2018-as Costa Rica-i általános választás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A 2018-as Costa Rica-i általános választásra február 4-én került sor. A választáson az 57 tagú törvényhozás tagjaira és a köztársasági elnökre lehetett szavazni. A kampány kiemelt témája volt az azonos neműek házassága.[1]

Elnökválasztás[szerkesztés]

Az alkotmány előírásai szerint az országban négyévente kell elnökválasztást tartani, február első vasárnapján. A választók közvetlen, titkos szavazással fejezik ki akaratukat. Amennyiben egyik jelölt sem kapja meg a szavazatok 40 százalékát, második fordulót kell tartani április első vasárnapján. Ezen az a két jelölt vesz részt, aki az első fordulóban a legtöbb szavazatot kapja. Az elnökkel egyidőben két alelnököt is megválasztanak.[2]

A február 4-i választáson a legtöbb szavazatot elért jelölt a jobboldali Fabricio Alvarado volt, aki a szavazatok 24,7 százalékát szerezte meg. A baloldali-centrista Carlos Alvarado (aki pusztán névrokona Fabricio Alvaradónak), 21,6 százalékos eredményt ért el. A két Alvarado április 1-jén mérkőzött meg a második fordulóban.[3]

A második forduló Carlos Alvarado nagyarányú győzelmét hozta: a 38 éves baloldali politikus a szavazatok közel 61 százalékát szerezte meg.[4]

Törvényhozási választás[szerkesztés]

A törvényhozási választásokra az elnökválasztás első fordulójával egyidőben kerül sor. A Costa Rica-i törvényhozásnak 57 tagja van, akik pártlistákról kerülnek be a parlamentbe. A választók nem egyéni jelöltekre, hanem pártokra szavaznak.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Costa Rica Presidential Elections: Live Updates”, TeleSur (Hozzáférés ideje: 2018. február 4.) 
  2. a b El Sistema Electoral de Costa Rica Aspectos generales. Tribunal Supremo de Elecciones, 2012. [2018. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 4.)
  3. Costa Rica election: Conservative leads in presidential poll BBC News
  4. Semple, Kirk. „Costa Rica Election Hands Presidency to Governing Party Stalwart”, The New York Times, 2018. április 1. (Hozzáférés ideje: 2018. április 6.) (en-US nyelvű)