2-Imidazolin
| 2-Imidazolin | |||
| |||
| |||
| |||
| IUPAC-név | 4,5-dihidro-1H-imidazol | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 504-75-6 | ||
| PubChem | 68156 | ||
| ChemSpider | 61464 | ||
| EINECS-szám | 207-999-4 | ||
| ChEBI | 53094 | ||
| SMILES | N\1=C\NCC/1 | ||
| InChI | 1/C3H6N2/c1-2-5-3-4-1/h3H,1-2H2,(H,4,5) | ||
| InChIKey | MTNDZQHUAFNZQY-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 103920 | ||
| Gmelin | 2431371 | ||
| UNII | D36R5YLK6R | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C3H6N2 | ||
| Moláris tömeg | 70,09 g/mol | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A 2-imidazolin nitrogéntartalmú heterociklusos szerves vegyület, a biogén aminok közé tartozó neurotranszmitter. Háromféle receptora van:
- I1: a szimpatikus idegrendszerből jövő tiltásokat közvetíti a vérnyomás csökkentése érdekében.
- I2: a monoamin-oxidáz enzim kötőhelye
- I3: a hasnyálmirigy β-sejtjeinek inzulinkiválasztását szabályozza.
A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek egyik típusa (C02AC) az imidazolin I1-receptorának agonistája. Ezek közé tartozik a moxonidin.
Források
[szerkesztés]- Világi Ildikó: Neurokémia. Dialóg Campus kiadó, 2003
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2-Imidazoline című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Imidazoline receptor című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.