1981-es női sakkvilágbajnokság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az 1981-es női sakkvilágbajnokság versenysorozatában a zónaversenyekről továbbjutó versenyzők számát figyelembe véve, az előző világbajnoki ciklushoz hasonlóan két zónaközi versenyt is rendeztek. A zónaközi versenyek első három, illetve négy helyezettje, kiegészülve az exvilágbajnok Nona Gaprindasvilivel, kieséses rendszerű párosmérkőzéseken küzdött meg a világbajnok kihívásának jogáért. A világbajnokjelölti versenysorozat végén Nana Alekszandria szerzett jogot arra, hogy 1975 után másodszor is a világbajnoki címért mérkőzhessen, ezúttal Maia Csiburdanidze ellen. A világbajnoki döntő párosmérkőzés 8–8 arányú döntetlennel ért véget, a döntetlen a világbajnok számára a cím megvédését jelentette.

A zónaközi versenyek[szerkesztés]

A versenyeket 1979. szeptemberben Rio de Janeiróban és októberben Alicantéban rendezték. A zónaközi döntőkre összesen 20 ország 35 versenyzője kvalifikálta magát. A versenyt a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) szervezte. A versenyzők között körmérkőzés formájában dőlt el a világbajnokjelölti párosmérkőzésen résztvevők személye. A Rio de Janeiróban rendezett 17 résztvevős versenyről az első három, a 18 résztvevős alicantei versenyről az első négy helyezett jutott tovább. Tatjana Lemacsko a negyeddöntők kezdete előtt visszalépett a versenysorozattól, így helyébe a riói verseny 4. helyezettje, Gisela Fischdick lépett.

A magyar résztvevők közül Verőci Zsuzsa Rio de Janeiróban a 2. helyen továbbjutott, Ivánka Mária Alicantéban a 7. helyen végzett.

Zónaközi döntő Rio de Janeiro[szerkesztés]

A Rio de Janeiróban rendezett zónaközi döntőt nagy fölénnyel, 2,5 pont előnnyel Nana Ioszeliani nyerte, örvendetes módon Verőci Zsuzsa szerezte meg a 2. helyet, ezzel elsőként a magyar nők közül részt vehetett a világbajnokjelöltek párosmérkőzéseinek sorozatában. A harmadik helyezett az előző világbajnokjelölti ciklus kihívója, Nana Alekszandria lett.

Női világbajnoki zónaközi verseny (Rio de Janeiro, 1979)[1]
Versenyző Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 Pont S–B[2]
1 Nana Ioszeliani  Szovjetunió - ½ 1 1 ½ 1 1 1 1 1 1 1 1 1 ½ 1 1 14½
2 Verőci-Petronic Zsuzsa  Magyarország ½ - 1 ½ ½ ½ ½ ½ 1 ½ 1 1 1 1 1 ½ 1 12
3 Nana Alekszandria  Szovjetunió 0 0 - ½ ½ 1 0 1 1 0 1 1 1 1 1 1 1 11
4 Gisela Fischdick  NSZK 0 ½ ½ - ½ 1 1 ½ 1 1 ½ 0 1 ½ ½ 1 1 10½ 74.50
5 Elisabeta Polihroniade  Románia ½ ½ ½ ½ - ½ 1 ½ ½ ½ ½ 0 1 1 1 1 1 10½ 73.50
6 Valentina Kozlovszkaja  Szovjetunió 0 ½ 0 0 ½ - 1 1 ½ 1 1 1 0 ½ ½ 1 1 63.25
7 Milunka Lazarević  Jugoszlávia 0 ½ 1 0 0 0 - 0 1 1 1 1 1 0 1 1 1 60.50
8 Tatjana Zatulovszkaja  Szovjetunió 0 ½ 0 ½ ½ 0 1 - ½ 0 0 1 1 1 1 1 1 9 55.50
9 Kveta Eretova  Csehszlovákia 0 0 0 0 ½ ½ 0 ½ - 1 1 1 1 1 1 ½ 1 9 54.25
10 Borislava Borisova-Ornstein  Svédország 0 ½ 1 0 ½ 0 0 1 0 - 1 ½ 0 ½ 1 1 1 8
11 Jana Miles  Anglia 0 0 0 ½ ½ 0 0 1 0 0 - 1 ½ 1 1 1 1
12 Rachel Crotto  Amerikai Egyesült Államok 0 0 0 1 1 0 0 0 0 ½ 0 - 1 ½ ½ 1 1 38.50
13 Rohini Khadilkar  India 0 0 0 0 0 1 0 0 0 1 ½ 0 - 1 1 1 1 33.25
14 Barbara Hund  NSZK 0 0 0 ½ 0 ½ 1 0 0 ½ 0 ½ 0 - 1 1 1 6
15 Edith Soppe  Argentína ½ 0 0 ½ 0 ½ 0 0 0 0 0 ½ 0 0 - 1 1 4
16 Ruth Volgl Cardoso  Brazília 0 ½ 0 0 0 0 0 0 ½ 0 0 0 0 0 0 - ½
17 Ana Luisa Carvajal  Kuba 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 ½ - ½

A verseny 136 játszmája

Zónaközi döntő Alicante[szerkesztés]

Nagy küzdelem folyt a három szovjet versenyző és a bolgár Lemacsko között. Végül Lemacsko végzett az első helyen, rajta kívül a három szovjet versenyző vívta ki a párosmérkőzésekre való továbbjutás jogát, Ivánka Mária holtversenyben a 7. helyen végzett.

Női világbajnoki zónaközi verseny (Alicante, 1979)[3]
Versenyző Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 Pont S–B[2]
1 Tatjana Lemacsko  Bulgária - ½ 1 1 1 ½ 1 1 0 1 ½ ½ ½ 1 1 1 1 1 13½ 107.75
2 Jelena Ahmilovszkaja  Szovjetunió ½ - ½ 1 0 1 1 1 1 1 0 1 ½ 1 1 1 1 1 13½ 104.50
3 Nino Gurieli  Szovjetunió 0 ½ - 0 0 1 ½ 1 1 ½ ½ 1 1 1 1 1 1 1 12
4 Marta Lityinszkaja-Shul  Szovjetunió 0 0 1 - 0 0 0 1 ½ 1 1 1 1 1 1 1 1 1 11½
5 Diane Savereide  Amerikai Egyesült Államok 0 1 1 1 - ½ 0 0 0 1 1 ½ ½ 1 1 ½ 1 1 11
6 Elena Fatalibekova  Szovjetunió ½ 0 0 1 ½ - 0 0 1 0 ½ 1 1 1 1 1 1 1 10½
7 Ivánka Mária  Magyarország 0 0 ½ 1 1 1 - 1 1 ½ ½ 1 ½ 0 0 0 1 1 10
8 Maaja Ranniku  Szovjetunió 0 0 0 0 1 1 0 - ½ 1 ½ ½ 0 ½ 1 1 1 1 9
9 Nieves García  Spanyolország 1 0 0 ½ 1 0 0 ½ - 1 1 0 ½ ½ 0 ½ 1 1 65.25
10 Gertrude Baumstark  Románia 0 0 ½ 0 0 1 ½ 0 0 - ½ 0 1 1 1 1 1 1 54.50
11 Alexandra van der Mije  Hollandia ½ 1 ½ 0 0 ½ ½ ½ 0 ½ - ½ ½ 0 1 ½ ½ 1 8 64.75
12 Asela De Armas  Kuba ½ 0 0 0 ½ 0 0 ½ 1 1 ½ - 1 1 0 1 ½ ½ 8 58.25
13 Gordana Marković  Jugoszlávia ½ ½ 0 0 ½ 0 ½ 1 ½ 0 ½ 0 - ½ 1 0 1 0 53.00
14 Olivera Prokopovic  Jugoszlávia 0 0 0 0 0 0 1 ½ ½ 0 1 0 ½ - 0 1 1 1 40.00
15 Nava Shterenberg  Kanada 0 0 0 0 0 0 1 0 1 0 0 1 0 1 - 0 1 1 6
16 Berna Carrasco  Chile 0 0 0 0 ½ 0 1 0 ½ 0 ½ 0 1 0 1 - 0 ½ 5
17 Narelle Kellner  Ausztrália 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 ½ ½ 0 0 0 1 - ½ 14.25
18 Miyoko Watai  Japán 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 ½ 1 0 0 ½ ½ - 14.25

A verseny 21 játszmája (nem teljes)

A világbajnokjelölti párosmérkőzések[szerkesztés]

A zónaközi döntőkből továbbjutott versenyzők, valamint az exvilágbajnok Nona Gaprindasvili mérkőzött kieséses rendszerű párosmérkőzéseken a világbajnok kihívásának jogáért. Tatjana Lemacsko visszalépett a párosmérkőzésektől,[4] helyette Gisela Fischdick játszhatott.

A 10 játszmásra tervezett negyeddöntőket 1980. márciusban, a 12 játszmásra tervezett elődöntőket 1980. szeptemberben Vilniusban és Tbilisziben, míg a 14 játszmásra tervezett döntőt 1981. januárban Tbilisziben rendezték. Az Ioszeliani–Gaprindasvili-elődöntő a kétjátszmás rájátszásban sem dőlt el, végül sorsolással Ioszeliani jutott tovább. A mérkőzéssorozatból Nana Alekszandria került ki győztesen, így 1975 után második alkalommal szerzett jogot a regnáló világbajnok kihívására.[5]

Negyeddöntők Elődöntők Döntő
         
1 URS Nana Alekszandria
8 URS Jelena Ahmilovszkaja
URS Nana Alekszandria 7
URS Marta Lityinszkaja-Shul 5
5 URS Marta Lityinszkaja-Shul
4 FRG Gisela Fischdick
URS Nana Alekszandria
URS Nana Ioszeliani
3 URS Nana Ioszeliani 6
6 HUN Verőci-Petronic Zsuzsa 3
URS Nana Ioszeliani 7
URS Nona Gaprindasvili 7
7 URS Nona Gaprindasvili 6
2 URS Nino Gurieli 3

A negyeddöntők játszmái[szerkesztés]

Az elődöntők játszmái[szerkesztés]

A világbajnoki döntő[szerkesztés]

A világbajnoki döntő párosmérkőzésre 1981. szeptember 7. – október 30. között a grúziai Borzsomiban és Tbilisziben került sor. A 16 játszmásra tervezett mérkőzésen a világbajnoki cím elnyeréséhez 8,5 pontot kellett a kihívónak elérni.

Az ötödik játszmában Alekszandria szerzett vezetést, de rögtön utána két győzelemmel Csiburdanidze fordított. A kilencedik játszma után már két pont előnnyel vezetett, ekkor azonban Alekszandria szerzett két egymás utáni győzelmet, amivel ismét egyenlő lett a mérkőzés állása. Csiburdanidze a 15. játszma megnyerésével elérte a 8 pontot, ami már világbajnoki címe megvédését jelentette. Az utolsó játszmában Alekszandria egyenlített, de ez már csak a 8–8-as végeredmény beállításához volt elegendő.[6]

Női sakkvilágbajnoki döntő (1981)
Versenyző Ország Élő-pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 + = Pont
Maia Csiburdanidze  Szovjetunió 2405 ½ ½ ½ ½ 0 1 1 ½ 1 0 0 ½ ½ ½ 1 0 4 4 8 8
Nana Alekszandria  Szovjetunió 2335 ½ ½ ½ ½ 1 0 0 ½ 0 1 1 ½ ½ ½ 0 1 4 4 8 8

A világbajnoki döntő játszmái[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. World Chess Championship (Women) 1979 Rio de Janeiro Interzonal Tournament (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. január 4.)
  2. a b A holtverseny eldöntésére szolgáló Sonneborn–Berger-számítás értéke.
  3. World Chess Championship (Women) 1979 Alicante Interzonal Tournament (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. január 4.)
  4. Ebben az időben települt át Bulgáriából Svájcba.
  5. World Chess Championship (Women) 1980–81 Candidates Matches (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. január 4.)
  6. World Chess Championship (Women) 1981 Chiburdanidze – Alexandria Title Match (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. január 4.)

Források[szerkesztés]

  • sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap