2016-os Rajna-vidék–pfalzi tartományi parlamenti választás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

2016 március 13.-án Németország Rheinland-Pfalz tartományában tartományi parlamenti választásoklat tartottak. A választást ismét a Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) nyerte, így ismét ez a párt alakított kormányt. Ugyanakkor a választás komoly politikai átrendeződést hozott a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért megerősödésével

Listavezető Malu Dreyer Julia Klöckner Uwe Junge Volker Wissing Eveline Lemke
Párt SPD CDU AfD FDP Bündnis '90/Die Grünen
Szavazatok száma 771.848 677.507 268.628 132.294 113.261
Szavazatok aránya 36,23% (Növekedés0,5%) 31,8%(Csökkenés3,4%) 12,61(Növekedés12,61%) 6,21%(Növekedés2,0%) 5,32%(Csökkenés10,1%)
Választókerületi mandátumok 27 24 0 0 0
Összes mandátum
39 / 101
35 / 101
14 / 101
7 / 101
6 / 101
Mandátum változás Csökkenés3 Csökkenés6 új párt Növekedés7 Csökkenés12

Előzmények[szerkesztés]

A 2011-es tartományi választást a Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) nyerte, azonban mindössze 1 mandátumnyi előnye volt Kereszténydemokrata Unióval szemben. 2011-ben az SPD a zöldekkel alakított kormányt, a szociáldemokrata Kurt Beck vezetésével, aki korábban is a tartomány miniszterelnöke volt. Beck 2013-ban egészségügyi okok miatt lemondott pozíciójáról, és a helyére a szintén szociáldemokrata Malu Dreyer került, akit az SPD a 2016-os választások előtt listavezetőjeként nevezett meg

Választási rendszer[szerkesztés]

A választáson a szavazópolgárok két szavazólapot kapnak: egyiken közvetlenül a választókerületük jelöltjeire szavazhatnak, akit egyszerű többségi rendszerben választanak meg. Rajna-vidék-Pfalzban összesen 51 választókerület van. Maradék 50 mandátumot listákról osztják, Sainte-Laguë módszerrel, ám nem csak arányos módon, hanem ügyelnek a kompenzációra, azaz hogy egy párt ne kaphasson több mandátumot, mint amennyit egy tisztán arányos rendszerben kapna. A parlament létszáma 101 fő, melyben a kormányalakításhoz szükséges abszolút többség 51 képviselői hely.

A választás napján a szavazópolgárok reggel 8 és este 18 óra között szavazhatnak

Amennyiben a szavazópolgár a választás napján nem tartózkodik lakhelyén, levélszavazatban már korábban voksolhat

Pártok[szerkesztés]

Sorszám Párt teljes neve Rövidítés Ideológia Listavezető Tagság[1]
1 Németország Szociáldemokrata Pártja SPD szociáldemokrácia Malu Dreyer 39.000
2 Kereszténydemokrata Unió CDU liberális konzervativizmus Julia Klöckner 44.000
3 Szövetség '90/Zöldek  GRÜNE zöldpolitika Eveline Lemke 3.044
4 Szabaddemokrata Párt FDP jobboldali liberalizmus Volker Wissing 4.066
5 Baloldali Párt LINKE demokratikus szocializmus Jochen Bülow 1.600
6 Szabad Szavazók FW konzervatív liberalizmus ? 280
7 Német Kalózpárt PIRATEN kalózpolitika Marc Göbel 500
8 Németország Nemzetidemokrata Pártja  NPD neonácizmus Ricarda Riefling 208
9 A Republikánusok REP nemzeti konzervativizmus Alois Röbosch 279
10 Ökodemokrata Párt ÖDP zöld liberalizmus Rainer Hilgert 310
11 Szövetség a Haladásért ALFA konzervativizmus Uwe Zimmermann 190
12 Alternatíva Németországért AfD jobboldali populizmus Uwe Junge 1.200
13 A Harmadik Út III. Weg neonácizmus Klaus Armstroff 350
14 Egység DIE EINHEIT szociáldemokrácia Wladimir Gratz 60

Közvélemény-kutatások[szerkesztés]

Pártok népszerűsége

Közvéleménykutató-cég neve Dátum SPD CDU Grüne FDP Linke FW Piraten AfD Egyéb
Forschungsgruppe Wahlen[2] 10.03.2016 36 % 35 % 5,5 % 7 % 3 % 9 % 4,5 %
YouGov[2] 10.03.2016 35 % 36 % 6 % 6 % 4 % 11 % 2 %
Forsa[2] 09.03.2016 35 % 35 % 6 % 6 % 4 % 9 % 5 %
INSA[2] 07.03.2016 35 % 35 % 7 % 5 % 3 % 9 % 6 %
Forschungsgruppe Wahlen[2] 04.03.2016 34 % 35 % 6 % 6 % 4 % 10 % 5 %
Infratest dimap[2] 03.03.2016 34 % 36 % 7 % 5 % 4 % 9 % 5 %
Infratest dimap[2] 01.03.2016 32 % 36 % 8 % 6 % 4 % 9 % 5 %
INSA[2] 28.02.2016 32,5 % 35 % 10 % 6 % 4 % 8,5 % 4 %
GESS Phone & Field[2] 25.02.2016 33 % 37 % 8 % 5 % 3 % 2 % 9 % 3 %
INSA[2] 22.02.2016 33 % 35 % 9 % 7 % 4 % 8,5 % 3,5 %
Infratest dimap[2] 11.02.2016 31 % 37 % 8 % 6 % 4 % 9 % 5 %
INSA[2] 05.02.2016 32 % 36 % 10 % 6 % 3 % 8 % 5 %
Forschungsgruppe Wahlen[2] 22.01.2016 31 % 38 % 7 % 5 % 5 % 9 % 5 %
Infratest dimap[2] 14.01.2016 31 % 37 % 9 % 5 % 5 % 8 % 5 %
Infratest dimap[2] 10.12.2015 31 % 39 % 9 % 5 % 5 % 7 % 4 %
INSA[2] 25.11.2015 31 % 38,5 % 11 % 4,5 % 3,5 % 2,5 % 7 % 2 %
GESS Phone & Field[2] 19.11.2015 33 % 40 % 9 % 5 % 3 % 2 % 5 % 3 %
Forschungsgruppe Wahlen[2] 06.11.2015 30 % 41 % 8 % 4 % 5 % 6 % 6 %
Infratest dimap[2] 24.09.2015 31 % 41 % 10 % 5 % 5 % 4 % 4 %
Infratest dimap[2] 23.07.2015 33 % 42 % 10 % 4 % 3 % 3 % 5 %
GESS Phone & Field[2] 26.06.2015 33 % 40 % 11 % 4 % 3 % 2 % 4 % 2 %
Infratest dimap[2] 19.02.2015 32 % 42 % 11 % 3 % 3 % 5 % 4 %
GESS Phone & Field[2] 17.12.2014 30 % 43 % 10 % 3 % 4 % 1 % 1 % 5 % 3 %
Infratest dimap[2] 13.11.2014 31 % 43 % 11 % 2 % 4 % 5 % 4 %
Infratest dimap[2] 25.09.2014 31 % 43 % 10 % 2 % 4 % 6 % 4 %
GESS Phone & Field[2] 24.06.2014 32 % 41 % 10 % 3 % 4 % 2 % 4 % 4 %
Infratest dimap[2] 08.05.2014 31 % 41 % 11 % 3 % 4 % 4 % 6 %
Infratest dimap[2] 03.04.2014 33 % 41 % 11 % 3 % 4 % 3 % 5 %
2011-es választások eredménye[2] 27.03.2011 35,7 % 35,2 % 15,4 % 4,2 % 3,0 % 2,3 % 1,6 %

Miniszterelnökjelöltek (listavezetők) népszerűsége

Közvéleménykutató-cég neve Dátum Malu Dreyer (SPD) Julia Klöckner (CDU)
Infratest dimap 13.03.2016 54 % 34 %
Forschungsgruppe Wahlen 13.03.2016 49 % 37 %
Forschungsgruppe Wahlen 12.03.2016 49 % 38 %
Forschungsgruppe Wahlen 10.03.2016 50 % 34 %
Forsa 09.03.2016 45 % 31 %
Forschungsgruppe Wahlen 04.03.2016 50 % 35 %
Infratest dimap 03.03.2016 50 % 30 %
Infratest dimap 01.03.2016 50 % 31 %
Infratest dimap 11.02.2016 46 % 37 %
Forschungsgruppe Wahlen 14.01.2016 44 % 37 %
Infratest dimap 14.01.2016 53 % 33 %
Forschungsgruppe Wahlen 06.11.2015 44 % 38 %
Infratest dimap 24.09.2015 43 % 28 %
Infratest dimap 23.07.2015 45 % 32 %
Infratest dimap 19.02.2015 48 % 36 %
Infratest dimap 13.11.2014 45 % 33 %
Infratest dimap 25.09.2014 45 % 33 %
Infratest dimap 08.05.2014 46 % 32 %
Infratest dimap 03.04.2014 48 % 36 %
Infratest dimap 12.12.2013 48 % 31 %
Infratest dimap 05.09.2013 47 % 27 %
Infratest dimap 25.04.2013 49 % 31 %
Infratest dimap 31.01.2013 53 % 31 %
Infratest dimap 11.10.2012 43 % 35 %

Tévéviták[szerkesztés]

Február 22. és 25. között a Délnyugati Rádió és Televízió SWR két 30 perces műsort adott le, amelyekben a parlamentbe jutásra esélyes hat párt (SPD, CDU, FDP, Zöldek, AfD, Baloldali Párt) listavezetője mondhatta el a párt programját. Március 1.-jén az SWR főműsoridőben (20.15) közvetítette a két legesélyesebb miniszterelnökjelölt, Malu Dreyer és Julia Klöckner vitáját. Március 7.-én a DRF1 nevű regionális kereskedelmi csatorna Roger Lewentz (SPD), Julia Klöckner (CDU), Daniel Köbler (Grüne), Volker Wissing (FDP), Jochen Bülow (Linke), Stephan Wefelscheid (Freie Wähler), Joachim Paul (AfD) részvételével közvetített kerekasztal-vitát, majd 3 nappal kéőbb az SWR is szervezett egy ilyen műsort, ahol Roger Lewentz (SPD), Julia Klöckner (CDU), Daniel Köbler (Grüne), Volker Wissing (FDP), Jochen Bülow (Linke), Stephan Wefelscheid (Freie Wähler), Joachim Paul (AfD) voltak a meghívottak.

Eredmények[szerkesztés]

link=https://de.wikipedia.org/wiki/Datei:Rheinland-Pfalz_Landtagswahlkarte_2016.svg|bélyegkép|Választókerületi eredmények

Párt Választókerületi

mandátumok

Listás

szavazatok

%-os arány Sitze változás
SPD 27 771.848 36,23 39 Csökkenés3
CDU 24 677.507 31,80 35 Csökkenés6
AfD 0 268.628 12,61 14 Növekedés14
FDP 0 132.294 6,21 7 Növekedés7
Grüne 0 113.261 5,32 6 Csökkenés12
Die Linke 0 59.970 2,81 0 -
Freie Wähler 0 47.924 2,25 0 -
PIRATEN 0 16.708 0,78 0 -
ALFA 0 13.154 0,62 0 -
NPD 0 10.565 0,50 0 -
ÖDP 0 8.623 0,40 0 -
REP 0 5.090 0,24 0 -
DIE EINHEIT 0 3.105 0,15 0 -
III. Weg 0 1.944 0,09 0 -
Békeharcosok* 0 - - 0 -
Érvényes szavazatok 51 2.130.621 100,0098,57 101 101
Érvénytelen szavazatok 30.885 1,43
Összes szavazat 3.071.972 100,00

*A Békeharcosok csak választókerületi jelölteket indítottak

A választások után[szerkesztés]

A választásokon a regnáló vörös-zöld (SPD-Grüne) koalíció elvesztette a többségét, miután a Zöldek csaknem a szavazóik kétharmadát elveszítették. Bejutott azonban a parlamentbe, és rögtön a harmadik legerősebb pártá vált a szélsőjobboldali AfD.

A választás után minta legtöbb mandátumot szerző pártot, a Németország Szociáldemokrata Pártját illette a kormányalakítás joga. Mivel a korábbi kabinetnek nem volt többsége, új koalícióra volt szükség. Az AfD-vel való együttműködést minden parlamentbe jutott párt kizárta, így két lehetőség volt a további kormányzásra: vagy a nagykoalíció (tehát a CDU és az SPD kormányra lépése), vagy pedig az úgynevezett közlekedésilámpa-koalíció (németül: Ampelkoalition), vagyis az SPD-nek a Zöldek mellé be kellene venniük maguk mellé a jobboldali Szabaddemokrata Pártot. Végül a szociáldemokraták utóbbi mellett döntöttek ezzel Malu Dreyer hivatalban lévő szociáldemokrata miniszterelnök megalakította második kormányát

Jegyzetek[szerkesztés]