103-as főút (Magyarország)

103-as főút
A 103-as és a 10-es főutak keresztezése Táton, Nagysáp felől nézve
Úttípus	út
Ország	Magyarország

A 103-as főút egy magyarországi másodrendű főút, melyet Budapest nyugati agglomerációjának peremvidékén hoztak létre 2025. január 1-jével, a térséget terhelő teherforgalom egyenletesebb eloszlásának elősegítése, ezáltal pedig a közlekedésbiztonság és a térségben élők életkörülményeinek javítása céljával.

A főút Bicske, Zsámbék és Esztergom térségét kapcsolja össze, Szomor, Nagysáp, Bajna és Tát településeket is érintve. Kitűzése gyakorlatilag egyetlen méternyi új út építését sem igényelte, mert teljes hosszában négy, korábban meglévő mellékúti útszakasz átminősítésével jött létre. Főúttá való kijelölése is ideiglenes jelleggel történt, addig, amíg végleges megoldás nem születik a térség gyorsforgalmi úttal való feltárására.

Története

A 103-as főút (korábban 1011-es út) Táton, a 117-es felé nézve

A 103-as főút (korábban 1119-es út) Táton, Nagysáp felé nézve

A létrehozatalát megelőző időszakban Esztergom városának és környékének nem volt valódi közlekedési kapcsolata a magyarországi autópálya-hálózattal, miközben a térségben kialakult – nem kis részben nemzetközi – állandó teherforgalom ezt már régebb óta indokolta volna. A várost a hozzá legközelebb húzódó autópályával, az M1-essel csak egyetlen másodrendű főút, a 102-es kötötte össze – 2025 előtt ez volt az egyetlen útvonal, amit ezen a vidéken az áthaladó teherforgalom is használhatott –, ráadásul ez is olyan út, amit meglévő mellékúti útszakaszok átszámozásával tűztek ki, és olyan, ami végighalad az általa érintett települések mindegyikének lakott területén, komoly forgalmi terheléssel sújtva azokat.

A város és az M1-es gyorsforgalmi úttal való összekötésére már a 2010-es évek elején születtek különféle elképzelések – Orbán Viktor miniszterelnök 2012. november 21-én, a magyar kormány és a Magyar Suzuki Zrt. között megkötött stratégiai megállapodás aláírási ünnepségén jelentette be először egy, Esztergomot és az M1-es autópályát összekötő új autóút megépítését. A későbbiekben többféle nyomvonalváltozat és azokhoz kapcsolódó terv készült, de a gyorsforgalmi út – egy korábbi, munkaközi elnevezésével R11-es gyorsút, jelenlegi tervezési nevén M100-as autóút – azóta sem jutott el a megvalósítási fázisnak még a közelébe sem.

Nyomvonala

Bicske területén, körforgalmú csomóponttal ágazik ki az 1-es főútból (lényegében a bicskei belvárosból induló és idáig tartó 11 119-es út egyenes folytatásaként). Néhány méter után kiágazik belőle a 11 117-es út Csabdi és Vasztély irányába, a 103-as pedig északkeletnek fordul. Keresztezi a Szent László-patak duzzasztásával kialakított Csabdi-halastórendszert, elhalad az M1-es autópálya alatt (a sztráda nyomvonalát csomópont nélkül keresztezi), majd Mány területére ér.

Az út régen keresztülhaladt Mány központján, de egy jó ideje már elkerüli azt. A falun átvezető régi nyomvonal belterületi szakasza ma nagyrészt önkormányzati útnak minősül, a nyugati (Bicske felőli), rövid, mindössze 120 méteres bekötő szakasz a 93 003-as, a keleti (Zsámbék felőli) bekötőút pedig a falu első jelentősebb kereszteződéséig, körülbelül 1,2 kilométeres szakaszon a 11 041-es számozást viseli).

Mány központját elhagyva az út elhalad Alsóörspuszta településrész mellett, keresztezi a Kígyós-patakot, majd átlép Zsámbék (és egyben Pest vármegye) területére, ahol éles iránytöréssel északnyugatnak fordul, majd néhány száz méter után visszatér Mány (és egyben Fejér megye) területére, amelynek az út keleti oldalán Jánoshegy, nyugati oldalán Felsőörspuszta nevű településrészei találhatók itt. Hamarosan eléri Szomor közigazgatási határát (itt lép át Komárom-Esztergom megyébe), újabb kb. 2 kilométer után pedig eléri a település központját. Itt két irányban is le lehet térni az útról, kelet-északkelet felé Somodorpuszta, Tök-Anyácsapuszta és Máriahalom érhető el egy meglehetősen szűk, gyenge minőségű, számozatlan mellékúton, nyugati irányban, Gyermely és Tarján felé pedig az 1123-as út ágazik el.

Szomor után mellészegődik a Bajna-Epöli-vízfolyás – innentől egy darabig párhuzamosan halad az út a patakkal –, majd belép Gyermely közigazgatási területére (a falu központját kilométerekkel elkerüli). A következő érintett település Bajna, melynek egész központján végigkanyarog. A település első házai előtt még elhalad egy, a környező hegyeknél magasabb csúcs, a 361,4 méter magas Nagy-Őr-hegy mellett, nem sokkal később kiágazik belőle kelet felé az Epöl, Máriahalom és Úny felé vezető 1122-es út, a központot elhagyva pedig északnyugat felé az 1125-ös út, mely Bajót és Nyergesújfalu irányába vezet, illetve délnyugati irányban az 1119-es út, amely Tatabányára vezet.

Itt elhagyja Bajnát, majd keletnek fordul és nem sokkal később elhalad Nagysáp keleti széle mellett (a községbe a 11 131-es számú mellékút vezet be), majd a település Őrisáp településrészénél kiágazik belőle nyugat-északnyugati irányban a Péliföldszentkereszt és Bajót felé vezető 1124-es út. Már tokodi területen leágazik délkelet felé az 1121-es mellékút, amely Ebszőnybánya, Annavölgy és Sárisáp érintésével Dág határáig húzódik.

Kevéssel arrébb csatlakozik hozzá a rövid, alig 5 kilométeres 1118-as mellékút, amely Tokod belterületén kanyarog végig. Tokodot elhagyva, már táti területen keresztezi az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonalat. Rövidesen találkozik a 10-es főúttal, amellyel közös szakasza következik, majd a szétválás után csatlakozik hozzá kelet felől a 11 602-es számú mellékút – egy rövid átkötő út a 10-es felől, de Dorog irányából –, ezt követően északkeletnek fordul, és így is halad a belterület szélét kísérve, Esztergomi út néven. Utolsó méterein már elhagyja a lakott területet és külterületek közt ér véget, beletorkollva a 117-es főútba, annak a 12+550-es kilométerszelvénye közelében.

Források

• Új főutat jelölnek ki, ezzel segítve a Zsámbéki-medencében élők mindennapjait Magyar Közút, 2024. december 18., hozzáférés: 2025. április 6.