2018-as svédországi parlamenti választások

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Svédországban 2018. szeptember 9-én tartottak szavazást, hogy megválasszák a Riksdag, az ország egykamarás parlamentje új tagjait, és a felálló megújult testület aztán megválaszthassa a miniszterelnököt. Ugyanazon a napon regionális és önkormányzati választásokat is tartottak.

A választáson, amelyen a szavazók 87,2 százaléka vett részt, a kormányzó szociáldemokraták az elmúlt 110 év legrosszabb eredményét érték el[1] A balközép szövetség azonban a radikális gyökerekből kinőtt Baloldali Párt megerősödése miatt így is a legnagyobb tömb maradhat a Riksdagban, 144 mandátummal. Ennél eggyel szerzett kevesebbet a jobbközép szövetség, amelynek fő ereje, a Mérsékelt Párt gyengült a választáson. Előretörtek ugyanakkor a két fő blokkon kívül álló, bevándorlásellenes Svéd Demokraták, 49-ről 62-re növelve mandátumaik számát.[2]

Az egyes pártokat tekintve, a Szociáldemokraták a szavazatok 28.3 szerezték meg, a Mérsékeltek 19,8, a Svéd Demokraták pedig 17,5 százalékot.

Mind a baloldali blokk, mind a jobbközép szövetség visszautasította az együttműködést a Svéd Demokratákkal, így egyiknek sem volt meg a többsége a 349 fős Riksdagban.[3]

Háttér[szerkesztés]

A 2014-es költségvetési válság[szerkesztés]

Csak két hónappal azután, hogy Stefan Löfven megalakította kisebbségi kormányát, a miniszterelnök 2014. december 3-án bejelentette, hogy szándáka szerint december 29-én, az alkotmány megengedte legkorábbi dátumon, új választásokat tartanak.

A választás szükségesnek látszott, miután a Lövfen szociáldemokratáiből és a Zöldekből álló kormány 182-153 arányban elvesztette a szavazást a költségvetésről. A szociálkonzervatív, bevándorlásellenes Svéd Demokraták a költségvetés elvetői közt voltak. Az elbukott szavazás kormányválságot idézett elő.[4] A tervbe vett előrehozott választás az első lett volna 1958 óra Svédországban.[5]

A választásra azonban nem kerül sor. December 26-án a Szociáldemokrata Párt, a Zöldek, a Mérsékelt Párt, a Centrum, a Liberálisok és a Kereszténydemokraták megállapodást írtak alá a politikai stabilitás megőrzéséről legalább 2022-ig. A megállapodás a követekző két fő pontot tartalmazta:

  • A legnagyobb támogatást szerző jelöltet választják meg miniszterelnöknek.
  • A kisebbségi kormány, a megegyezést aláíró pártok tartózkodása mellett, megszavaztathatja a költségvetést.

A megegyezés nyomán december 27-én törölték az előrehozott választást. 2015. októberében az eredeti megállapodás összeomlott, miután a Kereszténydemokraták kiléptek belőle, de a Mérsékeltek, a Centristák és a Liberálisok engedték, hogy a kisebbségi kormány tovább dolgozhasson.

Erőszakhullám 2018-ban[szerkesztés]

Lásd még: 2018-as svédországi gyújtogatások

2018 nyarán erőszakhullám söpört át Svédországon. Számos incidens volt, olyan is, amelynek során - augusztus 15-én - több, mint 100 autót gyújtottak fel.[6] A korábbi években is fel-fellángolt itt-ott a tömeges erőszak a nyári oktatási szünet vége felé Svédországban, a göteborgi, falkenbergi és trollhättani incidensek azonban nagyobbak voltak a korábbinál.[7] Löfven miniszterelnök szerint az augusztusi erőszakhullámot úgy szervezték "majdnem, mint egy katonai hadműveletet".[7] Később egy 16 és egy 20 éves fiatalt letartóztattak gyújtogatás vádjával, egy húszas éveiben járó harmadikat pedig amikor Törökországba menekült.[8]

A választási rendszer[szerkesztés]

A Riksdag 349 képviselőből áll. Arányos képviseleti rendszerben, több tagot delegáló pártlistákon, amelyek lehetnek regionálisak (a legtöbb fő párt), illetve országosak (a Svéd Demokraták). A 29 választókerület mindegyike egy meghatározott számú képviselőt delegál, ami a regionális képviseletet szolgálja. A helyek maradékát úgy osztják el a pártok közt, hogy a kapott szavazatok arányában jussanak helyekhez. A svéd alkotmány (Regeringsformen) 1. fejezet 4 paragrafusa kimondja, hogy a parlament felelős az adóztatásért és a törvényhozásért, a 6 paragrafus szerint pedig a kormány a Riksdagnak felelős. Ez azt jelenti, hogy a svéd alkotmányos monarchia parlamentáris rendszer. Egy párt akkor juthat a Riksdagba, ha megszerzi a szavazatok 4%-át országosan, vagy 12%-ot valamelyik választókerületben.

Pártok[szerkesztés]

A Riksdag összetétele a 2018-as választások előtt.

Párt neve Ideológiája Vezető 2014-s eredménye
Szavazatok (%) Mandátumok
Szociáldemokrata Párt S Socialdemokraterna Szociáldemokrácia Stefan Löfven 31,0% 113/349
Mérsékelt Párt M Moderaterna Liberálkonzervativizmus Ulf Kristersson 23,3% 84/349
Svéd Demokraták SD Sverigedemokraterna Nacionalizmus
Bevándorlásellenesség
Jimmie Åkesson 12,9% 49/349
Zöld Párt MP Miljöpartiet Zöld politika Gustav Fridolin
Isabella Lövin
6,9% 25/349
Centrum Párt C Centerpartiet Liberalizmus
Északi agrárianizmus
Annie Lööf 6,1% 22/349
Baloldali Párt V Vänsterpartiet Szocializmus Jonas Sjöstedt 5,7% 21/349
Liberálisok L Liberalerna Liberalizmus Jan Björklund 5,4% 19/349
Kereszténydemokraták KD Kristdemokraterna Christian democracy Ebba Busch Thor 4,6% 16/349

Közvéleménykutatások[szerkesztés]

A lenti grafikon a svédországi közvéleménykutatások 30 napos mozgóátlagait mutatja 2014 szeptemberétől. Egy politikai tömböt alkotnak a Szociáldemokraták, a Baloldali Párt és a Zöldek, és egy másik tömb a Mérsékeltek, a Centrum, a Liberálisok és a Keresztény demokraták. A Svéd Demokratákkal nem szövetkezik más a fő pártok közül (ők sárgával jelöltek). 30 day moving average of poll results from September 2014 to the election in 2018, with each line corresponding to a political party.

Eredmények[szerkesztés]

Sveriges riksdag 2018 enwp.svg
Párt Szavazatok % Mandátumok +/−
[Szociáldemokrata Párt S 1 830 386 28,26 100 −13
Mérsékelt Párt M 1 284 698 19,84 70 −14
Svéd Demokraták SD 1 135 627 17,53 62 +13
Centrum Párt C 557 500 8,61 31 +9
Baloldali Párt V 518 454 8,00 28 +7
Kereszténydemokraták KD 409 478 6,32 22 +6
Liberálisok L 355 546 5,49 20 +1
Zöld Párt MP 285 899 4,41 16 −9
Érvénytelen/üres szavazatok 58 546
Összes szavazat 6,535,271 100 349 0
Regisztrált szavazók/részvételi arány 7 495 936 87,18
Source: VAL

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bevándorlásellenes előretörés Svédországban
  2. [https://www.express.co.uk/news/world/1015324/sweden-election-results-who-won-swedish-election-sweden-democrats Sweden election results: Who won the Swedish election? How did the Sweden Democrats do?
  3. Sweden Gives Final Election Tally amid Political Uncertainty
  4. Sweden election called by Löfven after parliament defeat BBC News, 3 December 2014
  5. Just nu: Regeringskrisen fortsätter. SvD.se. (Hozzáférés: 2014. december 3.)
  6. More Than 100 Cars Burned in Mass Arson Attack in Sweden”, New York Times (Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 17.) (en nyelvű) 
  7. ^ a b Youths in Swedish towns burn and vandalize scores of cars”, U.S., Reuters, 2018. augusztus 14. (Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 17.) 
  8. Swedish police say suspect in car fires arrested in Turkey Washington Post

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Swedish general election, 2018 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.