2,2,4-Trimetilpentán
| 2,2,4-Trimetilpentán | |||
 A 2,2,4-trimetilpentán szerkezeti képlete | |||
 A 2,2,4-trimetilpentán pálcikamodellje | |||
| |||
 A 2,2,4-trimetilpentán kalottamodellje | |||
| IUPAC-név | 2,2,4-trimetilpentán[1] | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 540-84-1 | ||
| PubChem | 10907 | ||
| ChemSpider | 10445 | ||
| EINECS-szám | 208-759-1 | ||
| MeSH | 2,2,4-trimethylpentane | ||
| ChEBI | 62805 | ||
| RTECS szám | SA3320000 | ||
| SMILES | CC(C)CC(C)(C)C | ||
| InChIKey | NHTMVDHEPJAVLT-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 1696876 | ||
| UNII | QAB8F5669O | ||
| UN-szám | 1262 | ||
| ChEMBL | 1797261 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C8H18 | ||
| Moláris tömeg | 114,23 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen folyadék | ||
| Szag | kőolajszerű | ||
| Sűrűség | 0,692 g cm−3 | ||
| Olvadáspont | -107 °C | ||
| Forráspont | 99,30 °C | ||
| λmax | 210 nm | ||
| Mágneses szuszceptibilitás | −98,34·10−6 cm3/mol | ||
| Törésmutató (nD) | 1,391 | ||
| Gőznyomás | 5,5 kPa (21 °C-on) | ||
| kH | 3,0 nmol Pa−1 kg−1 | ||
| Megoszlási hányados | 4,373 | ||
| Termokémia | |||
| Std. képződési entalpia ΔfH | (−260,6)–(−258,0) kJ mol−1 | ||
| Égés standard- entalpiája ΔcH | (−5462,6(–(−5460,0) kJ mol−1 | ||
| Standard moláris entrópia S | 328,03 J K−1 mol−1 | ||
| Hőkapacitás, C | 242,49 J K−1 mol−1 | ||
| Veszélyek | |||
| NFPA 704 |  3
1
0
| ||
| Robbanási határ | 1,1–6,0% | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A 2,2,4-trimetilpentán, más néven izooktán szerves vegyület, az oktán (C8H18) egyik izomerje, képlete (CH3)3CCH2CH(CH3)2. Az oktánszám skálájának 100-as pontját ez az izomer jelöli ki (a nullát az n-heptán). A benzin fontos összetevője, gyakran viszonylag nagy arányban használják az üzemanyag kopogásállóságának javítására.[2]
Szigorúan véve a szabványos elnevezési módok alapján az izooktán névnek a 2-metilheptánt kellene jelentenie, azonban a 2,2,4-trimetilpentán történetileg messze a legfontosabb oktánizomer, így rajta maradt ez az elnevezés.[3]
Előállítása
[szerkesztés]Az olajipar hatalmas mennyiségben gyártja az izobutén izobutánnal történő alkilezésével. A reakciót alkilező egységekben végzik savas katalizátor jelenlétében.[4]
Előállítható az izobutilén Amberlyst-katalizátorral történő dimerizálásával is, ekkor a keletkező okténizomerek keverékéből hidrogénezéssel nyerik a 2,2,4-trimetilpentánt.[5]
Biztonságtechnikai információk
[szerkesztés]Más szénhidrogénekhez hasonlóan gyúlékony.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2,2,4-trimethylpentane - Compound Summary. PubChem Compound. National Center for Biotechnology Information, 2005. március 26. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
- ↑ Automotive Fuels, Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry. Weinheim: Wiley-VCH. DOI: 10.1002/14356007.a16_719.pub2 (2007)
- ↑ Clayden, Jonathan. Organic chemistry, Reprinted (with corrections)., Oxford [u.a.]: Oxford Univ. Press, 315. o. (2005). ISBN 978-0-19-850346-0
- ↑ Alkylation, Kirk‐Othmer Encyclopedia of Chemical Technology. DOI: 10.1002/0471238961.0112112508011313.a01.pub2 (2003)
- ↑ Dimerization of isobutylene, Amberlyst.com
- ↑ 2,2,4-Trimethylpentane, Integrated Risk Information System, United States Environmental Protection Agency
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2,2,4-Trimethylpentane című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
