Ugrás a tartalomhoz

11-es metró (Párizs)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Párizsi 11-es metró
Adatok
Ország Franciaország
Helyszín
Típus
  • metróvonal
  • radial route
HálózatPárizsi metró
Átadás1935. április 28.
Vonal hossza11,7 km
Állomások/megállók száma19
Általában használt járműMP 14 (2023. június 1. – , 35)
Nyomtávolság1435 mm-es nyomtávolság
Feszültség750 V egyenáram
Napi forgalom132 000
Éves forgalom47,1 millió
Üzemeltető
ÜzemeltetőRATP
Párizsi 11-es metró (Franciaország)
Párizsi 11-es metró
Párizsi 11-es metró
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 48° 51′ 24″, k. h. 2° 21′ 08″48.856667°N 2.352222°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 24″, k. h. 2° 21′ 08″48.856667°N 2.352222°E
A Párizsi 11-es metró weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Párizsi 11-es metró témájú médiaállományokat.

11-es metró
Fordulás- és iparvágány
ChâteletRER ARER BRER D(1)(4)(7)(14)
Iparvágány
Hôtel de Ville(1)
Rambuteau
Kapcsolat a 3-as vonallal
Arts et Métiers(3)
République(3)(5)(8)(9)
Goncourt
Belleville(2)
Pyrénées
Petite Ceinture
Jourdain
Place des Fêtes(7bis)
Télégraphe
Porte des Lilas(3bis)Île-de-France villamos 3a és 3b vonal
Fordulás- és iparvágány
Mairie des Lilas
Les Lilas kocsiszín
Serge Gainsbourg
Place Carnot
Montreuil – Hôpital
La Dhuys
Côteaux Beauclair
Rosny-Bois-Perrier RER E
Rosny kocsiszín
Villemomble(kb.: 2030-tól)
Neuilly – Les Fauvettes(kb.: 2030-tól)
Neuilly – Hôpitaux(kb.: 2030-tól)
Noisy – Champs(kb.: 2030-tól)

A párizsi 11-es metró (francia nyelven: Ligne 11 du métro de Paris), Párizs tizenegyedik metróvonala, melynek első szakaszát 1935. április 28-án nyitották meg. Jelenleg Châtelet és az északkeleti külvárosban található Rosny-Bois-Perrier metróállomás között épült meg. 2024-ig a legrövidebb metróvonal volt a 14 párizsi metróvonal közül a 6,3 km-es hosszúságával. Ez a vonal volt az egyik utolsó, amelyet 1935-ben helyeztek üzembe; akkor az 1924-ben bezárt Belleville-i siklóvasút pótlására szánták. Jelenleg 11,7 km hosszúságú és 19 állomása van. A jövőben tervezik a további hosszabbítását.

A 2024-es meghosszabbítása előtt az egyik legkevésbé kihasznált vonal volt, 2023-ban kevesebb mint negyvenmillió utassal. Az RATP 2025-re harmincegy millióval többre számít, ezzel a meghosszabbítással, amely négy nagyobb Seine-Saint-Denis-i települést érint.

Az 1950-es és 1960-as években a vonal az RATP által kifejlesztett újítások kísérleti vonala volt. Így 1956-ban ez volt a világ első metróvonala, amelyet gumiabroncsokkal szereltek fel. 1967-ben központi vezérlőállomással és automata vonatüzemmel is felszerelték, amelyet először alkalmaztak a párizsi hálózaton. 2024. június 13-án meghosszabbították a Mairie des Lilas-tól Rosny-Bois-Perrier-ig, majdnem megduplázva a hosszát és hat állomással bővítve. A Grand Paris Express projekt keretében Noisy-Champs-ig tervezett meghosszabbítást határozatlan időre elhalasztották.

2023-ban, a hosszabbítás előtt naponta átlagosan 132 000, évente átlagosan 47,1 millió fő utazott rajta.

  • Gasnault, François; Zuber, Henri, eds. (1997). Métro-Cité : le chemin de fer métropolitain à la conquête de Paris, 1871-1945. Paris: les musées de la ville de Paris. 191. o. ISBN 2-87900-374-1.
  • Guerrand, Roger-Henri (1986). L'aventure du métropolitain (francia nyelven). Paris: Éditions La Découverte. ISBN 978-2-707-11642-0. OCLC 319765831.
  • Jacobs, Gaston (2001). Le métro de Paris: un siècle de matériel roulant (francia nyelven). Paris: Vie du rail. ISBN 978-2-902-80897-7. OCLC 422048868.
  • Lamming, Clive (2015). La grande histoire du métro de parisien de 1900 à nos jours (francia nyelven). Évreux: Atlas. 99. o. ISBN 978-2-344-00403-6.
  • Lamming, Clive (2001). Métro insolite: promenades curieuses, lignes oubliées, stations fantômes, métros imaginaires, rames en tous genres (francia nyelven). ISBN 978-2-840-96190-1. OCLC 47743514.
  • Ovenden, Mark; Pepinster, Julian; Pontremoli, Pascal (2015). L'histoire du Métro parisien racontée par ses plans: plans, stations et design du métro (francia nyelven). Paris: La Vie du Rail. 68. o. ISBN 978-2-37062-015-6.
  • Robert, Jean (1983). Notre Métro. Paris: éd. Jean Robert.
  • Sirand-Pugnet, Bernard (1997). De la Grand-mère à Météor : 45 ans d'évolution de la technologie des voies au métro de Paris (francia nyelven). Boulogne: ID. ISBN 978-2-912-25200-5. OCLC 42080501.
  • Tricoire, Jean (1999). Un siècle de métro en 14 lignes. De Bienvenüe à Météor (francia nyelven). Éditions La Vie du Rail. ISBN 978-2-902-80887-8. OCLC 42933803.
  • Zuber, Henri; et al. (1996). Le patrimoine de la RATP (francia nyelven). Charenton-le-Pont: Flohic éditions. ISBN 978-2-842-34007-0. OCLC 36719141.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]