Üvegszárnyú ribiszkelepke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Üvegszárnyú ribiszkelepke
Ribiszkeszitkár
Ribiszkeszitkár
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak
(Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Öregcsalád: Sesioidea
Család: Szitkárfélék (Sesiidae)
Nem: Synanthedon
Faj: S. tipuliformis
Tudományos név
Synanthedon tipuliformis
Clerck, 1759
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Üvegszárnyú ribiszkelepke témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Üvegszárnyú ribiszkelepke témájú médiaállományokat és Üvegszárnyú ribiszkelepke témájú kategóriát.

Az üvegszárnyú ribiszkelepke avagy ribiszkeszitkár (Synanthedon tipuliformis) a szitkárfélék (Sesiidae) családjának egyik, Magyarországon is honos faja.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]

Jóformán egész Eurázsiában honos; Észak-Amerikába és Új-Zélandra úgy hurcolták be. Magyarországon mindenfelé megtalálható, és ahol tápnövényei nőnek, kimondottan gyakori fajnak számít.

Megjelenése[szerkesztés]

Ennek a szitkárfajnak a szárnycsúcsa és a szárny szegélye kékesen csillog. A szárny fesztávolsága 10–18 mm.

Életmódja[szerkesztés]

Egy évben egy nemzedéke fejlődik ki. A különféle stádiumú hernyók telelnek át. A hernyók már április végén elkezdenek bábozódni, de ennek ideje és így a rajzás is egészen a nyár derekáig elhúzódik. A lepkék nappal aktívak, és virágokról táplálkoznak. Mivel kis, karcsú darázsra emlékeztetnek, nem könnyű őket felismerni.

Fő tápnövényei:

A hernyók számos más növényen is megélnek, főként a különféle cserjéken:

Kivételesen megtelepedhetnek egyéb kultúrákban is:

A petéből kikelt kis hernyó gyakran járatot rág a vessző héja alatt, mielőtt beenné magát annak belsejébe. Ez a barna csík később is jól látható marad. A hernyó egész életét a hajtásokban, vesszőkben és gallyakban tölti, és ezek belét rágja ki – néha a bokor alapi részét is megtámadja. Az üvegszárnyú ribiszkelepke hazánkban a piros és a fekete ribiszke legelterjedtebb kártevője.

Külső hivatkozások[szerkesztés]