Cseterőc
| Cseterőc (Šterusy) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Pöstyéni |
| Rang | község |
| Polgármester | Zdenka Vlkovičová |
| Irányítószám | 922 03 (pošta Vrbové) |
| Körzethívószám | 033 |
| Forgalmi rendszám | PN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 491 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 46 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 210 m |
| Terület | 11,08 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 35′ 56″, k. h. 17° 40′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 56″, k. h. 17° 40′ 51″ | |
| Cseterőc weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cseterőc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Cseterőc (szlovákul Šterusy) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Pöstyéntől 14 km-re nyugatra.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint már i. e. 5000 éve, a kőkorszakban is éltek itt emberek. A lengyeli kultúra maradványait is megtalálták itt.
A falut 1262-ben IV. Béla király adománylevelében Cheteruch néven említik először. Nyitra várának tartozéka volt, később helyi nemesek birtoka. 1598-ban 89 háza volt, ebből 30 Jókő várának uradalmához tartozott. A 16. század végén a török rajtaütések következtében a lakosság egy része elmenekült. 1600-ban 30, 1601-ben 26 ház állt a faluban. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Szőlőhegyén kitűnő borokat termeltek, erről a 19. században Mednyánszky Lajos is említést tesz. A falu 1599 és 1663 között a töröknek adózott. 1753-ban 139 család élt a községben. 1787-ben 112 házában 587 lakos élt. 1869-ben 622-en lakták. Iskolája a 19. század közepén épült.
Vályi András szerint "STERUSZ. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Gr. Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, határja meglehetős termésű."[2]
Fényes Elek szerint "Sterus, tót falu, Nyitra vmegyében, Verbóhoz délre 1/2 órányira. 534 kath. 24 zsidó lak. – Bortermesztés. F. u. gr. Erdődy Józsefné. Ut. posta Galgócz."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 660, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 515 lakosából 514 szlovák volt.
2011-ben 512 lakosából 478 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1685-ben épült, harangtornya csak 1990-ben épült hozzá.
- A Nepomuki Szent János szobor 1763-ban készült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.