Željko Bebek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Željko Bebek
Željko Bebek egy 2009 szeptemberi koncertjén
Željko Bebek egy 2009 szeptemberi koncertjén
Életrajzi adatok
Születési név Želimir Bebek
Született 1945. december 16. (74 éves)
Szarajevó
Pályafutás
Műfajok
Együttes Bijelo dugme
Hangszer gitár
Tevékenység énekes, zenész
Kiadók Croatia Records
A Wikimédia Commons tartalmaz Željko Bebek témájú médiaállományokat.

Želimir „Željko” Bebek (Szarajevó, 1945. december 16. –) boszniai énekes, 1974-től 1984-ig a Bijelo dugme frontembere.

Gyermekkora[szerkesztés]

Már kiskorában megmutatkozott zenei érdeklődése. Eleinte harmonikán játszott, majd az általános iskola harmadik osztályában gitárra akart váltani, de tanárja nem nézte ezt jó szemmel, így a mandolinnál állapodott meg. Hamarosan a legjobb madonlinos lett az iskolában, s ennek elismeréseként engedélyezték hogy gitáron is játszhasson.

Karrierje[szerkesztés]

Bebek 16 éves korában lépett be élete első együttesébe, az Eho 61-be. Ennek a zenekarnak a tagja volt korábban Kornelije Kovač, híres dalszerző, a Korni grupa egyik tagja. 1965-ben Edo Bogeljić meghívta a Kodeksibe, melyben évekig játszott. Mivel az együttesnek nem volt állandó basszusgitáros, Bebek az akkor 18 éves Goran Bregović-ot ajánlotta a feladatra, miután a Bestije-vel látta játszani 1969-ben. Bebek 1970 őszén otthagyta a Kodeksit.

Szarajevóba visszatérvén rögtön megalapította a Novi Kodeksit Edo Bogeljić-csal. A zenekar rekordot állított fel 32 órán keresztül történő folyamatos zenélés terén (ezen rekordot addig a Čičak együttes tartotta). 1971 decemberében Bebek behívót kapott a jugoszláv hadseregbe, így a zenekar egy búcsúkoncert után feloszlott. Nem sokkal később megházasodott, majd úgy döntött hogy felhagy a zenéléssel.

1972-ben, mikor már a hadsereghez csatlakozott volna, Goran Bregović meghívta egy dal felvételére az újonnan alakult Jutro együtteshez. A Patim evo deset dana c. dal stúdiófelvétele után Bebek Pirotba ment szolgálni. Leszerelése után, 1973-ban főállásban is csatlakozott az együtteshez, de mivel nem volt biztos a zenekar jövőjében, így másodállás gyanánt egy adminisztrátori állást is elvállalt. Később, mikor a zenekar felfutóban volt, otthagyta a másodállását és teljesen a zenének szentelte életét.

A Jutro pedig hamarosan átalakult és létrejött a Bijelo dugme. 1974-ben egy csapásra híres lett a zenekar. Bebek a Bijelo dugme-beli szereplésével párhuzamosan szólókarrierjét is egyengette, két szólólemeze jelent meg, az első 1978-ban, a második 1984-ben, amikor az együttesből kilépett. Szólóénekesként nem ért el velük kirobbanó sikereket.

A jugoszláv háború kitörésekor Zágrábba költözött, azóta is ott él és dolgozik.

Szólólemezei[szerkesztés]

  • Skoro da sam isti (1978)
  • Mene tjera neki vrag (1984)

Irodalom[szerkesztés]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap