1988-as amerikai elnökválasztás

; 51. elnökválasztás az Egyesült Államokban
	1984; 1988. november 8.; 1992;
Részvétel	52,8%
	; Az elnökválasztó elektorok száma az USA tagállamai szerint
	A Wikimédia Commons tartalmaz 1988-as amerikai elnökválasztás témájú médiaállományokat.

Az 1988-as amerikai elnökválasztást az Egyesült Államok alkotmányának előírása szerint 1988. november 8-án, kedden tartották. A Republikánus Párt jelöltje, George H. W. Bush hivatalban lévő alelnök földcsuszamlásszerű győzelmével legyőzte a Demokrata Párt jelöltjét, Michael Dukakist. Ez a választás a harmadik egymást követő győzelme volt a republikánusoknak 1980 és 1984 után.

Jelölések

Republikánus Párt

George H. W. Bush	Dan Quayle
A Republikánus Párt jelöltjei, 1988
elnökjelölt	alelnökjelölt

Az Egyesült Államok alelnöke (1981–1989)	Indiana szenátora (1981–1989)

A republikánus előválasztás államonként. Az arany George H. W. Bush által, a zöld Pat Robertson által és a lila Bob Dole által megnyert államokat jelöli. A szürke olyan területeket jelöl, ahol nem volt előválasztás.

Az 1988-as amerikai republikánus elnökjelölti előválasztás során George H. W. Bush alelnök több jelentős kihívóval szállt szembe, köztük Bob Dole kansasi szenátorral, Jack Kemp New York-i képviselővel és Pat Robertson televíziós evangélistával. Annak ellenére, hogy Bush alelnökként Ronald Reagan elnök támogatását élvezte,^[1] kampánya kezdetben nehézségekbe ütközött. Az iowai jelölőgyűlésen váratlanul a harmadik helyen végzett Dole és Robertson mögött. Az ezt követő New Hampshire-i előválasztáson Bush kampánya agresszív televíziós hirdetésekkel támadta Dole adóemelési múltját, miközben John H. Sununu kormányzó is Bush mellett kampányolt.^[2] Ennek eredményeként Bush nyerte meg a New Hampshire-i előválasztást, ami lendületet adott további sikereihez.

A Republikánus Párt országos konvencióját New Orleansben tartották, ahol Bush-t egyhangúlag jelölték elnökjelöltnek, és Indiana szenátorát, Dan Quayle-t választotta alelnökjelöltjének. Elfogadó beszédében Bush egy biztató ígéretet tett: „olvassák le a számról: nem lesznek új adók.” Ez a kijelentés később jelentős szerepet játszott az 1992-es választási vereségében, miután mégis adóemeléseket vezetett be.

1988-as Republikánus előválasztások eredményei
George H. W. Bush Az Egyesült Államok alelnöke 8 253 512 (67,9%)	Bob Dole Kansas szenátora 2 333 375 (19,19%)	Pat Robertson Televíziós lelkipásztor 1 097 446 (9,02%)	Jack Kemp New York képviselője 331 333 (2,72%)

Demokrata Párt

Michael Dukakis	Lloyd Bentsen
A Demokrata Párt jelöltjei, 1988
elnökjelölt	alelnökjelölt

Massachusetts kormányzója (1983–1991, 1975–1979)	Texas szenátora (1971–1993)

1988-as Demokrata előválasztások eredményei
Michael Dukakis Massachusetts kormányzója 10 024 101 (42,37%)	Jesse Jackson Polgárjogi aktivista 6 941 816 (29,34%)	Al Gore Tennessee szenátora 3 190 992 (13,49%)	Paul Simon Illinois szenátora 1 107 692 (4,68%)	Dick Gephardt Missouri képviselője 1 452 331 (6,14%)	Gary Hart Colorado szenátora 390 200 (1,65%)

Az 1988-as amerikai demokrata elnökjelölti előválasztás során több jelentős politikus versengett a párt jelöléséért. A folyamat elején az esélyes Gary Hart coloradói szenátor volt, de később visszalépett a versenytől, miután hírek jelentek meg házasságon kívüli kapcsolatáról. Ezt követően Michael Dukakis massachusettsi kormányzó vált a legesélyesebb jelöltté. Dukakis kampányának középpontjában a „massachusetts-i csoda” állt, amely kormányzósága alatti gazdasági fellendülésről szólt.

A demokraták országos konvencióját 1988 júliusában Atlantában tartották, ahol Dukakist jelölték elnökjelöltnek, és Lloyd Bentsen texasi szenátort alelnökjelöltnek. A konvención Ann Richards texasi államkincstárnok egy emlékezetes beszédet mondott, amelyben Bush-t kritizálta.^[3]

Kampány

Willie Horton

A Bush-kampány egy hirdetést készített Willie Hortonról, egy elítéltről, aki a massachusettsi program során, amely keretei közt hétvégén bűnözők elhagyhatták a börtönt felügyelet alatt, megszökött és erőszakos bűncselekményt követett el. A reklám Dukakis felelősségét hangsúlyozta a program miatt, aláásva hitelességét bűnüldözési ügyekben és növelve a választók félelmét.^[4]

Dan Quayle

Quayle választása meglepetés volt, mivel viszonylag fiatal (41 éves) és kevés tapasztalattal rendelkező politikus volt. A döntés célja az volt, hogy energiát vigyen a kampányba, és vonzóbbá tegye a republikánusokat a fiatalabb szavazók és a középosztálybeli amerikaiak számára.

Quayle szereplése azonban ellentmondásos volt. A demokraták és a média gyakran kritizálták tapasztalatlansága miatt. Az alelnökjelölti vita során Lloyd Bentsen demokrata szenátor egy emlékezetes pillanatban Quayle azon állítására, hogy politikai pályája hasonlít John F. Kennedy elnökhöz, így válaszolt: "Szenátor, én ismertem Jack Kennedyt. Jack Kennedy a barátom volt. Szenátor, ön nem Jack Kennedy." Ez a mondat súlyosan rontotta Quayle megítélését, és hozzájárult ahhoz a vélekedéshez, hogy nem elég felkészült az alelnöki szerepre.^[5]

Dukakis és a halálbüntetés

Dukakis erősen ellenezte a halálbüntetést.^[6] Az elnökjelölti vitán Bernard Shaw vitavezető megkérdezte Dukakist, hogy támogatná-e a halálbüntetést, ha felesége gyilkosság áldozata lenne. Dukakis elutasította a halálbüntetést, érzelmektől mentes válasza pedig sokak szerint gyengítette a kampányát.^[7]

Dukakis tankos fotója

1988 szeptemberében Dukakis egy tankban pózolt egy kampányeseményen, hogy demonstrálja elkötelezettségét a nemzetvédelem iránt. A Bush-kampány azonban egy reklámban felhasználta a felvételt, amelyen Dukakis nagy sisakban látható, gúnyos aláfestéssel, hogy alkalmatlannak tüntesse fel a hadsereg főparancsnoki szerepére.^[8]

Jegyzetek

↑ Statement endorsing George H. W. Bush candidacy for president. (Hozzáférés: 2025. március 29.)
↑ Lozada, Carlos, Manuel. „The 1988 Bush campaign’s secret weapon for victory? License plates.”, The Washington Post, 2015. május 29. (Hozzáférés: 2025. március 29.) (amerikai angol nyelvű)
↑ Listen: How Ann Richards Used Her Texan Accent To Draw In ‘Forgotten’ Voters (amerikai angol nyelven). Texas Standard. (Hozzáférés: 2025. március 29.)
↑ The Campaign Ad that Reshaped Criminal Justice | The Takeaway (angol nyelven). WNYC Studios. (Hozzáférés: 2025. március 29.)
↑ 'Senator, you're no Jack Kennedy' almost didn't happen. How it became the biggest VP debate moment in history (amerikai angol nyelven). Los Angeles Times, 2016. október 4. (Hozzáférés: 2025. március 29.)
↑ „Massachusetts Bill For a Death Penalty Vetoed by Governor”, The New York Times, 1975. április 30. (Hozzáférés: 2025. március 29.) (amerikai angol nyelvű)
↑ „Top 10 Memorable Debate Moments - TIME”, Time, 2008. szeptember 26. (Hozzáférés: 2025. március 29.) (amerikai angol nyelvű)
↑ The photo op that tanked. (Hozzáférés: 2025. március 29.)

USA-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Statement endorsing George H. W. Bush candidacy for president. (Hozzáférés: 2025. március 29.)

[2] Lozada, Carlos, Manuel. „The 1988 Bush campaign’s secret weapon for victory? License plates.”, The Washington Post, 2015. május 29. (Hozzáférés: 2025. március 29.) (amerikai angol nyelvű)

[3] Listen: How Ann Richards Used Her Texan Accent To Draw In ‘Forgotten’ Voters (amerikai angol nyelven). Texas Standard. (Hozzáférés: 2025. március 29.)

[4] The Campaign Ad that Reshaped Criminal Justice | The Takeaway (angol nyelven). WNYC Studios. (Hozzáférés: 2025. március 29.)

[5] 'Senator, you're no Jack Kennedy' almost didn't happen. How it became the biggest VP debate moment in history (amerikai angol nyelven). Los Angeles Times, 2016. október 4. (Hozzáférés: 2025. március 29.)

[6] „Massachusetts Bill For a Death Penalty Vetoed by Governor”, The New York Times, 1975. április 30. (Hozzáférés: 2025. március 29.) (amerikai angol nyelvű)

[7] „Top 10 Memorable Debate Moments - TIME”, Time, 2008. szeptember 26. (Hozzáférés: 2025. március 29.) (amerikai angol nyelvű)

[8] The photo op that tanked. (Hozzáférés: 2025. március 29.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]