb támogatást szerző jelöltet választják meg miniszterelnöknek.
  • A kisebbségi kormány, a megegyezést aláíró pártok tartózkodása mellett, megszavaztathatja a költségvetést.

A megegyezés nyomán december 27-én törölték az előrehozott választást. 2015 októberében az eredeti megállapodás összeomlott, miután a Kereszténydemokraták kiléptek belőle, de a Mérsékeltek, a Centristák és a Liberálisok engedték, hogy a kisebbségi kormány tovább dolgozhasson.

Erőszakhullám 2018-ban[szerkesztés]

Lásd még: 2018-as svédországi gyújtogatások

2018 nyarán erőszakhullám söpört át Svédországon. Számos incidens volt, olyan is, amelynek során – augusztus 15-én – több, mint 100 autót gyújtottak fel.[6] A korábbi években is fel-fellángolt itt-ott a tömeges erőszak a nyári oktatási szünet vége felé Svédországban, a göteborgi, falkenbergi és trollhättani incidensek azonban nagyobbak voltak a korábbinál.[7] Löfven miniszterelnök szerint az augusztusi erőszakhullámot úgy szervezték "majdnem, mint egy katonai hadműveletet".[7] Később egy 16 és egy 20 éves fiatalt letartóztattak gyújtogatás vádjával, egy húszas éveiben járó harmadikat pedig amikor Törökországba menekült.[8]

A választási rendszer[szerkesztés]

A Riksdag 349 képviselőből áll. Arányos képviseleti rendszerben, több tagot delegáló pártlistákon, amelyek lehetnek regionálisak (a legtöbb fő párt), illetve országosak (a Svéd Demokraták). A 29 választókerület mindegyike egy meghatározott számú képviselőt delegál, ami a regionális képviseletet szolgálja. A helyek maradékát úgy osztják el a pártok közt, hogy a kapott szavazatok arányában jussanak helyekhez. A svéd alkotmány (Regeringsformen) 1. fejezet 4 paragrafusa kimondja, hogy a parlament felelős az adóztatásért és a törvényhozásért, a 6 paragrafus szerint pedig a kormány a Riksdagnak felelős. Ez azt jelenti, hogy a svéd alkotmányos monarchia parlamentáris rendszer. Egy párt akkor juthat a Riksdagba, ha megszerzi a szavazatok 4%-át országosan, vagy 12%-ot valamelyik választókerületben.

Pártok[szerkesztés]

A Riksdag összetétele a 2018-as választások előtt.

Párt neve Ideológiája Vezető 2014-s eredménye
Szavazatok (%) Mandátumok
Szociáldemokrata Párt S Socialdemokraterna Szociáldemokrácia Stefan Löfven 31,0% 113/349
Mérsékelt Párt M Moderaterna Liberálkonzervativizmus Ulf Kristersson 23,3% 84/349
Svéd Demokraták SD Sverigedemokraterna Nacionalizmus
Bevándorlásellenesség
Jimmie Åkesson 12,9% 49/349
Zöld Párt MP Miljöpartiet Zöld politika Gustav Fridolin
Isabella Lövin
6,9% 25/349
Centrum Párt C Centerpartiet Liberalizmus
Északi agrárianizmus
Annie Lööf 6,1% 22/349
Baloldali Párt V Vänsterpartiet Szocializmus Jonas Sjöstedt 5,7% 21/349
Liberálisok L Liberalerna Liberalizmus Jan Björklund 5,4% 19/349
Kereszténydemokraták KD Kristdemokraterna Christian democracy Ebba Busch Thor 4,6% 16/349

Közvéleménykutatások[szerkesztés]

A lenti grafikon a svédországi közvéleménykutatások 30 napos mozgóátlagait mutatja 2014 szeptemberétől. Egy politikai tömböt alkotnak a Szociáldemokraták, a Baloldali Párt és a Zöldek, és egy másik tömb a Mérsékeltek, a Centrum, a Liberálisok és a Keresztény demokraták. A Svéd Demokratákkal nem szövetkezik más a fő pártok közül (ők sárgával jelöltek). 30 day moving average of poll results from September 2014 to the election in 2018, with each line corresponding to a political party.

Eredmények[szerkesztés]

Párt Szavazatok % Mandátumok +/−
Szociáldemokrata Párt S 1 830 386 28,26 100 −13
Mérsékelt Párt M 1 284 698 19,84 70 −14
Svéd Demokraták SD 1 135 627 17,53 62 +13
Centrum Párt C 557 500 8,61 31 +9
Baloldali Párt V 518 454 8,00 28 +7
Kereszténydemokraták KD 409 478 6,32 22 +6
Liberálisok L 355 546 5,49 20 +1
Zöld Párt MP 285 899 4,41 16 −9
Érvénytelen/üres szavazatok 58 546
Összes szavazat 6,535,271 100 349 0
Regisztrált szavazók/részvételi arány 7 495 936 87,18
Source: VAL Archiválva 2018. december 17-i dátummal a Wayback Machine-ben

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Swedish general election, 2018 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.