12143 Harwit
| 12143 Harwit | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels[1] |
| Felfedezés ideje | 1960. szeptember 24.[1] |
| Felfedezés helye | Palomar |
| Névadó | Martin Harwit |
| Alternatív név | 4631 P-L, 1985 SS6, 1992 SA2 |
| Pályaadatok | |
| Epocha | 2010. július 23. (2455400,5 JD) |
| Aphélium távolsága | 364 957 798 km (2,44 CsE)[1] |
| Perihélium távolsága | 332 350 669 km (2,222 CsE)[1] |
| Fél nagytengely | 348 654 234 km (2,331 CsE)[1] |
| Pálya excentricitása | 0,047[1] |
| Orbitális periódus | 1299,579 nap 3,56 év[1] |
| Közepes anomália | 169,309°[1] |
| Inklináció | 7,211°[1] |
| Felszálló csomó hossza | 13,775°[1] |
| Perihélium szöge | 182,817°[1] |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Átlagos átmérő | 3,006 km |
| Forgási periódus | 33,474 h |
| Albedó | 0,408 |
| Abszolút fényesség | 14,4[1] |
A 12143 Harwit (ideiglenes jelöléssel 4631 P-L) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés] | |
| Égitestek | |
| Égitesttípusok | |
| Apró testek | |
| Csillagközi üstökösök | |
| Feltételezett bolygók | |
| Rekordok | |
Lásd még: égitestek, a Naprendszer égitestjeinek listája | |
