1687 az irodalomban

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Az 1687. év az irodalomban.

Új művek[szerkesztés]

Az 1687-es második kiadás címlapja
  • július 5. – Isaac Newton publikálja a Philosophiae Naturalis Principia Mathematica-t (A természetfilozófia matematikai alapjai), melyben leírja elméletét az univerzális gravitációról és a mechanika törvényeit. Ez a könyv az újkori fizika és az új világkép alapja lett.[1]
  • Charles Perrault francia szerzőnek a Francia Akadémián felolvasott költeménye, a Le siècle de Louis le Grand (Nagy Lajos évszázada) heves irodalmi vita kezdete lesz.
  • John Dryden The Hind and the Panther (A szarvastehén és a párduc) című allegorikus elbeszélő költeménye, katolikus apológia.
  • Az előzőnek paródiája a szintén angol szerző, Matthew Prior költeménye: The Hind and the Panther transversed to the story of the country and the City Mouse (A szarvastehén és a párduc átalakulása a városi és a vidéki egér történetévé).[2]
  • Ihara Szaikaku: Nansoku okagami (’A férfiszerelem nagy tükre’).

Születések[szerkesztés]

  • április 25. – Kájoni János (románul Ioan Căianu , latinosítva Johannes Caioni) erdélyi születésű, román családból származó ferences szerzetes, énekszerző és -fordító, a Kájoni-kódex alkotója († 1629 körül)

Halálozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A reneszánsz végét még nehezebb meghatározni, mint a kezdetét – akár azt is kijelenthetjük, hogy még ma is tart. Kényelmes, kerek szám az 1700, mai szemmel nézve azonban pontosabb adatnak tűnik az 1687. év, amikor Isaac Newton kiadta legjelentősebb művét, a Phílosophiae Naturalis Principia Mathematica (A természetfilozófia matematikai alapelvei) című könyvét, aminek nyomán – Alexander Pope szavaival – „mindenre fény derült”. John Gribbin: A tudomány története 1543-tól napjainkig Ford.: Dr. Both Előd. Akkord Kiadó, Budapest, 2004; 16. o. ISBN 963 9429 56 2)
  2. Vajda György Mihály, Pál József: A világirodalom története évszámokban (122. o.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.