Žarkovina
| Žarkovina | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Teslić |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 315 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 81,9 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 3,85 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 37′ 60″, k. h. 17° 50′ 55″44.633300°N 17.848600°EKoordináták: é. sz. 44° 37′ 60″, k. h. 17° 50′ 55″44.633300°N 17.848600°E | |
 | |
Žarkovina (szerbül: Жарковина), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Teslić községben.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina középső részének északi szélén, Dobojtól légvonalban 21, közúton 24 km-re nyugat-délnyugatra, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re északra fekvő dombvidéken, az Usora bal partján található. Tágabb értelemben a falu magában foglalja a meglehetősen elszigetelt Stojkovići községet, valamint a Žarkovac-medence területét az Usora folyó jobb oldalán, egészen Škrebin Kamenig. A szomszédos Vrela falucskát a múltban gyakran hivatalosan szintén Žarkovinának nevezték. Žarkovinát keleten és délen az Usora-folyó határolja. Nyugaton Ružević faluval határos, amellyel nincs jó közúti összeköttetése. Radnja falutól északon egy szélesebb domb- és erdősáv választja el. Az egyetlen közlekedési kapcsolat az Usora-folyón átívelő híd, amelyet a 21. század elején a folyó áradása jelentősen megrongált, majd néhány hónap múlva felújítottak.
A falu Usora jobb oldalán fekvő része a Žarkovac-mező. A mező délnyugat-északkelet irányban húzódik, és a 20. század 80-as éveiig főként mezőgazdasági terület volt. Az 1980-as évek elején ipari területté változtatták, és 2009-re a területen hat gyár és egy bevásárlóközpont épült fel itt. 1968-ig a Žarkovac-mezőn keresztezte a helyi út az Usora—Pribinić vasútvonalat, ezért a helyi nyelvben a „Žarkovacka rampa” kifejezést ma is használják erre a helyre.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 441 | 309 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 7 | 5 |
| Jugoszláv | 20 | 0 |
| Egyéb | 18 | 1 |
| Összesen | 486 | 315 |
Története
[szerkesztés]1323-ban, amikor Boszniát II. István bosnyák bán uralta, Grgur Stipanić kenézt küldte el, hogy hozza el neki jegyesét a bolgár királytól, majd a feladat elvégzése után kiadott egy oklevelet, amelyben szolgálata fejében öt falut biztosított neki. A hagyomány szerint Žarkovinát Grgur Stipanić egyik fiáról, Žarkóról nevezték el.[4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Ranković községhez tartozó településnek 18 háztartása, 108 ortodox, 10 muszlim és 8 római katolikus lakosa volt.[5] 1910-ben a Tešanji járáshoz tartozó településen 26 háztartást és 176 ortodox lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Tešanji járáshoz tartozó községnek 163 lakosa volt, mind ortodox szerbek.[7] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A háború utáni területmegosztáskor a Szerb Köztársaság területéhez és Teslić községhez csatolták.
Oktatás
[szerkesztés]Žarkovinának nincs iskolája, és templomot is csak 1996-ban kapott először, egy eredetileg temetőkápolnának szánt épület felújításával.
Nevezetességei
[szerkesztés]A Szentháromság tiszteletére szentelt ortodox temploma.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20575
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20575
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Teslić (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. május 23.)
- ↑ „Теслић у НОБ“, аутор Адван Хозић, 1985, издавач СО Теслић
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 41. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 218. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 156. o.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Жарковина című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
